< Jób 11 >

1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
Naamathi Zophar loh a doo tih,
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
“Ol cungkuem te a doo moenih a? Hlang he a hmuilai ngawn tah tang dae ta.
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
Na olsai te hlang loh ngam vetih na tamdaeng vaengah a hmaithae mahpawt nim?
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
Te vaengah, “Ka rhingtuknah he cil tih na mikhmuh ah a caih la ka om,” na ti.
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
Nang taengah aka thui la Pathen loh unim dawk a paek tih a hmuilai ong koinih.
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
Lungming cueihnah he rhaepnit a lo dongah cueihnah olhuep te nang taengah a thui pawn ko. Namah kathaesainah lamloh Pathen loh nang n'hnilh te ming.
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Pathen kah khenah na hmuh tih Tlungthang kah a khuetnah hil na hmuh a?
8 Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg? (Sheol h7585)
Vaan la a sang te metlam na saii eh? Saelkhui lakah a dung te metlam na ming eh? (Sheol h7585)
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
A himbaidok loh diklai lakah a puet tih tuitunli lakah dangka ngai.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
A hil tih a tlaeng tih a tingtun sak phoeiah tah ulong anih a mael sak.
11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
Amah loh a poeyoek hlang rhoek khaw a ming ngawn dae boethae a hmuh vaengah yakming pawh.
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
Tedae tuihong hlang loh hloih koinih kohong marhang neh laak te hlang la a sak khaming.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
Na lungbuei na cikngae tih a taengla na kut na phuel koinih,
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
Na kut dongkah boethae te na lakhla tak tih na dap ah dumlai na khueh pawt atah,
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
A lolhmaih kolla na maelhmai na ludoeng van bitni. Na om vaengah khaw tluektluek na long vetih na rhih om mahpawh.
16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
Nang ham tah thakthaenah te na hnilh vetih tui aka long voelh bangla na poek bitni.
17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
Na khosak khaw khothun lakah sae vetih, a hmuep khaw mincang bangla om ni.
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
Ngaiuepnah a om dongah na pangtung vetih ngaikhuek la na too phoeiah na yalh bitni.
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
Na kol vaengah na lakueng neh na maelhmai muep thae voel mahpawh.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
Tedae halang kah mik tah kha vetih thuhaelnah khaw amih lamloh bing ni, a ngaiuepnah khaw hinglu polpainah la om ni,” a ti nah.

< Jób 11 >