Jób 11
1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
And Zophar the Naamathite answered and said,
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
Should not the multitude of words be answered? and should a man of much talk be justified?
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
Should thy fictions make men hold their peace? and shouldest thou mock, and no one make [thee] ashamed?
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
For thou sayest, My doctrine is pure, and I am clean in thine eyes.
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
But oh that God would speak, and open his lips against thee;
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
And that he would shew thee the secrets of wisdom, how that they are the double of what is realised; and know that God passeth by [much] of thine iniquity!
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Canst thou by searching find out God? canst thou find out the Almighty to perfection?
[It is as] the heights of heaven; what wilt thou do? deeper than Sheol; what canst thou know? (Sheol h7585)
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
The measure thereof is longer than the earth, and broader than the sea.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
If he pass by, and shut up, and call to judgment, who can hinder him?
11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
For he knoweth vain men, and seeth wickedness when [man] doth not consider it;
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
Yet a senseless man will make bold, though man be born [like] the foal of a wild ass.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
If thou prepare thy heart and stretch out thy hands toward him,
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
If thou put far away the iniquity which is in thy hand, and let not wrong dwell in thy tents;
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
Surely then shalt thou lift up thy face without spot, and thou shalt be stedfast and shalt not fear:
16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
For thou shalt forget misery; as waters that are passed away shalt thou remember it;
17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
And life shall arise brighter than noonday; though thou be enshrouded in darkness, thou shalt be as the morning,
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
And thou shalt have confidence, because there shall be hope; and having searched about [thee], thou shalt take rest in safety.
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
Yea, thou shalt lie down, and none shall make thee afraid; and many shall seek thy favour.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
But the eyes of the wicked shall fail, and [all] refuge shall vanish from them, and their hope [shall be] the breathing out of life.
