Jób 11
1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
Da tok Sofar fra Na'ama til orde og sa:
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
Skulde en ordflom bli uten svar, eller en ordgyter få rett?
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
Skulde dine store ord drive menn til taushet, skulde du spotte uten at nogen skammer dig ut?
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
Og skal du få si: Ren er min lære, og skyldfri er jeg i dine øine?
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
Men bare Gud vilde tale og oplate sine leber mot dig
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
og åpenbare dig visdommens hemmeligheter, at det i dem er dobbelt forstand! Da måtte du nok innse at Gud tilgir dig noget av din misgjerning.
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Mon du kan finne bunn i Guds vesen eller nå frem til den Allmektiges ytterste grense?
Himmelhøi er den, hvad kan du gjøre? Dypere enn dødsriket, hvad vet du? (Sheol h7585)
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
Lengere enn jorden er dens mål og bredere enn havet.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
Om han farer frem og setter i fengsel og sammenkaller retten, hvem vil da hindre ham?
11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
For han, han kjenner de falske folk og ser uretten, uten at han trenger å gi akt på den,
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
og selv en uvettig mann får forstand, og et ungt villesel blir født til menneske.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
Hvis du retter ditt hjerte og utbreder dine hender til ham -
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
er det synd i din hånd, da ha den bort og la ikke urett bo i dine telt -
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
ja, da skal du, fri for lyte, opløfte ditt åsyn og stå fast og ikke frykte;
16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
for du skal glemme din møie, som forbifarne vann skal du komme den i hu.
17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
Og lysere enn middagen blir da ditt liv; mørket blir for dig som morgenen.
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
Og du skal være trygg, for da er det håp, og når du har sett dig vel omkring, kan du legge dig trygt til ro.
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
Og du skal hvile, og ingen skal skremme dig op, og mange skal søke din yndest.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
Men de ugudeliges øine tæres bort; de har ingen tilflukt mere, og deres håp er å utånde sjelen.
