Jeremiás 1
1 Jeremiásnak, Hilkiás fiának beszédei, a ki az Anatótban, Benjámin földén lakó papok közül vala;
Benjamin kho Anathoth kah Khosoih Hilkiah capa Jeremiah kah ol;
2 A kihez szóla az Úr Jósiásnak, az Ammon fiának, Júda királyának napjaiban, az ő uralkodásának tizenharmadik esztendejében;
Judah manghai Amon capa Josiah a manghai tue vaengkah kum hlai thum dongah anih taengah BOEIPA ol a om pah.
3 Továbbá Jójakimnak, a Jósiás fiának, Júda királyának napjaiban, Sedékiásnak, a Jósiás fiának, Júda királyának egészen tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, a mi az ötödik hónapban vala;
Judah manghai Josiah capa Jehoiakim tue neh Judah manghai Josiah capa Zedekiah kah kum hlai khat thok tih a hla nga dongkah Jerusalem a khum duela om pueng.
4 Szóla pedig az Úr nékem, mondván:
Te vaengah BOEIPA ol tah kai taengah om tih,
5 Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.
“Nang he bungko khuiah kan hlinsai khaw kan hlinsai hlan ah nang kan ming coeng. Bung khui lamkah na thoeng hlan ah nang kan ciim tih namtom rhoek ham tonghma la nang kang khueh coeng,” a ti.
6 És mondék: Ah, ah Uram Isten! Ímé, én nem tudok beszélni; hiszen ifjú vagyok én!
Te vaengah, “Ya-oe ka Boeipa Yahovah aih khaw, kai camoe loh thui ham khaw ka ming moenih he,” ka ti nah.
7 Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd ezt: Ifjú vagyok én; hanem menj mind azokhoz, a kikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, a mit parancsolok néked.
Tedae BOEIPA loh kai te, “Ka camoe,” ti boeh. Hlang boeih taengah nang kan tueih vanbangla cet lamtah nang kang uen te boeih thui.
8 Ne félj tőlök, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged! mond az Úr.
Amih maelhmai te rhih boeh, nang huul hamla namah taengah kai ka om. BOEIPA kah olphong ni.
9 És kinyújtá az Úr az ő kezét, és megilleté számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!
BOEIPA loh a kut a yueng tih ka ka ham puei. Te phoeiah BOEIPA loh Kai taengah, “Na ka dongah ka ol kang khueh coeng he.
10 Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj!
Tihnin namtom rhoek neh ram tom te phuk hamla, palet ham neh paltham sak ham, koengloeng ham, khoeng ham neh phung ham nang kan tuek he hmu laeh,” a ti.
11 Szóla továbbá nékem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszőt látok én.
Te phoeiah kai taengla BOEIPA ol ha om tih, “Jeremiah balae na hmuh,” a ti. Te dongah, “Noe kah a hlaeng ka hmuh,” ka ti nah.
12 És monda nékem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.
Te dongah BOEIPA loh kai te, “Na hmuh te thuem, kai tah ka ol bangla saii ham ka hak thil,” a ti.
13 És másodszor is szóla hozzám az Úr, mondván: Mit látsz te? És felelék: Forró fazekat látok én, és pedig a szája észak felől van.
BOEIPA ol te ka taengah koep om tih, “Balae na hmuh,” a ti. Te dongah, “Am aka tlawk te ka hmuh tih a rhai te tlangpuei hmai la mael,” ka ti nah.
14 És monda nékem az Úr: Észak felől támad a veszedelem e földnek minden lakosára.
Te vaengah BOEIPA loh kai taengah, “Tlangpuei lamkah yoethaenah loh diklai khosa boeih te a phuh ni.
15 Mert ímé, előhívom én az északi országok minden nemzetségét, mondja az Úr, és eljőnek, és kiki felállítja az ő királyi székét Jeruzsálem kapui előtt, és köröskörül minden kerítése ellen, és Júdának minden városa ellen.
Kai loh tlangpuei ram kah huiko boeih te BOEIPA kah olphong dongla ka khue coeng he. Ha pawk uh vaengah a ngolkhoel te Jerusalem vongka kah thohka neh a kaepvai kah vongtung boeih, Judah khopuei tomah te khaw rhip a hol thil uh ni.
16 És kimondom ítéleteimet felettök az ő mindenféle gonoszságukért, minthogy elszakadtak tőlem, és idegen isteneknek áldoztak, és tulajdon kezeik munkáit imádták.
Amih te kamah kah laitloeknah ka thui pah ni. Amih kah boethae boeih neh kai n'hnoo uh tih pathen tloe rhoek taengah a phum uh. Te phoeiah amah kut dongkah bisai te a bawk uh.
17 Te azért övezd fel derekadat, és kelj fel, és mondd meg nékik mindazt, a mit én parancsolok néked; meg ne riadj tőlök, különben én riasztalak el téged előlök!
Nang tah na cinghen te yen lamtah pai laeh. Kai loh nang kang uen boeih te amih taengah thui pah. Amih mikhmuh ah rhihyawp boeh namah te amih mikhmuh ah kang rhihyawp sak ve.
18 Mert ímé én erősített várossá, vasoszloppá és érczbástyává teszlek ma téged mind ez egész földön, Júda királyai, fejedelmei és papjai ellen és a föld népe ellen.
Kai loh tihnin ah nang he hmuencak khopuei la, thi tung la, rhohum vongtung la Judah manghai rhoek kah khohmuen boeih, a mangpa rhoek, a khosoih rhoek, khohmuen kah pilnam taengah kang khueh coeng he.
19 Viaskodni fognak ugyan ellened, de nem győznek meg téged, mert én veled vagyok, azt mondja az Úr, hogy megszabadítsalak téged.
Nang m'vathoh thil cakhaw nang te n'na uh mahpawh. Nang huul hamla nang taengah kamah ka om he BOEIPA kah olphong coeng ni,” a ti.
