Jób 11
1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
Alors Sophar de Naama prit la parole et dit:
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
La multitude des paroles restera-t-elle sans réponse, et le bavard aura-t-il raison?
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
Tes vains propos feront-ils taire les gens? Te moqueras-tu, sans que personne te confonde?
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
Tu as dit à Dieu: « Ma pensée est la vraie, et je suis irréprochable devant toi. »
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
Oh! Si Dieu voulait parler, s’il ouvrait les lèvres pour te répondre;
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
s’il te révélait les secrets de sa sagesse, les replis cachés de ses desseins, tu verrais alors qu’il oublie une part de tes crimes.
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Prétends-tu sonder les profondeurs de Dieu, atteindre la perfection du Tout-Puissant?
Elle est haute comme les cieux: que feras-tu? Plus profonde que le séjour des morts: que sauras-tu? (Sheol h7585)
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
Sa mesure est plus longue que la terre, elle est plus large que la mer.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
S’il fond sur le coupable, s’il l’arrête, s’il convoque le tribunal, qui s’y opposera?
11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
Car il connaît les pervers, il découvre l’iniquité avant qu’elle s’en doute.
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
A cette vue, le fou même comprendrait, et le petit de l’onagre deviendrait raisonnable.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
Pour toi, si tu diriges ton cœur vers Dieu, et que tu étendes vers lui tes bras,
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
si tu éloignes l’iniquité qui est dans tes mains, et que tu ne laisses pas l’injustice habiter sous ta tente,
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
alors tu lèveras ton front sans tache, tu seras inébranlable et tu ne craindras plus.
16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
Tu oublieras alors tes souffrances, tu t’en souviendras comme des eaux écoulées;
17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
L’avenir se lèvera pour toi plus brillant que le midi, les ténèbres se changeront en aurore.
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
Tu seras plein de confiance, et ton attente ne sera pas veine; tu regarderas autour de toi, et tu te coucheras tranquille.
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
Tu reposeras, sans que personne t’inquiète, et plusieurs caresseront ton visage.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
Mais les yeux des méchants se consumeront: pour eux, pas de refuge; leur espérance est le souffle d’un mourant.
