< Jeremiás 42 >
1 Eljöve pedig a csapatoknak minden tisztje, és Jóhanán, Káreának fia, és Jazánia, Ozániának fia, és az egész nép kicsinytől fogva nagyig,
Unya ang tanang mga capitan sa kasundalohan, ug si Johanan ang anak nga lalake ni Carea, ug si Jezanias ang anak nga lalake ni Osaia, ug ang tibook katawohan gikan sa labing ubos ngadto sa labing dagku kanila, mingduol.
2 És mondának Jeremiás prófétának: Hallgasd meg alázatos kérésünket, és könyörögj érettünk az Úrnak, a te Istenednek mind e maradékért; mert kevesen maradtunk meg a sokaságból, mint a te szemeid jól látnak minket;
Ug ming-ingon kang Jeremias nga manalagna: Tugoti kami, nangamuyo kami kanimo, nga ang among pangaliyupo ihatag sa imong atubangan, ug iampo mo kami kang Jehova nga imong Dios, bisan pa alang niining tanan nga salin (kay kami lamang nga diyutay ang nanghibilin gikan sa daghan, sumala sa natan-aw sa imong mga mata),
3 És jelentse meg nékünk az Úr, a te Istened az útat, a melyen járjunk, és a dolgot, a mit cselekedjünk.
Aron si Jehova nga imong Dios magapakita kanamo sa dalan nga angay namo nga pagalaktan ug sa butang nga angay namong pagabuhaton.
4 És monda nékik Jeremiás próféta: Meghallottam. Ímé, én könyörgök az Úrnak, a ti Isteneteknek a ti beszédeitek szerint, és mindazt, a mit felel az Úr néktek, megjelentem néktek, el nem titkolok semmit tőletek.
Unya si Jeremias nga manalagna miingon kanila: Ako nakadungog kaninyo; ania karon, ako magaampo kang Jehova nga inyong Dios sumala sa inyong mga pulong; ug mahitabo nga bisan unsa ang itubag sa Dios kaninyo.
5 Ők pedig mondának Jeremiásnak: Az Úr legyen ellenünk tökéletes és igaz tanúbizonyság, ha nem mind ama beszéd szerint cselekszünk, a melylyel elküld téged mi hozzánk az Úr, a te Istened.
Unya sila ming-ingon kang Jeremias: Si Jehova maoy matuod ug matinumanong saksi sa taliwala nato, kong kami dili magbuhat sumala sa tanang mga pulong nga ipadala ni Jehova kanimo alang kanamo.
6 Ha jó, ha rossz, hallgatni fogunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, a melyért mi téged ő hozzá küldünk; hogy jó dolgunk legyen, mert mi hallgatunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.
Maayo, kun dautan, kami magasugot gayud sa tingog ni Jehova nga among Dios, nga kaniya gipadala ikaw namo; aron mamaayo kanamo, sa diha nga kami magsugot sa tingog ni Jehova nga among Dios.
7 Lőn pedig tíz nap múlva, hogy szóla az Úr Jeremiásnak.
Ug nahitabo sa tapus ang napulo ka adlaw, nga ang pulong ni Jehova midangat kang Jeremias.
8 És odahívá Jóhanánt, Káreának fiát, és a seregeknek minden tisztjét, a kik vele valának, és az egész népet kicsinytől fogva nagyig.
Unya gitawag niya si Johanan ang anak nga lalake ni Carea, ug ang tanang mga capitan sa kasundalohan nga ming-uban kaniya, ug ang tibook nga katawohan gikan sa labing ubos bisan pa ngadto sa labing dagku kanila,
9 És monda nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene, a kihez küldöttetek engem, hogy megjelentsem előtte a ti könyörgésteket:
Ug miingon kanila: Mao kini ang giingon ni Jehova, ang Dios sa Israel, nga kaniya inyong gipadala ako aron sa paghatag sa inyong pangaliyupo kaniya;
10 Ha állandóan megmaradtok e földön, felépítlek titeket és el nem rontlak, és elplántállak titeket és ki nem gyomlállak: mert megbántam a gonoszt, a mit cselekedtem veletek.
Kong kamo mopuyo pa dinhi niining yutaa, nan tukoron ko kamo, ug dili ko gub-on kamo, ug itanum ko kamo, ug dili ko lukahon kamo; kay nagabasul ako mahitungod sa kadaut nga gibuhat ko kaninyo.
11 Ne féljetek a babiloni királytól, a kitől most féltek, ne féljetek tőle, azt mondja az Úr; mert veletek vagyok, hogy megtartsalak és megszabadítsalak titeket az ő kezéből.
Ayaw kahadlok sa hari sa Babilonia, nga inyong gikalisangan; ayaw kahadlok kaniya, nagaingon si Jehova: kay ako magauban kaninyo aron sa pagluwas kaninyo, ug sa pagbawi kaninyo gikan sa iyang kamot.
12 És irgalmasságot cselekszem veletek, hogy irgalmas legyen hozzátok, és lakni hagyjon titeket a ti földeteken.
Ug hatagan ko kamo ug kalooy, aron siya malooy kaninyo, ug pabalikon kamo sa inyong kaugalingon nga yuta.
13 De ha ti ezt mondjátok: Nem lakunk e földön, nem hallgatván az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára,
Apan kong moingon kamo: Kami dili mopuyo niining yutaa; sa pagkaagi nga kamo dili mosugot sa tingog ni Jehova nga inyong Dios,
14 Mondván: Nem! hanem Égyiptom földére megyünk be, a hol nem látunk harczot és nem hallunk trombitaszót, és kenyeret nem éhezünk, és ott lakozunk:
Nga magaingon: Dili; moadto hinoon kami ngadto sa yuta sa Egipto, diin kami dili makakita ug gubat, ni makadungog ug tingog sa trompeta, ni gutomon sa tinapay; ug didto kami mopuyo:
15 Most azért halljátok meg az Úrnak szavát, Júdának maradékai! Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ha ti csak orczáitokat fordítjátok is úgy, hogy bemenjetek Égyiptomba, és bementek, hogy ott tartózkodjatok:
Busa karon pamati kamo sa tingog ni Jehova, Oh kamo nga salin sa Juda: Mao kini ang giingon ni Jehova sa mga panon, ang Dios sa Israel: Kong kamo mopatumong gayud sa inyong mga nawong ngadto sa pagsulod sa Egipto, ug mangadto sa pagpuyo didto;
16 Akkor a fegyver, a melytől ti féltek, legott utólér benneteket Égyiptom földén, és az éhség is, a mitől rettegtek, körülvesz titeket Égyiptomban, és ott haltok meg.
Unya mahitabo, nga ang espada, nga inyong gikahadlokan, moapas kaninyo didto sa yuta sa Egipto; ug ang gutom nga inyong gikalisangan magasunod kaninyo sa mapiut gayud didto sa Egipto; ug didto mangamatay kamo.
17 Mert az lesz, hogy mindazok a férfiak, a kik úgy fordítják orczájokat, hogy bemenjenek Égyiptomba, hogy ott tartózkodjanak, meghalnak fegyver, éhség és döghalál miatt, és egy sem marad meg közülök, és nem szabadul meg a veszedelemtől, a melyet én bocsátok reájok.
Mao kini ang modangat sa tanang mga tawo nga mopatunog sa ilang mga nawong paingon ngadto sa Egipto sa pagpuyo didto: sila mangamatay pinaagi sa espada, pinaagi sa gutom, ug pinaagi sa kamatay; ug walay mahibilin kanila, kun makakalagis gikan sa kadaut nga pagadad-on ko kanila.
18 Mert ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Miképen kiömlik az én haragom és búsulásom Jeruzsálem lakosaira, azonképen kiöntöm az én haragomat ti reátok, ha bementek Égyiptomba; és lesztek ott átok, csuda, szidalom, gyalázat, és többé nem látjátok e helyet!
Kay mao kini ang giingon ni Jehova sa mga panon, ang Dios sa Israel: Ingon nga ang akong kasuko ug ang akong kaligutgut ginabubo sa mga pumoluyo sa Jerusalem, mao man akong ibubo kaninyo ang akong kaligutgut kong mosulod kamo ngadto sa Egipto; ug mahimo kamong makaluod ug usa nga makapatingala, ug usa ka tinunglo, ug usa ka kaulawan; ug dili na kamo makakita pag-usab niining yutaa.
19 Az Úr szólott hozzátok, oh Júdának maradékai! Ne menjetek Égyiptomba; jól tudjátok meg, hogy bizonyságot tettem ma ellenetek.
Si Jehova misulti mahatungod kaninyo: Oh kamong salin sa Juda: Ayaw kamo pag-adto sa Egipto: hibaloi gayud ninyo nga ako nagpamatuod kaninyo niining adlawa.
20 Mert magatokat csaljátok meg a ti szívetekben: mert ti küldöttetek engem az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mondván: Könyörögj az Úrnak, a mi Istenünknek, és a mint szól az Úr, a mi Istenünk, úgy jelentsd meg nékünk, és akképen cselekszünk.
Kay nagalimbong kamo batok sa inyong kaugalingon mga kalag; kay gipadala ako ninyo ngadto kang Jehova nga inyong Dios, sa pag-ingon: Iampo mo kami kang Jehova nga among Dios; ug sumala sa tanan nga ipamulong ni Jehova nga among Dios maoy ipamulong mo kanamo, ug buhaton namo kini.
21 Mikor pedig ma megjelentem néktek, nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára és egyáltalán azokra, a melyekért engem ti hozzátok küldött.
Ug niining adlawa gipahayag ko kaninyo; apan kamo wala magsugot sa tingog ni Jehova nga inyong Dios, sa bisan unsang butang nga tungod niana ako iyang gipadala ngadhi kaninyo.
22 Most azért tudjátok meg jól, hogy fegyverrel, éhséggel és döghalállal haltok meg a helyen, a hová kivánkoztok menni, hogy ott tartózkodjatok.
Busa karon hibaloi gayud nga kamo mangamatay pinaagi sa espada, pinaagi sa gutom, ug pinaagi sa kamatay, sa dapit nga buot ninyong pagaadtoan nga pagapuy-an.