Jeremiás 40
1 Az a szózat, a melyet az Úr szóla Jeremiásnak, miután Nabuzáradán, a poroszlók feje elbocsátá őt Rámából. Mikor elvitte vala őt, ő is lánczokkal vala megkötözve a jeruzsálemi és júdai mindenféle foglyok között, a kik Babilonba vitetnek vala.
Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, miután őt elbocsátotta Nebúzaradán, a testőrök feje, Rámából, amikor vette őt, és ő bilincsre volt verve, Jeruzsálem és Jehúda számkivetettsége között, mely számkivetésbe vitetett Bábelbe.
2 És a poroszlók feje elvivé Jeremiást, és monda néki: Az Úr, a te Istened rendelte ezt a büntetést e hely ellen.
Vette ugyanis a testőrök feje Jirmejáhút és szólt hozzá: Az Örökkévaló, a te Istened kimondta ezt a veszedelmet e hely felől;
3 És ráhozta és megcselekedte az Úr, a mint megmondotta vala. Mert vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok az ő szavára, azért teljesedett be ti rajtatok e dolog.
el is hozta és cselekedett az Örökkévaló, miként megmondotta, mert vétkeztetek az Örökkévaló ellen és nem hallgattatok szavára; tehát történt veletek ez a dolog.
4 Mostan azért ímé, én téged ma megszabadítalak a láncztól, a mely a te kezeiden van; ha tetszik néked Babilonba jőnöd, jőjj velem, nékem pedig gondom lesz reád, ha pedig nem tetszik néked, hogy eljőjj velem Babilonba, maradj itt. Ímé, az egész föld előtted van, a hova jobbnak és helyesebbnek látszik menned, menj oda.
És most íme kioldoztalak ma a kezeden levő bilincsekből, ha jónak tetszik szemeidben, hogy eljöjj velem Bábelbe, jövel, és majd rád fordítom szememet, de ha rossznak tetszik szemeidben, hogy eljöjj velem Bábelbe, hadd abban; lásd, az egész ország előtted van, ahová jónak és helyesnek tetszik szemeidben, hogy elmenj, oda menj -
5 (De ő még nem tér vala vissza.) Vagy menj vissza Gedáliáshoz, Ahikámnak, Sáfán fiának fiához, a kit a babiloni király tiszttartóvá tett Júda városaiban, és lakjál vele a nép között, vagy akárhová tetszik menned, oda menj. És ada a poroszlók feje néki étket és ajándékot, és elbocsátá őt.
de még nem fordult meg – és térj vissza Gedaljához, Achíkám, Sáfán fia, fiához, akit Bábel királya Jehúda városai fölé rendelt és maradj vele a nép között, vagy bárhová helyesnek tetszik szemeidben, hogy menj, oda menj. És adott neki a testőrök nagyja eleséget és ajándékot és elbocsátotta.
6 És elméne Jeremiás Gedáliáshoz, Ahikámnak fiához Mispába, és ott lakék vele a nép között, a kik megmaradtak a földön.
És odament Jirmejáhú Gedáljához, Achíkám fiához Miczpába; és maradt vele e nép között, mely az országban megmaradt.
7 És mikor meghallotta a seregek minden vezetője, a kik a mezőn valának, ők magok és az ő embereik, hogy a babiloni király Gedáliást, Ahikámnak fiát tette tiszttartóvá az országban, és hogy reá bízta a férfiakat és az asszonyokat, a kisdedeket és a föld szegényeit azok közül, a kik Babilonba el nem vitettek vala;
És hallották mind a hadsereg tisztjei, akik a mezőn voltak, ők meg embereik, hogy Bábel királya rendelte Gedaljáhút, Achíhám fiát az ország fölé és hogy rábízott férfiakat, asszonyokat és gyermekeket és pedig az ország szegényei közül, azok közül, kik nem vitettek számkivetésbe Bábelbe.
8 Elmenének Gedáliáshoz Mispába, tudniillik Ismáel, Natániának fia, és Jóhanán és Jónatán, Káreának fiai, és Serája, Tankumetnek fia, és a netofáti Efainak fiai, és Jazánia, Maakátnak fia, ők és az ő embereik.
Akkor odamentek Gedaljához Miczpába: Jismaél, Netánjáhú fia, Jóchánán és Jónátán, Káréach fiai, Szerája, Tanchúmet fia, a Netófabeli Éfaj fiai és Jezanjáhú, a Máakhabeli fia, ők és embereik.
9 És Gedáliás, Ahikámnak, Sáfán fiának fia megesküvék nékik és az ő embereiknek, mondván: Ne féljetek a Káldeusoknak szolgálni, hanem lakozzatok e földön és szolgáljatok a babiloni királynak, és jó dolgotok lesz.
És megesküdött Gedaljáhú, Achíkám, Sáfán fiának fia nekik és embereiknek, mondván: Ne féljetek szolgálni a kaldeusoknak; maradjatok az országban és szolgáljatok Bábel királyának és jó dolgotok lesz.
10 És én ímé Mispában lakom, hogy szolgálatukra álljak a Káldeusoknak, a kik eljőnek hozzánk, ti pedig szedjetek össze bort és gyümölcsöt, és olajt is szerezzetek edényeitekbe, és lakjatok a ti városaitokban, a melyeket elfoglaltatok.
Én pedig, íme én Miczpában maradok, hogy álljak a kaldeusok előtt, akik hozzánk jönnek. Ti pedig gyűjtsetek be bort és gyümölcsöt és olajat és tegyétek edényeitekbe és lakjatok városaitokban, amelyeket elfoglaltatok.
11 És mindazok a Júdabeliek is, a kik a Moábitáknál, az Ammon fiainál, az Edomitáknál, és a kik akármely tartományban valának, meghallák, hogy a babiloni király Júdából maradékot hagyott, és hogy Gedáliást, Ahikámnak, Sáfán fiának fiát tette előttök tiszttartóvá.
De mindazon Jehúdabeliek is, akik Móábban, Ammón fiai között és Edómban, és akik mind az országokban voltak, hallották, hogy Bábel királya maradékot adott Jehúdának és hogy föléjük rendelte Gedaljáhút, Achíkám, Sáfán fiának, a fiát;
12 Azért haza jövének mindnyájan a Júdabeliek mindenünnen, a hova elfutottak vala, és eljövének a Júda földébe Gedáliáshoz Mispába, és bort és igen sok gyümölcsöt szerzének össze.
visszatértek tehát mind a Jehúdabeliek mindazon helyekből, ahová eltaszíttattak és eljöttek Jehúda országába Gedaljáhúhoz Miczpába és begyűjtöttek bort és gyümölcsöt nagyon sokat.
13 És Jóhanán, Káreának fia, és a seregek minden vezetője, a kik a mezőn valának, szintén elmenének Gedáliáshoz Mispába.
Jóchánán pedig, Káréach fia és mind a hadsereg tisztjei, kik a mezőn voltak, eljöttek Gedaljáhúhoz Miczpába,
14 És mondának néki: Nem tudod-é, hogy Baálisz, az Ammoniták királya elküldötte Ismáelt, Natániának fiát, hogy téged megöljön? De nem hive azoknak Gedáliás, Ahikámnak fia.
és szóltak hozzá: vajon tudod-e, hogy Báelísz, Ammón fiainak királya, elküldötte Jismaélt, Netanja fiát, hogy agyonüssön téged? De nem hitt nekik Gedaljáhú, Achíkám fia.
15 Jóhanán pedig, Káreának fia, titkolózva monda Gedáliásnak Mispában, mondván: Elmegyek és megölöm Ismáelt, Natániának fiát úgy, hogy senki se tudja. Miért oltaná el a te életedet? Hiszen a Júdabeliek, a kik te hozzád gyülekeztek vala, mind eloszlanak, és Júdának maradéka is elvész.
Jóchanán pedig, Kárésch fia, titokban szólt Gedaljáhúhoz Miczpában, mondván: Hadd menjek csak, hogy megöljem Jismaélt; Netanja fiát és senki meg ne tudja; miért üssön agyon téged, hogy elszóródjanak mind a hozzád egybegyűlt Jehúdabeliek és elvesszen Jehúda maradéka?
16 És monda Gedáliás, Ahikámnak fia Jóhanánnak, a Kárea fiának: Ne cselekedd e dolgot, mert te hazugságot szólasz Ismáel felől!
De Gedaljáhú, Achíkám fia azt mondta Jóchánánnak, Káréach fiának: Ne tedd ezt a dolgot, mert hazugságot beszélsz Jismaél felől.
