Jób 11
1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
Allora Zofar il Naamatita prese la parola e disse:
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
A tante parole non si darà risposta? O il loquace dovrà aver ragione?
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
I tuoi sproloqui faranno tacere la gente? Ti farai beffe, senza che alcuno ti svergogni?
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
Tu dici: «Pura è la mia condotta, io sono irreprensibile agli occhi di lui».
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
Tuttavia, volesse Dio parlare e aprire le labbra contro di te,
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
per manifestarti i segreti della sapienza, che sono così difficili all'intelletto, allora sapresti che Dio ti condona parte della tua colpa.
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Credi tu di scrutare l'intimo di Dio o di penetrare la perfezione dell'Onnipotente?
E' più alta del cielo: che cosa puoi fare? E' più profonda degli inferi: che ne sai? (Sheol h7585)
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
Più lunga della terra ne è la dimensione, più vasta del mare.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
Se egli assale e imprigiona e chiama in giudizio, chi glielo può impedire?
11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
Egli conosce gli uomini fallaci, vede l'iniquità e l'osserva:
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
l'uomo stolto mette giudizio e da ònagro indomito diventa docile.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
Ora, se tu a Dio dirigerai il cuore e tenderai a lui le tue palme,
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
se allontanerai l'iniquità che è nella tua mano e non farai abitare l'ingiustizia nelle tue tende,
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
allora potrai alzare la faccia senza macchia e sarai saldo e non avrai timori,
16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
perché dimenticherai l'affanno e te ne ricorderai come di acqua passata;
17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
più del sole meridiano splenderà la tua vita, l'oscurità sarà per te come l'aurora.
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
Ti terrai sicuro per ciò che ti attende e, guardandoti attorno, riposerai tranquillo.
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
Ti coricherai e nessuno ti disturberà, molti anzi cercheranno i tuoi favori.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
Ma gli occhi dei malvagi languiranno, ogni scampo è per essi perduto, unica loro speranza è l'ultimo respiro!
