Jób 1
1 Vala Úz földén egy ember, a kinek Jób vala a neve. Ez az ember feddhetetlen, igaz, istenfélő vala és bűn-gyűlölő.
HE kanaka ma ka aina o Uza, o Ioba kona inoa, ua pono, ua pololei hoi ua kanaka la, a ua makau no ia i ke Akua, a hoopale i ka hewa.
2 Születék pedig néki hét fia és három leánya.
Ua hanauia nana ehiku mau keikikane, a me na kaikamahine ekolu.
3 És vala az ő marhája: hétezer juh, háromezer teve és ötszáz igabarom és ötszáz szamár; cselédje is igen sok vala, és ez a férfiú nagyobb vala keletnek minden fiánál.
O kana waiwai, ehiku tausani hipa me na kao, ekolu tausani kamelo, elima haneri bipikaulua a elima haneri hoki wahine, a he nui loa kona poe ohua; nolaila, ua oi aku ke koikoi o keia kanaka mamua o na kanaka a pau o ka hikina.
4 Eljártak vala pedig az ő fiai egymáshoz és vendégséget szerzének otthon, kiki a maga napján. Elküldtek és meghívták vala az ő három hugokat is, hogy együtt egyenek és igyanak velök.
A hele aku la kana mau keikikane, a ahaaina iho la ma ka hale, o kela mea keia mea o lakou i kona la; a hoouna aku la, a hea aku i ko lakou mau kaikuwahine ekolu, e ai pu a e inu pu me lakou.
5 Mikor pedig a vendégség napjai sorra lejártak vala, elkülde értök Jób és megszentelé őket, és jóreggel felserkene és áldozik vala égőáldozattal mindnyájuk száma szerint; mert ezt mondja vala Jób: Hátha vétkeztek az én fiaim és gonoszt gondoltak az Isten ellen az ő szivökben! Így cselekedik vala Jób minden napon.
A i ka manawa i hala ae ai na la o ka ahaaina ana, hoouna aku la o Ioba a hoomaemae ia lakou, a ala ae la i kakahiaka nui, a kaumaha aku la i na mohaikuni e like me ka nui o lakou a pau; no ka mea, i iho la o Ioba, Malia paha ua hana hewa ka'u mau keikikane, a ua olelo hoino i ke Akua ma ko lakou naau. Pela o Ioba i hana'i i na la a Pau.
6 Lőn pedig egy napon, hogy eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt; és eljöve a Sátán is közöttök.
A i kekahi la, i ka manawa i hele ai na keiki a ke Akua e hoike aku ia lakou iho imua o Iehova, i hele mai hoi o Satana iwaena o lakou.
7 És monda az Úr a Sátánnak: Honnét jösz? És felele a Sátán az Úrnak és monda: Körülkerültem és át meg át jártam a földet.
A i mai la o Iehova ia Satana, Nohea oe i hele mai nei? olelo aku la o Satana ia Iehova, Mai ka auwana ana ma ka honua, a mai ka hele ana io ia nei malaila.
8 És monda az Úr a Sátánnak: Észrevetted-é az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs hozzá hasonló a földön: feddhetetlen, igaz, istenfélő, és bűngyűlölő.
I mai la o Iehova ia Satana, Ua noonoo pono anei oe i ka'u kauwa ia Ioba, aohe mea like me ia ma ka honua, he kanaka pono me ka pololei, ua makau i ke Akua, a ua hookaaokoa i ka hewa.
9 Felele pedig az Úrnak a Sátán, és monda: Avagy ok nélkül féli-é Jób az Istent?
Alaila olelo aku la o Satana ia Iehova, i aku la, Ke makau kumu ole la anei o Ioba i ke Akua?
10 Nem te vetted-é körül őt magát, házát és mindenét, a mije van? Keze munkáját megáldottad, marhája igen elszaporodott e földön.
Aole anei oe i hoopuni ia ia, a me kona hale a me kona mea a pau i ka pa ma na aoao a pau? Ua hoopomaikai oe i ka hana a kona mau lima, a mahuahua kona waiwai ma ka aina.
11 De bocsássad csak rá a te kezedet, verd meg mindazt, a mi az övé, avagy nem átkoz-é meg szemtől-szembe téged?!
Aka, e kikoo aku ano i kou lima, a hoopa i kana mau mea a pau, a e hoino no kela ia oe imua o kou maka.
12 Az Úr pedig monda a Sátánnak: Ímé, mindazt, a mije van, kezedbe adom; csak ő magára ne nyujtsd ki kezedet. És kiméne a Sátán az Úr elől.
Olelo mai la o Iehova ia Satana, Aia hoi, iloko o kou lima kana mau mea a pau; aka, maluna ona mai kau aku oe i kou lima. A hele aku la o Satana mai ke alo aku o Iehova.
13 Lőn pedig egy napon, hogy az ő fiai és leányai esznek és bort isznak vala az ő elsőszülött bátyjoknak házában.
A i kekahi la, i ka manawa o kana mau keikikane a me kana mau kaikamahine e ahaaina ana, a e inu waina ana iloko o ka hale o ko lakou hanau mua;
14 És követ jöve Jóbhoz, és monda: Az ökrök szántanak, a szamarak pedig mellettök legelésznek vala.
Hele mai kekahi elele io Ioba la, i mai la, O na bipikauo e hoopalau ana, a o na hoki wahine e ai ana ma ko lakou aoao;
15 De a Sabeusok rajtok ütének és elhajták azokat, a szolgákat pedig fegyverrel ölék meg. Csak én magam szaladék el, hogy hírt adjak néked.
A popoi mai la ka poe Seba maluna o lakou, a lawe pio aku la i ia lakou; a pepehi iho la lakou i na kanaka opiopio me ka maka o ka pahikaua; a owau wale no ka i pakele e hai aku ia oe.
16 Még szól vala ez, mikor jöve egy másik, és monda: Istennek tüze esék le az égből, és megégeté a juhokat és a szolgákat, és megemészté őket. Csak én magam szaladék el, hogy hírt adjak néked.
A i kana kamailio ana, hele mai kekahi, i mai la, Ua lele mai ke ahi a ke Akua mai ka lani mai, a ua ai iho i na hipa a me na kahu, a ua hoopau ia lakou; a owau wale no ka i pakele e hai aku ia oe.
17 Még ez is szól vala, mikor jöve egy másik, és monda: A Káldeusok három csapatot alkotának és ráütének a tevékre, és elhajták azokat; a szolgákat pedig fegyverrel ölék meg, csak én magam szaladék el, hogy hírt adjak néked.
A i kana kamailio ana, hele mai kekahi e ae, i mai la, Hoonohonoho iho la ka poe Kaledea i ekolu poe kaua, a lele mai lakou maluna o na kamelo, a lawe pio aku ia lakou, a pepehi iho la i na kauwa opiopio me ka maka o ka pahikaua; a owau wale no ka i pakele e hai aku ia oe.
18 Még ez is szól vala, mikor jöve egy másik, és monda: A te fiaid és leányaid esznek és bort isznak vala az ő elsőszülött bátyjoknak házában;
I kana kamailio ana, hele mai kekahi e ae, i mai la, O kau mau keikikane, a me kau mau kaikamahine, e ai ana a e inu waina ana iloko o ka hale o ko lakou hanau mua:
19 És ímé nagy szél támada a puszta felől, megrendíté a ház négy szegeletét, és rászakada az a gyermekekre és meghalának. Csak én magam szaladék el, hogy hírt adjak néked.
Aia hoi, hiki mai la ka makani ikaika mai ka aoao o ka waonahele mai, a nou mai ma na kihi eha o ka hale, a hina iho la ia maluna o na kanaka opiopio, a ua make lakou; a owau wale no ka i pakele e hai aku ia oe.
20 Akkor felkele Jób, megszaggatá köntösét, megberetválá a fejét, és a földre esék és leborula.
Alaila ku ae la o Ioba, a baehae iho la i kona aahu, a ako i kona poo, a hina ilalo i ka honua, a hoomana aku la,
21 És monda: Mezítelen jöttem ki az én anyámnak méhéből, és mezítelen térek oda, vissza. Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úrnak neve!
I iho la, I hele kohana mai no au mai ka opu mai o ko'u makuwahine, a e hoi kohana aku au ilaila: na Iehova i haawi mai, na Iehova hoi i lawe aku; e hoomaikaiia ka inoa o Iehova.
22 Mindezekben nem vétkezék Jób, és Isten ellen semmi illetlent nem cselekedék.
Ma keia mea a pau, aole o Ioba i hana hewa, aole hoi ia i hooili wale aku i ka hewa i ke Akua.
