Jób 11
1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
Then answered Zophar the Naamathite, and said,
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
Should not the multitude of words be answered? And should a man full of talk be justified?
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
Should thy boastings make men hold their peace? And when thou mockest, shall no man make thee ashamed?
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
For thou sayest, My doctrine is pure, And I am clean in thine eyes.
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
But oh that God would speak, And open his lips against thee,
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
And that he would show thee the secrets of wisdom! For he is manifold in understanding. Know therefore that God exacteth of thee less than thine iniquity deserveth.
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Canst thou by searching find out God? Canst thou find out the Almighty unto perfection?
It is high as heaven; what canst thou do? Deeper than Sheol; what canst thou know? (Sheol h7585)
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
The measure thereof is longer than the earth, And broader than the sea.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
If he pass through, and shut up, And call unto judgment, then who can hinder him?
11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
For he knoweth false men: He seeth iniquity also, even though he consider it not.
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
But vain man is void of understanding, Yea, man is born [as] a wild ass’s colt.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
If thou set thy heart aright, And stretch out thy hands toward him;
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
If iniquity be in thy hand, put it far away, And let not unrighteousness dwell in thy tents.
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
Surely then shalt thou lift up thy face without spot; Yea, thou shalt be stedfast, and shalt not fear:
16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
For thou shalt forget thy misery; Thou shalt remember it as waters that are passed away,
17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
And [thy] life shall be clearer than the noonday; Though there be darkness, it shall be as the morning.
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
And thou shalt be secure, because there is hope; Yea, thou shalt search [about thee], and shalt take thy rest in safety.
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
Also thou shalt lie down, and none shall make thee afraid; Yea, many shall make suit unto thee.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
But the eyes of the wicked shall fail, And they shall have no way to flee; And their hope shall be the giving up of the ghost.
