< Jeremiás 48 >
1 Moáb felől ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Jaj Nébónak, mert elpusztíttatott; megszégyenült, bevétetett Kirjátaim, Misgáb megszégyenült és elrémült.
Iti Moab, kastoy ti kuna ni Yahweh a Mannakabalin-amin a Dios ti Israel, “Asi pay ti Nebo, ta nadadaelen daytoy. Naparmeken ken naibabain ti Kiriataim. Narban ti sarikedkedna ken naibabain.
2 Nincs már dicsősége Moábnak Hesbonban, gonoszt gondoltak ő ellene, mondván: Jertek el és veszessük el őt, ne legyen nemzetség! Madmen te is elnémulsz, fegyver jár nyomodban!
Awanen ti dayaw ti Moab. Dagiti kabusorda iti Hesbon ket nagpanggep iti dakes a maibusor iti kenkuana. Kinunada, 'Umaykayo ta dadaelentayo ti saadna a kas nasion. Mapukawto met ti Madmen-kamatennakanto ti kampilan.'
3 Nagy kiáltás hallatszik Horonáimból: pusztulás és nagy romlás!
Denggem! Adda ikkis nga aggapu iti Horonaim, a nagbalinen a langalang ken dakkel a pannakadadael.
4 Elnyomorodott Moáb, kicsinyei sikoltva kiáltanak.
Nadadaelen ti Moab. Impangngeg dagiti annakna dagiti sangitda.
5 Mert a Luhit hágóján siralmat siralom ér, mert Horonáim lejtőin az ellenség hallatja vészkiáltását.
Sumang-atda nga agsangsangit iti turod ti Luhit, ta iti dalan a sumalog a mapan iti Horonaim, mangngeg dagiti ikkis gapu iti pannakadadael.
6 Fussatok, mentsétek meg lelketeket, és legyetek mint a hangafa a pusztában!
Agtaraykayo! Ispalenyo dagiti biagyo ket agbalinkayo a kasla kadagiti kayo a juniper idiay let-ang.
7 Mivelhogy a te bizodalmad marháidban és kincseidben volt, te is bevétetel, és Kámós fogságra megy papjaival, fejedelmeivel együtt.
Ta gapu iti panagtalekyo kadagiti ar-aramidenyo ken iti kinabaknangyo, matiliwkayonto met. Ket maipanawto a kas balud ni Kemos, agraman dagiti papadi ken dagiti mangidadaulona.
8 És rátör a pusztító minden városra, egy város sem menekedik meg, és elvész a völgy, és feldúlatik a síkság, a mint megmondta az Úr.
Ta umayto iti tunggal siudad ti manangdadael; awanto ti siudad a makalibas. Isu a mapukawto ti tanap ken madadaelto ti patad, a kas kinuna ni Yahweh.
9 Adjatok szárnyat Moábnak, hogy repülvén elrepülhessen, mert az ő városai elpusztulnak, és senki sem lakik azokban.
Ikkanyo ti Moab kadagiti payak, ta masapul a tumayab isuna nga umadayo. Agbalinto a langalang dagiti siudadna, ket awan iti siasinoman nga agnaed kadagitoy.
10 Átkozott, a ki az Úrnak dolgát csalárdul cselekszi, és átkozott, a ki fegyverét kiméli a vértől!
Mailunod koma ti siasinoman a masadut a mangaramid iti trabaho ni Yahweh! Mailunod koma ti siasinoman a saan a mangasut iti kampilanna tapno mangpasayasay iti dara!
11 Nyugodtan élt Moáb gyermekségétől fogva, és pihent az ő seprejében, és edényből-edénybe nem öntötték és fogságra sem ment, azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga.
Nakarikna iti kinatalged ti Moab manipud kinaubingna. Maiyarig isuna iti arakna a saan pay a pulos a naiyakar iti sabali a banga. Saan pay isuna a naipanaw a kas balud. Isu a naimas ti ramanna a kas iti sigud; saan a nagbaliw ti ramanna.
12 De ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és rablókat bocsátok reá, a kik megrabolják őt, és megüresítsék edényeit, palaczkjait pedig összetörjék.
Isu a kitaem, dumtengen dagiti aldaw— daytoy ket pakaammo ni Yahweh—inton ibaonko kenkuana dagiti mangibukbok kenkuana ken mangipakbo kadagiti amin a bangana ken mangburak kadagiti karambana.
13 És megszégyenül Moáb Kámós miatt, a mint megszégyenült Izráel háza Béthel miatt, a melyben bizodalma volt.
Ket maibabainto ti Moab gapu kenni Kemos a kas iti pannakapabain ti balay ti Israel gapu kenni Betel, a pagtaltalkanda.
14 Mimódon mondjátok: Hősök vagyunk és vitéz férfiak a harczra?
Kasanoyo pay a maibaga, 'Soldadokami, mamaingel a mannakigubat a lallaki'?
15 Elpusztul Moáb, városai fellobbannak, válogatott ifjai pedig mészárszékre jutnak, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura!
Madadaelto ti Moab ken marautto dagiti siudad daytoy. Ta naipanen dagiti kalaingan nga agtutubona a lallaki iti disso a pakatayanda. Kastoy ti pakaammo ti ari! Yahweh a Mannakabalin amin ti naganna.
16 Közel van Moáb veszedelme, ihol jő és igen siet az ő veszedelme!
Asidegen a mapasamak ti pannakadidigra ti Moab; agap-apura ti kalamidad.
17 Bánkódjatok miatta mindnyájan, a kik körülte vagytok, és mindnyájan, a kik ismeritek az ő nevét; mondjátok: Hogy eltört az erős vessző, a dicső pálcza!
Agdung-awkayo amin nga adda iti aglawlaw ti Moab. Ket aminkayo a makaammo iti kinalatakna, ipukkawyo daytoy, 'Asi pay ti natibker a sarukod, a madaydayaw a sarukod, ta natukkolen.'
18 Szállj le a dicsőségből és ülj szomjan Dibonnak megmaradt leánya, mert a Moáb pusztítója feljött ellened, elrontja a te erősségeidet.
Dakayo nga annak a babbai nga agnanaed dita Dibon, bumabakayo manipud iti madaydayaw a disso ket agtugawkayo iti namaga a daga. Ta ti mangdadaelto iti Moab ket dardarupennakayo, ti mangdadaelto kadagiti sarikedkedyo.
19 Állj meg az úton, és nézz ide-oda Aroér lakosa, kérdezd meg a futót és a menekülőt, és ezt mondd: Mi történt?
Dakayo a tattao nga agnanaed dita Aroer, agtakderkayo iti dalan ket agbuyakayo. Saludsudenyo kadagiti agtataray ken aglibllibas. Kunaenyo, 'Ania ti napasamak?'
20 Megszégyenült Moáb, mert megtört. Ordítsatok és kiáltsatok! Hirdessétek Arnonban, hogy elpusztíttatott Moáb!
Naibabainen ti Moab, ta nadadaelen daytoy. Aglaaw ken agdung-awkayo; agpaarayatkayo. Ibagayo kadagiti tattao nga adda iti igid ti Karayan Arnon a nadadaelen ti Moab.
21 Mert rájött az ítélet a sík földre; Hólonra, Jására és Mefátra.
Ita, dimtengen ti pannusa kadagiti katurturodan a pagilian, iti Holon, Jaza ken Mefat,
22 És Dibonra, Nébóra és Beth-Diblátaimra.
iti Dibon, Nebo ken Bet Diblataim,
23 És Kirjáthaimra, Beth-Gámulra és Beth-Meonra.
iti Kiriataim, Bet Gamul ken Bet Meon,
24 És Kirjátra, Boczrára és Moáb földének minden messze és közel való városaira.
iti Keriot ken Bosra, ken kadagiti amin a siudad iti daga ti Moab—kadagiti kaadaywan ken kaaasitgan a siudad.
25 Letöretett a Moáb szarva, és karja levágatott, azt mondja az Úr.
Naputeden ti sara ti Moab; natukkolen ti takkiag daytoy—daytoy ket pakaammo ni Yahweh.
26 Részegítsétek le őt, mert hősködött az Úr ellen, és heverjen Moáb az ő okádásában, és legyen csúfság ő is.
Bartekem isuna, ta nakatangtangsit isuna kaniak, a ni Yahweh. Ita pagtipaten ti Moab dagiti imana gapu iti pannakaalumiimna iti bukodna a sarua, isu a nagbalin met isuna a pagkakatawaan.
27 Vajjon nem csúfod volt-é néked az Izráel? Avagy a lopók között találtatott, hogy mikor szólottál felőle, kevélyen hánytad magadat?
Ta saan aya a nagbalin a pagkakatawaan kenka ti Israel? Masarakan aya isuna kadagiti agtatakaw, ta iwingwingiwingmo ti ulom kenkuana bayat iti masansan a panangisasaom iti maipapan kenkuana?
28 Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kősziklákban, Moáb lakosai, és legyetek mint a galamb, a mely az odu száján belől rak fészket.
Kadagiti agnanaed iti Moab, panawanyo dagiti siudad ket agkampokayo kadagiti rangkis. Agbalinkayo a kasla kalapati nga agumok iti wangawangan ti abot dagiti kabatbatoan.
29 Hallottuk a Moáb kevélységét: igen kevély; az ő felfuvalkodását és kevélységét, kérkedését, és az ő szívének elbizakodottságát.
Nangngegmi ti kinatangsit ti Moab—ti kinalastogna, ti kinapannakkelna, ti kinakuspagna, ti kinapalangguadna ken ti kinatangsit ti pusona.
30 Én ismerem, azt mondja az Úr, az ő szertelenkedését, és az ő fecsegése nem igaz, és nem igaz a cselekedete sem.
Daytoy ket pakaammo ni Yahweh—Ammok ti nakarit a panagsaona, nga awan serserbina, a kas met laeng kadagiti aramidna.
31 Azért jajgatok Moábon, és az egész Moábért kiáltok, a Kir-Heres férfiaiért nyög az én lelkem.
Isu a dung-awakto ti Moab, ken agpukkawakto a silaladingit gapu iti entero a Moab. Agladingitakto gapu kadagiti tattao ti Kir Heres.
32 Jobban siratlak téged, mint siratták Jaézert, a ki Sibmának szőlője! A te hajtásaid túlhatoltak a tengeren, a Jaézer tengeréig értek; a te nyári gyümölcseidre és a te szüretedre pusztító rontott.
Lanut ti Sibma, ad-addanto ti panagsangitko gapu kenka ngem iti inaramidko iti Jaser! Bimmallasiw dagiti sangam iti Natay a Baybay ket dimmanonda agingga iti Jaser. Dinarup dagiti manangdadael ti bungam iti kalgaw ken ti arakmo.
33 És eltünik az öröm és vígasság Kármelből és a Moáb földéről, és a kádakból kifogyasztom a bort, nem sajtolnak örömzajjal; az éneklő nem énekel.
Napukaw ngarud ti panagrambak ken panagrag-o manipud kadagiti agbungbunga a kayo ken iti daga ti Moab. Pinagpatenggak ti arak kadagiti pagpespesanda. Saandanton nga agibaddek a sididir-i. Aniaman a panagpukkaw ket saanto a pukkaw gapu iti rag-o.
34 Hesbon kiáltása miatt Elealéig és Jáhásig felhat az ő szavok; Soártól fogva Horonáimig és Eglath-Selisájjáig, mert a Nimrim vize is elapad.
Manipud iti panagpukkaw idiay Hesbon agingga idiay Eleale, mangngeg ti timekda idiay Jaaz, manipud Zoar agingga Horonaim ken Eglat Shelisiya, agsipud ta uray dagiti danum ti Nimrim ket natianan.
35 És kifogyasztom Moábból, azt mondja az Úr, a ki a magaslaton áldozik és füstöt gerjeszt az ő isteneinek.
Ta pagsardengekto ti siasinoman idiay Moab nga agidatdaton kadagiti disso a pagdaydayawan ken ti siasinoman nga agpupuor iti insenso a maipaay kadagiti didiosenna—daytoy ket pakaammo ni Yahweh.
36 Ezért zokog a szívem Moábért, mint a síp, és zokog szívem a Kir-Héres férfiaiért, mint a síp, mivelhogy a kincsek elvesztek, a miket gyűjtött.
Isu a kasla pluta nga agdungdung-aw ti pusok para iti Moab. Agdungdung-aw ti pusok a kasla kadagiti pluta para kadagiti tattao ti Kir Heres. Napukawen dagiti kinabaknang a nagun-odda.
37 Mert minden fő kopasz, és minden szakál elnyiratott, minden kézen metélések, és minden derékon gyászruha.
Ta nakalboan ti tunggal ulo ken nakuskusan ti tunggal barbas. Tunggal ima ket adda sugatna, ken napalikmutan iti nakersang a lupot dagiti siketda.
38 Moábnak minden házpadján és utczáján mindenütt siralom, mert összetörtem Moábot, mint az edényt, mely semmirekellő, azt mondja az Úr.
Adda panagladingit kadagiti amin a disso, iti tunggal patag a tuktok ti balay iti Moab ken kadagiti disso disso a paguummongan iti Moab. Ta dinadaelko ti Moab a kasla la maysa kadagiti banga nga awan iti mangkayat—daytoy ket pakaammo ni Yahweh.
39 Jajgatnak, ezt mondván: Hogy összezúzatott! Hogy fordult háttal Moáb, megszégyenülve! És csúffá lett Moáb, és rettentésére mindazoknak, a kik körülte vannak.
Anian ta naburak daytoy! Anian ti panaganug-ogda iti panagdung-awda! Timmallikud ti Moab gapu iti bain daytoy! Agbalin ngarud ti Moab a pagkakatawaan ken nakabutbuteng kadagiti amin nga adda iti aglawlawna.”
40 Mert ezt mondja az Úr: Ímé, mint a saskeselyű repül reá, és kiterjeszti Moábra szárnyait.
Ta kastoy ti kuna ni Yahweh, “Kitaem, umayto dagiti kabusor a kasla agtaytayab nga agila, nakaukrad dagiti payakna iti ngatoen ti Moab.
41 Bevétettek a városok, és az erősségek elfoglaltattak, és a Moáb vitézeinek szíve olyan volt e napon, mint a vajudó asszonynak szíve.
Nasakupen ti Keriot, ken narban dagiti sarikedkedna. Ta iti dayta nga aldaw, agbalinto dagiti puso dagiti soldado ti Moab a kasla kadagiti puso dagiti babbai nga agpaspasikal.
42 És Moáb elpusztul, úgy hogy nem lesz nép többé, mert az Úr ellen felemelkedett.
Madadaelto ngarud dagiti tattao ti Moab, yantangay ta nagbalinda a natangsit a maibusor kaniak, a ni Yahweh.
43 Félelem, verem és tőr jő te ellened, Moáb lakosa, azt mondja az Úr.
Panagbuteng, abut ken silo ti dumtengto kadakayo nga agnanaed iti Moab-daytoy ket pakaammo ni Yahweh.
44 A ki elfut a félelem elől, a verembe esik, és a ki kijő a veremből, a tőrben fogatik meg, mert rábocsátom Moábra az ő megfenyítésének esztendejét, azt mondja az Úr.
Siasinoman nga agtaray gapu iti buteng ket matnagto iti abut, ken siasinoman a kumalay-at a rummuar iti abut ket masiloanto, ta iyegkonto daytoy kadakuada iti tawen ti panagibalesko kadakuada— daytoy ket pakaammo ni Yahweh.
45 A Hesbon árnyékában állanak meg a hatalom elől futók; de tűz jő ki Hesbonból és láng Szihonnak közepéből, és elemészti Moábnak üstökét és a háborgó fiaknak koponyáját.
Dagiti makalibas ket agkakapsutto nga agtakder iti aniniwan ti Hesbon, ta rummuarto ti apuy manipud iti Hesbon, gil-ayab manipud iti tengnga ti Sihon. Uramento daytoy ti muging ti Moab ken ti tuktok dagiti ulo dagiti napalangguad a tattao.
46 Jaj néked Moáb! Elveszett Kámósnak népe, mert fiaid fogságra vitettek, és leányaid is fogságra.
Asika pay Moab! Nadadaelen dagiti tattao ni Kemos. Ta naipanawen dagiti annakmo a lallaki ken babbai a kas balud.
47 De visszahozom Moábot a fogságból sok idő mulva, azt mondja az Úr. Eddig van Moáb ítélete.
Ngem isublikto ti kinabaknang ti Moab kadagiti maud-udi nga al-aldaw— daytoy ket pakaammo ni Yahweh.” Ti pannakaukom ti Moab ket agpatingga ditoy.