Jób 11
1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
Então respondeu Sofar, o naamathita, e disse
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
Porventura não se dará resposta á multidão de palavras? E o homen fallador será justificado?
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
A's tuas mentiras se hão de calar os homens? E zombarás tu sem que ninguem te envergonhe?
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
Pois tu disseste: A minha doutrina é pura, e limpo sou aos teus olhos.
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
Mas, na verdade, oxalá que Deus fallasse e abrisse os seus labios contra ti!
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
E te fizesse saber os segredos da sabedoria, que ella é multiplice em efficacia; pelo que sabe que Deus exige de ti menos do que merece a tua iniquidade.
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Porventura alcançarás os caminhos de Deus? ou chegarás á perfeição do Todo-poderoso?
Como as alturas dos céus é a sua sabedoria; que poderás tu fazer? mais profunda do que o inferno, que poderás tu saber? (Sheol h7585)
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
Mais comprida é a sua medida do que a terra: e mais larga do que o mar.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
Se elle destruir, e encerrar, ou se recolher, quem o fará tornar para traz?
11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
Porque elle conhece aos homens vãos, e vê o vicio; e não o terá em consideração?
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
Mas o homem vão é falto de entendimento; sim, o homem nasce como a cria do jumento montez.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
Se tu preparaste o teu coração, e estendeste as tuas mãos para elle!
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
Se ha iniquidade na tua mão, lança-a para longe de ti e não deixes habitar a injustiça nas tuas tendas.
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
Porque então o teu rosto levantarás sem macula: e estarás firme, e não temerás.
16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
Porque te esquecerás dos trabalhos, e te lembrarás d'elles como das aguas que já passaram
17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
E a tua vida mais clara se levantará do que o meio dia; ainda que seja trevas, será como a manhã.
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
E terás confiança; porque haverá esperança; e buscarás e repousarás seguro.
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
E deitar-te-has, e ninguem te espantará; muitos supplicarão o teu rosto.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
Porém os olhos dos impios desfallecerão, e perecerá o seu refugio: e a sua esperança será o expirar da alma
