Jeremiás 45

1 Az a szó, a melyet Jeremiás próféta szóla Báruknak, Néria fiának, mikor ő könyvbe írá e szókat Jeremiás szájából, Jójákimnak, Jósiás, Júdabeli király fiának negyedik esztendejében, mondván:

The word that Jeremiah the prophet spoke to Baruch the son of Neriah, when he had written these words in a book at the mouth of Jeremiah, in the fourth year of Jehoiakim the son of Josiah king of Judah, saying,

2 Ezt mondja az Úr, Izráel Istene, te néked, Báruk:

Thus says the LORD, the God of Israel, to you, O Baruch:

3 Ezt mondottad: Jaj mostan nékem, mert az Úr az én bánatomra fájdalmat adott, elfáradtam az én fohászkodásomban, és nyugodalmat nem találtam.

You did say, Woe is me now! for the LORD has added grief to my sorrow; I fainted in my sighing, and I find no rest.

4 Ezt mondd néki: Ezt mondja az Úr: Ímé, a kiket én felépítettem, elrontom, és a kiket én beplántáltam, kiszaggatom, és pedig az egész földön.

Thus shall you say to him, The LORD says thus; Behold, that which I have built will I break down, and that which I have planted I will pluck up, even this whole land.

5 És te kivánsz-é magadnak nagyokat? Ne kivánj; mert ímé én veszedelmet bocsátok minden testre, ezt mondja az Úr, és a te lelkedet zsákmányul adom néked, minden helyen, a hová elmégy.

And seek you great things for yourself? seek them not: for, behold, I will bring evil on all flesh, says the LORD: but your life will I give to you for a prey in all places where you go.