Jób 10

1 Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében.

Maharikoriko ahy ny aiko; Hamoaka ny fitarainako aho sy hiteny noho ny fangidian’ ny fanahiko

2 Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?!

Hanao amin’ Andriamanitra hoe aho: Aza manameloka ahy; Mba ampahalalao izay anton’ ny iadianao amiko aho.

3 Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod?

Mahafaly Anao va ny hampahory sy hanary ny efa nisasaranao ka hamirapiratra amin’ ny fisainan’ ny ratsy fanahy?

4 Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát?

Manana maso nofo va Hianao? Na mijery tahaka ny fijerin’ ny zanak’ olombelona?

5 Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai?

Tahaka ny andron’ ny zanak’ olombelona va ny andronao? Na tahaka ny taonan’ ny olombelona ny taonanao,

6 Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz.

No dia mikaroka izay heloko Hianao sy mikatsaka izay fahotako,

7 Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedből kiszabadítson!

Na dia fantatrao aza fa tsy mba ratsy fanahy aho, ary tsy misy mahavonjy amin’ ny tananao?

8 Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?!

Ny tananao ihany no namorona ahy ka nanisy endrika izao tenako rehetra izao, kanjo levoninao indray aho izao.

9 Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem?

Masìna Hianao, tsarovy fa notefenao toy ny tanimanga aho, ka hamerina ahy amin’ ny vovoka indray Hianao!

10 Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem?

Tsy naidinao toy ny ronono va aho ka nampandrinao toy ny ronono-mandry?

11 Bőrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem.

Eny, notafianao hoditra sy nofo aho ary norarinao tamin’ ny taolana sy ny ozatra.

12 Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed őrizte az én lelkemet.

Aina sy famindram-po no nomenao ahy; Ary ny fiahianao no niaro ny aiko.

13 De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban:

Saingy izao no nafeninao tao am-ponao, eny, fantatro fa tao aminao izao:

14 Ha vétkezem, mindjárt észreveszed rajtam, és bűnöm alól nem mentesz föl engem.

Raha manota aho, dia mamantatra ahy Hianao ka tsy manafaka ahy amin’ ny heloko.

15 Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra!

Raha meloka aho, dia lozako! Ary na dia marina aza aho, dia tsy ho sahy miandrandra, satria feno henatra sady mahatsiaro fahoriana aho.

16 Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám.

Fa raha sahy miandrandra aho, dia hihaza ahy tahaka ny liona masiaka Hianao; Ary hiverina indray Hianao, ka ho mahagaga ny famelinao ahy.

17 Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem.

Mbola hanangana vavolombelona vaovao mandrakariva hanameloka ahy Hianao sy hampitombo ny fahatezeranao amiko; Fahavalo mifanontona no mamely ahy.

18 Miért is hoztál ki engem anyámnak méhéből? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem!

Ka nahoana no namoaka ahy foana avy tany am-bohoka Hianao? Fa raha tsy izany, dia ho niala aina aho, ka tsy mba nisy maso nahita ahy akory.

19 Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhéből sírba vittek volna!

Ary efa toy ny tsy ary aho. Ka nentina avy tany an-kibo ho any am-pasana.

20 Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tőlem, hadd viduljak fel egy kevéssé,

Tsy vitsy va ny androko? Koa mitsahara Hianao, mihataha mba hakako aina kely,

21 Mielőtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe;

Dieny tsy mbola lasa tsy hiverina aho, dia ho any amin’ ny tanin’ ny aizina sy ny aloky ny fahafatesana,

22 Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürű setétség.

Ho any amin’ ny tany maizim-pito, dia ny an’ ny aloky ny fahafatesana sy ny fikorontanana, sady maizim-pito ny famirapiratana any.