Jeremiás 49
1 Az Ammon fiai felől ezt mondja az Úr: Nincsenek-é Izráelnek fiai? Nincsen-é örököse néki? Miért birtokolja Milkom Gádot, és az ő népe miért lakik annak városaiban?
Ammoniylar toƣruluⱪ. Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — Israilning pǝrzǝntliri yoⱪmikǝn? Uning mirashorliri yoⱪmidu? Əmdi nemixⱪa Milkom Gadning zeminiƣa warisliⱪ ⱪildi, Milkomƣa tǝwǝ bolƣan hǝlⱪ nemixⱪa Gadning xǝⱨǝrliridǝ turidu?
2 Azért ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és harczi riadót hallatok Rabbában az Ammon fiaival, és romhalommá lesz, és leányai tűzzel égettetnek meg, és Izráel birtokolja azokat, a kik most őt birtokolják, azt mondja az Úr.
Xunga mana, xu künlǝr keliduki, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — Ammoniylarning Rabbaⱨ xǝⱨiridǝ jǝng sadalirini anglitimǝn; u harabilik dɵng bolidu; tǝwǝ xǝⱨǝrliri ot ⱪoyup küydürülidu; Israil ⱪaytidin ɵzlirini igiliwalƣanlarƣa igidarqiliⱪ ⱪilidu, — dǝydu Pǝrwǝrdigar.
3 Ordíts Hesbon, mert elpusztíttatott Hái! Kiáltsatok Rabbáh leányai, öltözzetek gyászba, sírjatok és futkossatok a szorosokon, mert Milkom a fogságba megy, papjai és fejedelmei is vele együtt.
— Zarlanglar, i Ⱨǝxbon! Qünki Ayi xǝⱨiri harabǝ ⱪilinƣan! Rabbaⱨ ⱪizliri, ɵzünglarƣa bɵz rǝhtni baƣlap matǝm tutunglar; sepil iqidǝ uyan-buyan patiparaⱪ yügürünglar; qünki Milkom wǝ uning kaⱨinliri, uningƣa tǝwǝlik ǝmirliri sürgün bolidu.
4 Mit dicsekedel völgyeddel, völgyed bőségével, engedetlen leány, a ki az ő kincseiben bízik és ezt mondja: Kicsoda támad ellenem?
Nemixⱪa küq-ⱨǝywitingni danglaysǝn? Sening küqüng eⱪip ketiwatidu, i: «Kim manga yeⱪinlixixⱪa petinalisun?» dǝp ɵz bayliⱪliringƣa tayanƣan, asiyliⱪ ⱪilƣuqi ⱪiz!
5 Ímé én félelmet bocsátok reád, azt mondja az Úr, a Seregek Ura, minden szomszédod felől, és szétrebbentek egymástól, és nem lesz, a ki összegyűjtse az elszéledteket.
Mana, Mǝn barliⱪ ǝtrapingdikilǝrdin wǝⱨxǝt qiⱪirip üstünggǝ qüxürimǝn, — dǝydu samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Rǝb Pǝrwǝrdigar, — xuning bilǝn silǝr ⱨǝrbiringlar ⱨǝydiwetilisilǝr, aldi-kǝybinggǝ ⱪarimay ⱪaqisilǝr; ⱪaqⱪanlarni yǝnǝ yiƣƣuqi ⱨeqkim bolmaydu.
6 De azután visszahozom majd a fogságból az Ammon fiait, azt mondja az Úr.
Lekin keyinki künlǝrdǝ, Ammoniylarni sürgünlükidin ⱪayturup ǝsligǝ kǝltürimǝn, — dǝydu Pǝrwǝrdigar.
7 Ezt mondja a Seregek Ura Edom felől. Nincs bölcsesség többé Témánban? elveszett-é a tanács az értelmesektől? hiába valóvá lett-é az ő bölcsességök?
Edom toƣruluⱪ: Samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar — Israilning Hudasi mundaⱪ dǝydu: — Temanda ⱨazir danaliⱪ tepilmamdu? Danixmǝnliridin nǝsiⱨǝt yoⱪap kǝttimu? Ularning danaliⱪini dat besip ⱪalƣanmu?!
8 Fussatok, forduljatok, rejtőzzetek el mélyen Dédán lakosai, mert Ézsau veszedelmét hozom ő reá az ő megfenyíttetésének idején.
Burulup ⱪeqinglar, pinⱨan jaylardin turalƣu tepip turunglar, i Dedanda turuwatⱪanlar! Qünki Mǝn Əsawƣa tegixlik balayi’apǝtni, yǝni uni jazalaydiƣan künini bexiƣa qüxürimǝn.
9 Ha szőlőszedők törnek reád, nem hagynak gerezdeket, ha éjjeli tolvajok: pusztítanak, a míg nékik tetszik.
Üzüm üzgüqilǝr yeningƣa kǝlsimu, ular azraⱪ wasanglarni ⱪalduridu ǝmǝsmu? Oƣrilar keqilǝp yeningƣa kirsimu, ular ɵzlirigǝ quxluⱪla buzup, oƣrilaydu ǝmǝsmu?
10 Bizony én mezítelenné teszem Ézsaut, titkait kijelentem, és el nem rejtőzhetik, magva elpusztul, és atyjafiai és szomszédai sem lesznek.
Mǝn Əsawni yalingaqliwetimǝn, u yoxurunƣudǝk jay ⱪalmiƣuqǝ dalda jaylirini eqip taxlaymǝn; uning nǝsli, ⱪerindaxliri ⱨǝm ⱪoxniliri yoⱪaydu; u ɵzi yoⱪ bolidu.
11 Hagyd el a te árváidat, én eltartom özvegyeidet is; bennem vessék reménységüket.
Lekin yetim-yesirliringni ⱪaldur, Mǝn ularning ⱨayatini saⱪlaymǝn; tul hotuninglar Manga tayansun.
12 Mert azt mondja az Úr: Ímé, a kiknek nem kell vala meginniok a pohárt, ugyancsak megiszszák; te pedig teljesen büntetlenül maradnál-é? Nem maradsz büntetlenül, mert bizonyára megiszod.
Qünki Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — Mana, [ƣǝzipimning] ⱪǝdǝⱨidin iqixkǝ tegixlik bolmiƣanlar qoⱪum uningdin iqmǝy ⱪalmaydiƣan yǝrdǝ, sǝn jazalanmay ⱪalamsǝn? Sǝn jazalanmay ⱪalmaysǝn; sǝn qoⱪum uningdin iqisǝn.
13 Mert én magamra esküdtem meg, azt mondja az Úr, hogy útálattá és gyalázattá, pusztasággá és átokká lesz Boczra, és minden városa örökkévaló pusztasággá lesz.
Qünki Ɵz namim bilǝn ⱪǝsǝm iqkǝnmǝnki, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — Bozraⱨ dǝⱨxǝt basidiƣan ⱨǝm rǝswa ⱪilinidiƣan bir obyekti, harabilik wǝ lǝnǝt sɵzi bolidu; uning ǝtrapidiki xǝⱨǝrliri daimliⱪ harabilik bolidu.
14 Hírt hallottam az Úrtól, és követ küldetett a nemzetekhez, a ki ezt mondja: Gyűljetek össze, induljatok ellene, és keljetek fel a harczra,
Mǝn Pǝrwǝrdigardin xu bir hǝwǝrni anglaxⱪa muyǝssǝr boldum, — wǝ bir ǝlqi ǝllǝr arisiƣa ǝwǝtilgǝnidi — U: «Uningƣa ⱨujum ⱪilixⱪa yiƣilinglar! Uningƣa jǝng ⱪilixⱪa ornunglardin turunglar!» — dǝp hǝwǝr beridu.
15 Mert ímé, kicsinynyé teszlek téged a nemzetek között, és az emberek között útálatossá.
Mana, Mǝn seni ǝllǝr arisida kiqik, Insanlar arisida kǝmsitilgǝn ⱪilimǝn.
16 A te könnyelműséged csalt meg téged és a te szíved kevélysége, a ki a sziklák hasadékaiban lakol, és elfoglaltad a halmok tetejét. Ha olyan magas helyen rakod is fészkedet, mint a saskeselyű, onnét is lerántalak téged, azt mondja az Úr.
Sening ɵzgilǝrgǝ dǝⱨxǝt salidiƣanliⱪing, Kɵnglüngdiki tǝkǝbburluⱪung ɵzüngni aldap ⱪoydi; Ⱨǝy tik ⱪiyaning yeriⱪliri iqidǝ turƣuqi, Turalƣung egizlikning yuⱪiri tǝripidǝ bolƣuqi, Gǝrqǝ sǝn qanggangni bürkütningkidǝk yuⱪiri yasisangmu, Mǝn xu yǝrdin seni qüxüriwetimǝn, — dǝydu Pǝrwǝrdigar.
17 És pusztasággá lesz Edom, a ki csak átmegy rajta elálmélkodik, és sziszeget egész veresége felett.
— Wǝ Edom tolimu wǝⱨimilik bolidu; Edomdin ɵtidiƣanlarning ⱨǝmmisi uning barliⱪ yara-wabaliri tüpǝylidin wǝⱨimigǝ qüxüp, ux-ux ⱪilidu.
18 A mint Sodomának és Gomorának és az ő szomszédainak elsüllyedésekor volt, azt mondja az Úr, ott sem lakik több ember, és benne emberek fia nem tartózkodik.
Sodom, Gomorra wǝ ularning ǝtrapidiki xǝⱨǝrliri bilǝn birgǝ ɵrüwetilgǝndǝk Edommu xundaⱪ bolidu, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — ⱨeqkim xu yǝrdǝ turmaydu, insan baliliri xu yǝrdǝ olturaⱪlaxmaydu.
19 Ímé, mint oroszlán jön fel a Jordán erdőségéből az örökzöld legelőre, de hamarsággal kiűzöm őt onnan, és a kiválasztottat teszem azon fejedelemmé, mert kicsoda hozzám hasonló, és ki szab nékem törvényt, és kicsoda az a pásztor, a ki megállhat ellenem?
Mana, Iordan dǝryasidiki qawar-qatⱪalliⱪtin qiⱪip, daim eⱪip turidiƣan xu sular boyidiki yaylaⱪtiki [ⱪoylarni] tarⱪatⱪan bir xirdǝk Mǝn [Edomdikilǝrni] bǝdǝr ⱪaqⱪuzimǝn. Əmdi kimni halisam Mǝn uni Edomning üstigǝ tiklǝymǝn; qünki Manga kim tǝng kelǝlǝydu? Kim Meningdin ⱨesab elixⱪa Meni qaⱪiralaydu? Mening aldimda turalaydiƣan pada baⱪⱪuqi barmu?
20 Halljátok meg azért az Úr tervét, a melyet tervezett Edom felől, és az ő gondolatait, a melyeket gondolt Témán polgárai felől. Bizony elhurczolják őket, a juhnyáj kicsinyeit, bizony szörnyűködik rajtok a saját legelőjök.
Xunga Pǝrwǝrdigarning Edomni jazalaxtiki mǝⱪsitini, xuningdǝk Temandikilǝrni jazalax niyitini anglanglar: ularning kiqiklirimu tartip epketilidu; bǝrⱨǝⱪ, ⱪilmixliri tüpǝylidin Pǝrwǝrdigar uning yayliⱪini wǝyranǝ ⱪilidu.
21 Az ő romlásuk zajától megrendült a föld, az ő kiáltásuk szava elhallatszik a veres tengerig.
Ularning yiⱪilip kǝtkǝn sadasini anglap yǝr yüzidikilǝr tǝwrinip ketidu; nalǝ-pǝryadliri «Ⱪizil dengiz»ƣiqǝ anglinidu.
22 Ímé, feljő mint saskeselyű, és repül és szárnyait szétterjeszti Boczrán: és Edom vitézeinek szíve olyan lesz az napon, mint a vajudó asszony szíve.
Mana, birsi bürküttǝk ⱪanat yeyip pǝrwaz ⱪilip, Bozraⱨ üstigǝ xungƣup qüxidu. Xu küni Edomdiki palwanlarning yüriki tolƣaⱪⱪa qüxkǝn ayalning yürikidǝk bolidu.
23 Damaskus felől: Megszégyenült Emát és Arphád, mert gonosz hírt hallottak, és remegnek, mint a háborgó tenger, a mely nem nyughatik.
Dǝmǝxⱪ toƣruluⱪ: — Hamat, Arpad xǝⱨiridikilǝr hijalǝtkǝ ⱪaldurulidu; qünki ular xum hǝwǝr anglaydu; ularning yüriki su bolup ketidu; dawulƣup kǝtkǝn dengizdǝk ular ⱨeq tinqlinalmaydu.
24 Megrendült Damaskus, futáshoz készül és reszketés fogja el, szorongás és fájdalmak szállják meg őt, mint a szűlő asszonyt.
Dǝmǝxⱪ zǝiplǝxti, ⱪeqixⱪa burulidu; uni wǝⱨimǝ basidu; azablar tolƣaⱪⱪa qüxkǝn ayalni tutⱪandǝk, azab wǝ dǝrd-ⱪayƣu uni tutidu.
25 Miért is nem marad ki a dicsőséges város, az én örömömnek városa?
Nam-dangⱪi qiⱪⱪan yurt, Mǝn ⱨuzur alƣan xǝⱨǝr xu dǝrijidǝ taxliwetilgǝn bolidu!
26 De elhullanak az ő ifjai is az ő utczájokon, és minden harczoló ember levágatik azon a napon, azt mondja a Seregek Ura.
Xunga uning yigitliri koqilirida yiⱪilidu, jǝnggiwar palwanlar xu küni yoⱪitilidu, — dǝydu samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar;
27 És tüzet gyújtok Damaskus kőfalán, és megemészti a Ben-Hadád palotáit.
— ⱨǝm Mǝn Dǝmǝxⱪning sepiligǝ bir ot yaⱪimǝn, u Bǝn-Ⱨadadning ordilirini yutuwalidu.
28 Kédárnak és Házornak országai felől, a melyeket megvert Nabukodonozor, a babiloni király, ezt mondja az Úr: Keljetek fel, menjetek fel Kédárra, és pusztítsátok keletnek fiait.
Babil padixaⱨi Neboⱪadnǝsar yǝnggǝn Kedar toƣruluⱪ ⱨǝm Ⱨazorning padixaⱨliⱪliri tuƣuluⱪ sɵz: — Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — «Ornungdin tur, Kedarƣa ⱨujum ⱪilip, xǝrⱪtiki adǝmlǝrni bulang-talang ⱪil!» — deyilidu;
29 Sátoraikat és nyájokat elveszik, és kárpitjaikat és minden edényöket és tevéiket elviszik, és ezt kiáltják feléjök: Rettegés köröskörül!
Ⱨujum ⱪilƣanlar ularning qedirliri ⱨǝm padilirini elip ketidu; ularning qedir pǝrdiliri, barliⱪ ⱪaqa-ⱪuqa, tɵgilirini bulap ketidu; hǝⱪ ularƣa: «Tǝrǝp-tǝrǝplǝrni wǝⱨimǝ basidu!» dǝp warⱪiraydu.
30 Fussatok el, igen siessetek, rejtőzzetek el mélyen, Házornak lakói, azt mondja az Úr, mert tervet tervezett ellenetek Nabukodonozor, a babiloni király, és ellenetek gondolatot gondolt.
Ⱪeqip ketinglar, bǝdǝr tikip pinⱨan jaylardin turalƣu tepip turunglar, i Ⱨazordikilǝr, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — qünki Babil padixaⱨi Neboⱪadnǝsar silǝrgǝ jǝng ⱪilixⱪa ⱪǝst ⱪilƣan, silǝrgǝ ⱪarap niyiti buzulƣan.
31 Keljetek fel, menjetek a békességes nemzet közé, azok közé, a kik bátorságban lakoznak, azt mondja az Úr, sem kapujok, sem zárjok nincsen, egyedül laknak!
— Ornungdin tur, sepil-dǝrwazilarƣa igǝ bolmiƣan aramhuda yaxap, tinq-aman turƣan ǝlgǝ jǝng ⱪilixⱪa qiⱪ; ular yalƣuz turidu — dǝydu Pǝrwǝrdigar,
32 Tevéik prédává lesznek, és az ő sok barmaik zsákmánynyá, és elszórom őket, e nyirott üstökűeket minden szél felé, és minden oldal felől veszedelmet hozok reájok, azt mondja az Úr.
— ularning tɵgiliri olja, top-top mal-waranliri ƣǝniymǝt bolidu; Mǝn qekǝ qaqlirini qüxürgǝnlǝrni tɵt xamalƣa tarⱪitimǝn, ularning bexiƣa ⱨǝr ǝtrapidin külpǝt qüxürimǝn, — dǝydu Pǝrwǝrdigar;
33 És Házor sakálok lakhelyévé lesz, örökkévaló pusztasággá, senki nem lakik ott, és embernek fia nem is tartózkodik azon.
— Ⱨazor bolsa qilbɵrilǝrning turalƣusi, mǝnggügǝ wǝyranǝ bolidu. Ⱨeqkim xu yǝrdǝ turmaydu, insan baliliri xu yǝrdǝ olturaⱪlaxmaydu.
34 Az Úr szava, a melyet szóla Jeremiás prófétának Elám felől, Sedékiásnak, a Júda királyának országlása kezdetén, mondván:
Yǝⱨuda padixaⱨi Zǝdǝkiya tǝhtkǝ olturƣan dǝslǝpki waⱪitlirida, Yǝrǝmiya pǝyƣǝmbǝrgǝ kǝlgǝn Pǝrwǝrdigarning sɵzi mundaⱪ idi: —
35 Ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én eltöröm az Elám kézívét, erejének zsengéjét.
Samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — Mana, Mǝn Elamning ƣolluⱪ küqi bolƣan oⱪyasini sundurimǝn.
36 És négy szelet hozok Elám ellen, az égnek négy határáról, és elszórom őket mindenik szél felé, és nem lesz nemzet, a kihez nem futnak az Elám szökevényei.
Asmanlarning tɵt qetidin tɵt xamalni qiⱪirip Elamning üstigǝ qüxürimǝn; Mǝn ularni bu tɵt xamalƣa tarⱪitimǝn; xuning bilǝn Elamdin ⱨǝydǝlgǝnlǝrning barmaydiƣan ǝl-mǝmlikǝtlǝr ⱪalmaydu.
37 És megrettentem Elámot az ő ellenségei előtt és az ő lelköknek keresői előtt, és veszedelmet hozok reájok, az én felgerjedt haragomat, azt mondja az Úr, és utánok bocsátom a fegyvert mindaddig, míg meg nem emésztem őket.
Mǝn Elamni düxmǝnliri aldida ⱨǝm jenini izdigüqilǝrning aldida dǝkkǝ-dükkigǝ qüxürimǝn; dǝⱨxǝtlik ƣǝzipimni bexiƣa tɵküp, külpǝtlǝrni qüxürimǝn; ularni bǝrbat ⱪilƣuqǝ Mǝn ⱪiliqni ularning kǝynidin ⱪoƣlaxⱪa ǝwǝtimǝn.
38 És az én székemet Elámba helyezem, és kivesztem onnét a királyt és a fejedelmeket, azt mondja az Úr:
Mǝn Ɵz tǝhtimni Elamda tiklǝymǝn, xu yǝrdin padixaⱨi wǝ xaⱨzadilirini yoⱪ ⱪilimǝn, — dǝydu Pǝrwǝrdigar.
39 De végezetre visszahozom Elámot a fogságból, azt mondja az Úr.
— Lekin ahirⱪi zamanlarda, Mǝn Elamni sürgünlükidin ⱪayturup ǝsligǝ kǝltürimǝn, — dǝydu Pǝrwǝrdigar.
