< Jeremiás 42 >

1 Eljöve pedig a csapatoknak minden tisztje, és Jóhanán, Káreának fia, és Jazánia, Ozániának fia, és az egész nép kicsinytől fogva nagyig,
Barliⱪ lǝxkǝr baxliⱪliri, jümlidin Kareaⱨning oƣli Yoⱨanan ⱨǝm Ⱨoxayaning oƣli Yǝzaniya wǝ ǝng kiqikidin qongiƣiqǝ barliⱪ hǝlⱪ
2 És mondának Jeremiás prófétának: Hallgasd meg alázatos kérésünket, és könyörögj érettünk az Úrnak, a te Istenednek mind e maradékért; mert kevesen maradtunk meg a sokaságból, mint a te szemeid jól látnak minket;
Yǝrǝmiya pǝyƣǝmbǝrning yeniƣa kelip uningdin: «Tǝlipimizni ijabǝt ⱪilƣaysǝn, Pǝrwǝrdigar Hudayingƣa hǝlⱪning ⱪaldisi bolƣan bizlǝr üqün dua ⱪilƣaysǝnki (kɵzüng kɵrginidǝk burun kɵp bolƣan bizlǝr ⱨazir intayin az ⱪalduⱪ),
3 És jelentse meg nékünk az Úr, a te Istened az útat, a melyen járjunk, és a dolgot, a mit cselekedjünk.
Pǝrwǝrdigar Hudaying bizgǝ mangidiƣan yol, ⱪilidiƣan ixni kɵrsǝtkǝy» — dǝp iltija ⱪildi.
4 És monda nékik Jeremiás próféta: Meghallottam. Ímé, én könyörgök az Úrnak, a ti Isteneteknek a ti beszédeitek szerint, és mindazt, a mit felel az Úr néktek, megjelentem néktek, el nem titkolok semmit tőletek.
Yǝrǝmiya pǝyƣǝmbǝr ularƣa: «Maⱪul! Mana, mǝn Pǝrwǝrdigar Hudayinglarƣa sɵzliringlar boyiqǝ dua ⱪilimǝn; xundaⱪ boliduki, Pǝrwǝrdigar silǝrgǝ ⱪandaⱪ jawab bǝrsǝ, mǝn uni silǝrgǝ ⱨeqnemisini ⱪaldurmay toluⱪi bilǝn bayan ⱪilimǝn» — dedi.
5 Ők pedig mondának Jeremiásnak: Az Úr legyen ellenünk tökéletes és igaz tanúbizonyság, ha nem mind ama beszéd szerint cselekszünk, a melylyel elküld téged mi hozzánk az Úr, a te Istened.
Ular Yǝrǝmiyaƣa: «Pǝrwǝrdigar Hudaying seni ǝwǝtip bizgǝ yǝtküzidiƣan sɵzning ⱨǝmmisigǝ ǝmǝl ⱪilmisaⱪ, Pǝrwǝrdigar bizgǝ ⱨǝⱪiⱪiy, gepidǝ turudiƣan guwaⱨqi bolup ǝyiblisun!» — dedi.
6 Ha jó, ha rossz, hallgatni fogunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, a melyért mi téged ő hozzá küldünk; hogy jó dolgunk legyen, mert mi hallgatunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.
«Biz seni Pǝrwǝrdigar Hudayimizning yeniƣa ǝwǝtimiz; jawab yahxi bolsun yaman bolsun, uning awaziƣa itaǝt ⱪilimiz; biz Hudayimizning awaziƣa itaǝt ⱪilƣanda, bizgǝ yahxi bolidu».
7 Lőn pedig tíz nap múlva, hogy szóla az Úr Jeremiásnak.
Xundaⱪ boldiki, on kündin keyin, Pǝrwǝrdigarning sɵzi Yǝrǝmiyaƣa kǝldi.
8 És odahívá Jóhanánt, Káreának fiát, és a seregeknek minden tisztjét, a kik vele valának, és az egész népet kicsinytől fogva nagyig.
U Kareaⱨning oƣli Yoⱨanan, lǝxkǝr baxliⱪlirining ⱨǝmmisi wǝ ǝng kiqikidin qongiƣiqǝ barliⱪ hǝlⱪni qaⱪirip
9 És monda nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene, a kihez küldöttetek engem, hogy megjelentsem előtte a ti könyörgésteket:
ularƣa mundaⱪ dedi: — «Silǝr meni tǝlipinglarni Israilning Hudasi Pǝrwǝrdigarning aldiƣa yǝtküzüxkǝ ǝwǝtkǝnsilǝr. U mundaⱪ dedi: —
10 Ha állandóan megmaradtok e földön, felépítlek titeket és el nem rontlak, és elplántállak titeket és ki nem gyomlállak: mert megbántam a gonoszt, a mit cselekedtem veletek.
«Silǝr yǝnila muxu zeminda turiwǝrsǝnglarla, Mǝn silǝrni ⱪurup qiⱪimǝn; silǝrni ƣulatmaymǝn; Mǝn silǝrni tikip ɵstürimǝn, silǝrni yulmaymǝn; qünki Mǝn bexinglarƣa qüxürgǝn balayi’apǝtkǝ ɵkünimǝn.
11 Ne féljetek a babiloni királytól, a kitől most féltek, ne féljetek tőle, azt mondja az Úr; mert veletek vagyok, hogy megtartsalak és megszabadítsalak titeket az ő kezéből.
Silǝr ⱪorⱪidiƣan Babil padixaⱨidin ⱪorⱪmanglar; uningdin ⱪorⱪmanglar, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, — qünki Mǝn silǝrni ⱪutⱪuzux üqün, uning ⱪolidin ⱪutuldurux üqün silǝr bilǝn billǝ bolimǝn.
12 És irgalmasságot cselekszem veletek, hogy irgalmas legyen hozzátok, és lakni hagyjon titeket a ti földeteken.
Mǝn silǝrgǝ xundaⱪ rǝⱨimdilliⱪni kɵrsitimǝnki, u silǝrgǝ rǝⱨim ⱪilidu, xuning bilǝn silǝrni ɵz zemininglarƣa ⱪaytixⱪa yol ⱪoyidu.
13 De ha ti ezt mondjátok: Nem lakunk e földön, nem hallgatván az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára,
Biraⱪ silǝr Pǝrwǝrdigar Hudayinglarning awaziƣa ⱪulaⱪ salmay «Bu zeminda ⱪǝt’iy turmaymiz» — desǝnglar
14 Mondván: Nem! hanem Égyiptom földére megyünk be, a hol nem látunk harczot és nem hallunk trombitaszót, és kenyeret nem éhezünk, és ott lakozunk:
wǝ: «Yaⱪ. biz Misir zeminiƣa barayli; xu yǝrdǝ nǝ uruxni kɵrmǝymiz, nǝ kanay-agaⱨ signalini anglimaymiz, nǝ nanƣa zar bolmaymiz; xu yǝrdǝ yaxaymiz» — desǝnglar,
15 Most azért halljátok meg az Úrnak szavát, Júdának maradékai! Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ha ti csak orczáitokat fordítjátok is úgy, hogy bemenjetek Égyiptomba, és bementek, hogy ott tartózkodjatok:
ǝmdi Pǝrwǝrdigarning sɵzini anglanglar, i Yǝⱨudaning bu ⱪaldisi bolƣan silǝr: Samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar — Israilning Hudasi mundaⱪ dǝydu: — «Silǝr Misirƣa kirip, xu yǝrdǝ olturaⱪlixixⱪa ⱪǝt’iy niyǝtkǝ kǝlgǝn bolsanglar,
16 Akkor a fegyver, a melytől ti féltek, legott utólér benneteket Égyiptom földén, és az éhség is, a mitől rettegtek, körülvesz titeket Égyiptomban, és ott haltok meg.
ǝmdi xundaⱪ boliduki, silǝr ⱪorⱪidiƣan ⱪiliq Misirda silǝrgǝ yetixiwalidu, silǝr ⱪorⱪidiƣan ⱪǝⱨǝtqilik Misirda silǝrgǝ ǝgixip ⱪoƣlap baridu; xu yǝrdǝ silǝr ɵlisilǝr.
17 Mert az lesz, hogy mindazok a férfiak, a kik úgy fordítják orczájokat, hogy bemenjenek Égyiptomba, hogy ott tartózkodjanak, meghalnak fegyver, éhség és döghalál miatt, és egy sem marad meg közülök, és nem szabadul meg a veszedelemtől, a melyet én bocsátok reájok.
Xundaⱪ boliduki, Misirƣa kirip xu yǝrdǝ turayli dǝp ⱪǝt’iy niyǝt ⱪilƣan adǝmlǝrning ⱨǝmmisi ⱪiliq, ⱪǝⱨǝtqilik wǝ waba bilǝn ɵlidu; ularning ⱨeqⱪaysisi tirik ⱪalmaydu wǝ yaki Mǝn bexiƣa qüxüridiƣan balayi’apǝttin ⱪutulalmaydu.
18 Mert ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Miképen kiömlik az én haragom és búsulásom Jeruzsálem lakosaira, azonképen kiöntöm az én haragomat ti reátok, ha bementek Égyiptomba; és lesztek ott átok, csuda, szidalom, gyalázat, és többé nem látjátok e helyet!
Qünki samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar — Israilning Hudasi mundaⱪ dǝydu: — Ƣǝzipim wǝ ⱪǝⱨrim Yerusalemdikilǝrning bexiƣa qüxürülgǝndǝk, silǝr Misirƣa kirgininglarda, ⱪǝⱨrim bexinglarƣa qüxürülidu; silǝr lǝnǝtkǝ ⱪalidiƣan wǝ dǝⱨxǝt basidiƣan obyekt, lǝnǝt sɵzi ⱨǝm rǝswaqiliⱪning obyekti bolisilǝr wǝ silǝr bu zeminni ⱪaytidin ⱨeq kɵrmǝysilǝr.
19 Az Úr szólott hozzátok, oh Júdának maradékai! Ne menjetek Égyiptomba; jól tudjátok meg, hogy bizonyságot tettem ma ellenetek.
Pǝrwǝrdigar silǝr, yǝni Yǝⱨudaning ⱪaldisi toƣruluⱪ: «Misirƣa barmanglar!» — degǝn. — Əmdi xuni bilip ⱪoyunglarki, mǝn bügünki künidǝ silǝrni agaⱨlandurdum!».
20 Mert magatokat csaljátok meg a ti szívetekben: mert ti küldöttetek engem az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mondván: Könyörögj az Úrnak, a mi Istenünknek, és a mint szól az Úr, a mi Istenünk, úgy jelentsd meg nékünk, és akképen cselekszünk.
— Silǝrning meni Pǝrwǝrdigar Hudayinglarning yeniƣa ǝwǝtkininglar «Pǝrwǝrdigar Hudayimizƣa biz üqün dua ⱪilƣaysǝn; Pǝrwǝrdigar Hudayimiz bizgǝ nemǝ desǝ, bizgǝ yǝtküzüp bǝrsǝng biz xuning ⱨǝmmisigǝ ǝmǝl ⱪilimiz» degüzgininglar ɵzünglarni aldap jeninglarƣa zamin boluxtin ibarǝt boldi, halas.
21 Mikor pedig ma megjelentem néktek, nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára és egyáltalán azokra, a melyekért engem ti hozzátok küldött.
Mǝn bügünki kündǝ silǝrgǝ Uning deginini eytip bǝrdim; lekin silǝr Pǝrwǝrdigar Hudayinglarning awaziƣa wǝ yaki Uning meni silǝrning yeninglarƣa ǝwǝtkǝn ⱨeqⱪaysi ixta Uningƣa itaǝt ⱪilmidinglar.
22 Most azért tudjátok meg jól, hogy fegyverrel, éhséggel és döghalállal haltok meg a helyen, a hová kivánkoztok menni, hogy ott tartózkodjatok.
Əmdi ⱨazir xuni bilip ⱪoyunglarki, silǝr olturaⱪlixayli dǝp baridiƣan jayda ⱪiliq, ⱪǝⱨǝtqilik wǝ waba bilǝn ɵlisilǝr».

< Jeremiás 42 >