Jeremiás 39
1 Sedékiásnak, a Júda királyának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban eljöve Nabukodonozor, a babiloni király és egész serege Jeruzsálem ellen, és megszállák azt.
Czidkijáhú, Jehúda királyának kilencedik évében, a tizedik hónapban Nebúkadnecczár, Bábel királya és egész hadserege Jeruzsálem alá jött és ostromolták azt.
2 Sedékiás tizenegyedik esztendejében, a negyedik hónapban, a hónap kilenczedikén ledűle a város kőfala.
Czidkijáhú tizenegyedik évében, a negyedik hónapban, a hó kilencedikén áttöretett a város.
3 És bemenének a babiloni király fejedelmei mind és leülének a középső kapuban: Nergál-Sarézer, Samegár-Nebó, Sársekim, Rabsáris, Nergál-Sarézer, Rabmág és mind a többi fejedelmei a babiloni királynak.
És jöttek mind a Bábel királyának nagyjai és leültek a középső kapuban, Nérgál-Száréczer, Számgár-Nebú, Szárszekhim, az udvari tisztek feje, Nérgál-Száréczer, a mágusok feje, és Bábel királyának mind a többi nagyjai.
4 És mikor meglátta vala őket Sedékiás, a Júda királya és mind a vitézlő férfiak, elfutamodának és kimenének éjjel a városból a király kertjén át az ajtón, a két kőfal között, és kimenének a pusztába vivő úton.
És volt, midőn látták őket Czidkíjáhú, Jehúda királya és mind a harcosok, megfutamodtak és kimentek éjjel a városból, a király kertje felé a két fal közötti kapun át; és kiment a síkság felé.
5 És űzék őket a káldeai seregek, és elfogák Sedékiást Jerikhó pusztájában, és elhozák őt és elvivék Nabukodonozornak, a babiloni királynak Riblába, Hamát földére, és ítéletet monda rája.
És űzőbe vette őket a kaldeusok hadserege és utolérték Czidkijáhút Jerichó síkságain, vették őt és felvitték Nebúkadnecczárhoz, Bábel királyához, Riblába, Chamát földjén, és törvényt tartott fölötte.
6 És megölé a babiloni király Sedékiásnak fiait szeme láttára Riblában, és Júdának minden nemeseit is megölé a babiloni király.
És lemészárolta Bábel királya Czidkijáhú fiait Riblában az ő szeme láttára, és Jehúda nemeseit mind lemészárolta Bábel királya
7 A Sedékiás szemeit pedig kitolatá, és vasba vereté őt, hogy elvigye őt Babilonba.
Czidkijáhú szemeit pedig megvakította és béklyóba verte őt, hogy elvigye Bábelbe.
8 A király házát pedig és a nép házait felgyújták a Káldeusok tűzzel, és Jeruzsálem kőfalait leronták.
És a király házát és a nép házát tűzben égették el a kaldeusok, Jeruzsálem falait pedig lerombolták.
9 A nép többi részét pedig, a mely a városban maradt vala: és a szökevényeket, a kik hozzá szöktek vala, a nép többi részét, a még megmaradottakat elvivé Nabuzáradán, a poroszlók feje, Babilonba.
És a többi népet, mely a városban maradt, meg az átszökőket, kik hozzá átszöktek volt, és a többi megmaradt népet számkivetésbe vitte Nebúzaradán, a testőrök feje, Bábelbe.
10 A nép szegényeit pedig, a kiknek semmijök sem vala, ott hagyá Nabuzáradán, a poroszlók feje, Júda földében, és ada nékik szőlőket és szántóföldeket azon a napon.
A szegény népből pedig, azokból, akiknek nincs semmijük, otthagyott Nebúzaradán, a testőrök feje, Jehúda országaiban; és adott nekik szőlőket és szántóföldeket azon napon –
11 Jeremiás felől pedig parancsot ada Nabukodonozor, a babiloni király Nabuzáradánnak, a poroszlók fejének, mondván:
parancsot adott Nebúkadnecczár, Bábel királya, Jirmejahú felől, Nebúzaradán, a testőrök feje által, mondván:
12 Vedd őt magadhoz, és viselj gondot reá, és semmi bajt ne okozz néki, hanem azt cselekedd vele, a mit ő akar.
Vedd őt és fordítsd rá szemedet és ne tégy vele semmi rosszat, hanem miként szólni fog hozzád, úgy tégy vele.
13 És elkülde Nabuzáradán, a poroszlók feje, és Nebusázban, Rabsáris és Nergál-Sarézer, Rabmág és a babiloni királynak több főembere.
Ekkor küldött Nebúzaradán, a testőrök feje, meg Nebúsazbán, az udvari tisztek feje és Nérgál-Száréczer, a mágusok feje és Bábel királyának minden nagyjai,
14 Elküldének, mondom, és elhozák Jeremiást a tömlöcz pitvarából, és rábízák őt Gedáliásra, Ahikámnak, a Sáfán fiának fiára, hogy haza vigye őt, és lakozzék a nép között.
küldtek és kivették Jirmejáhút az őrség udvarából és átadták Gedaljáhúnak, Achíkám, Sáfán fia, fiának, hogy hazaeressze. És maradt a nép között.
15 Az Úr pedig szóla Jeremiáshoz, mikor ő még a tömlöcz pitvarában fogva vala, mondván:
Jirmejáhúhoz pedig lett az Örökkévaló igéje, midőn elzárva volt az őrség udvarában, mondván:
16 Menj el, és szólj Ebed-Melekkel, a szerecsennel, mondván: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé, én beteljesítem e város kárára és nem javára mondott beszédeimet, és azon a napon szemeid előtt lesznek azok.
Menj és mondd meg Ébed-Mélekhnek, a kúsítának, mondván: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, íme én megvalósítom szavaimat e városon rosszra és nem jóra, és előtted lesznek ama napon.
17 És azon a napon megszabadítlak téged, azt mondja az Úr, és nem adatol amaz emberek kezébe, a kiktől félsz.
És megmentlek ama napon, úgymond az Örökkévaló, és nem fogsz adatni azon emberek kezébe, akiktől félsz.
18 Hanem bizonyára megszabadítlak téged, nem esel el fegyver miatt, és a lelked zsákmányul lesz néked, mert reménységed volt bennem, azt mondja az Úr.
Mert meg foglak szabadítani és a kard által nem fogsz elesni, és lesz neked a lelked zsákmányul, mert bíztál bennem, úgymond az Örökkévaló.
