< Jób 11 >
1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
Et Tsophar, le Naamathite, répondit et dit:
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
La multitude des paroles ne recevrait-elle pas de réponse, et un grand parleur serait-il justifié?
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
Tes mensonges doivent-ils faire taire les gens? Te moqueras-tu, sans que personne te fasse honte?
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
Car tu as dit: Ma doctrine est pure, et je suis sans tache à tes yeux!
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
Oh! qu’il plût à Dieu de parler et d’ouvrir ses lèvres contre toi,
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
Et de te raconter les secrets de la sagesse, comment ils sont le double de ce qu’on réalise! Et sache que Dieu laisse dans l’oubli [beaucoup] de ton iniquité.
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Peux-tu, en sondant, découvrir ce qui est en Dieu, ou découvriras-tu parfaitement le Tout-puissant?
8 Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg? (Sheol )
Ce sont les hauteurs des cieux, – que feras-tu? C’est plus profond que le shéol, qu’en sauras-tu? (Sheol )
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
Plus longue que la terre est sa mesure, plus large que la mer.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
S’il passe et enferme et fait comparaître, qui donc le détournera?
11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
Car il connaît, lui, les hommes vains, et il voit l’iniquité sans que [l’homme] s’en aperçoive;
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
Et l’homme stupide s’enhardit, quoique l’homme naisse comme le poulain de l’âne sauvage.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
Si tu prépares ton cœur et que tu étendes tes mains vers lui,
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
Si tu éloignes l’iniquité qui est dans ta main, et que tu ne laisses pas l’injustice demeurer dans tes tentes,
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
Alors tu lèveras ta face sans tache, tu seras ferme et tu ne craindras pas;
16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
Car tu oublieras ta misère, tu t’en souviendras comme des eaux écoulées;
17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
[Ta] vie se lèvera plus claire que le plein midi; si tu étais couvert de ténèbres, tu seras comme le matin;
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
Et tu auras de la confiance, parce qu’il y aura de l’espoir; tu examineras [tout], et tu dormiras en sûreté;
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
Tu te coucheras, et il n’y aura personne pour te faire peur, et beaucoup rechercheront ta faveur.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
Mais les yeux des méchants seront consumés, et [tout] refuge périra pour eux, et leur espoir sera d’expirer.