< Jeremiás 47 >

1 Az a szó, a melyet az Úr szóla Jeremiás prófétának a Filiszteusok felől, mielőtt megverte a Faraó Gázát.
Palabra de Yahvé que vino al profeta Jeremías sobre los filisteos, antes de que el faraón atacara Gaza.
2 Ezt mondja az Úr: Ímé, víz indul meg északról, és olyan lesz, mint a kiáradott folyó, és elárasztja a földet és annak mindenét, a várost és annak lakosait, és kiáltanak az emberek, és a föld minden lakosa ordít.
Yahvé dice: “He aquí que las aguas suben del norte, y se convertirá en un arroyo desbordante, y desbordará la tierra y todo lo que hay en ella, la ciudad y los que la habitan. Los hombres llorarán, y todos los habitantes de la tierra se lamentarán.
3 Ménei patáinak csattogó hangjától, szekereinek zörgésétől, kerekeinek zúgásától nem gondolnak az atyák a fiakra erejök ellankadása miatt.
Al ruido del estampido de los cascos de sus fuertes, al correr de sus carros, al estruendo de sus ruedas, los padres no miran atrás por sus hijos porque sus manos son muy débiles,
4 És a nap miatt, mely eljött, hogy elpusztítsa egész Filiszteát, kivágja Tírust és Szidont és segítségének minden megmaradt töredékét, mert az Úr elrontja Filiszteát, a Káftor szigetének maradékát.
por el día que viene para destruir a todos los filisteos, para cortar de Tiro y de Sidón todo ayudante que quede; porque Yahvé destruirá a los filisteos, el remanente de la isla de Caphtor.
5 Kopaszság lepte meg Gázát, Askalon elnémult, maradéka az ő völgyüknek: meddig vagdalod magadat?
La calvicie ha llegado a Gaza; Ashkelon es llevado a la nada. Tú, remanente de su valle, ¿cuánto tiempo te vas a cortar?
6 Oh szablyája az Úrnak, meddig nem nyugszol meg? Rejtsd el magadat a te hüvelyedbe, nyugodjál meg és hallgass!
“‘Espada de Yahvé, ¿cuánto tiempo pasará antes de que te calles? Vuelve a ponerte la vaina; Descansa y quédate quieto”.
7 Miképen nyughatik meg, holott az Úr parancsolt néki? Askalonra és a tenger partjára oda rendelte őt.
“Cómo puedes estar tranquilo, ya que Yahvé te ha dado una orden? Contra Ashkelon, y contra la orilla del mar, allí lo ha designado”.

< Jeremiás 47 >