Jeremiás 38
1 De meghallá Safátiás Mattánnak fia, és Gedáliás Passúrnak fia, és Jukál a Selémiás fia, és Passúr a Melékiás fia a szókat, a melyeket szólott vala Jeremiás az egész népnek, mondván:
Nangngeg da Sefatias a putot ni Matan, Gedalias a putot ni Pasur, Jehucal a putot ni Selemias, ken Pasur a putot ni Malkias dagiti sasao nga imbagbaga ni Jeremias kadagiti amin a tattao. Imbagbagana,
2 Ezt mondja az Úr: A ki megmarad e városban, meghal fegyver miatt, éhség miatt és döghalál miatt, a ki pedig kimegy a Káldeusokhoz, él, és az ő élete nyereség lesz néki és él.
“Kastoy ti ibagbaga ni Yahweh: “Mapapatayto ti siasinoman nga agnanaed iti daytoy a siudad, babaen iti kampilan, panagbisin, ken didigra. Ngem makalasatto ti siasinoman a rummuar a mapan kadagiti Caldeo. Maispalna ti biagna, ket agbiag.
3 Ezt mondja az Úr: Bizonynyal a babiloni király seregének kezébe adatik e város, és beveszi azt.
Kastoy ti ibagbaga ni Yahweh: Maipaimanto daytoy a siudad iti armada ti ari ti Babilonia, ket parmekennanto daytoy.”
4 És mondának a fejedelmek a királynak: Kérünk, ölettesd meg ezt az embert, mert megerőtleníti a vitézek kezeit, a kik megmaradtak a városban, és az egész nép kezeit, hogy efféle szókat szól nékik, mert ez az ember nem a nép megmaradására igyekszik, hanem veszedelmére.
Isu a kinuna dagiti opisial iti ari, “Ipalubosmo koma a mapapatay daytoy a tao, ta iti daytoy a wagas ket pakpakapsutenna ti nakem dagiti makirangranget a lallaki iti daytoy a siudad, ken ti nakem dagiti amin a tattao iti siudad. Ibagbagana dagitoy a sasao, ta daytoy a tao ket saan nga agar-aramid iti pagsayaatan dagitoy a tattao, no di ket didigra.”
5 És monda Sedékiás király: Ám a ti kezetekben van, mert a király semmit sem tehet ellenetekre.
Isu a kinuna ni Ari Zedekias, “Kitaenyo, adda isuna kadagita imayo agsipud ta awan ti ari a makabael a mangtubngar kadakayo.”
6 Azért elvivék Jeremiást, hogy bevessék Melkiásnak, a Hammélek fiának vermébe, a mely a tömlöcz pitvarában vala; és lebocsáták Jeremiást köteleken; a veremben pedig nem víz vala, hanem sár, és beesék Jeremiás a sárba.
Ket innalada ni Jeremias ket impuruakda iti bubon ni Malkias, a putot ti ari. Ti bubon ket adda iti paraangan a pagbanbantayan. Imbabada ni Jeremias babaen kadagiti tali. Awan danum ti bubon, ngem napitak daytoy, ket nailumlom isuna kadagiti pitak.
7 És meghallotta Ebed-Melek, a szerecsen, a ki udvari szolga vala (ő pedig a király házában vala), hogy Jeremiást a verembe vetették, a király pedig a Benjámin-kapuban ül vala.
Ita, ni Ebed Melec a taga-Cus ket maysa kadagiti eunuko iti balay ti ari. Nangngegna nga ingkabilda ni Jeremias iti bubon. Ita, agtugtugaw ti ari iti Ruangan ti Benjamin.
8 Kiméne azért Ebed-Melek a király házából, és szóla a királynak, mondván:
Isu a napan ni Ebed Melec manipud iti balay ti ari ket nakisao iti ari. Kinunana,
9 Uram, király! gonoszul cselekedtek azok az emberek mindazzal, a mit Jeremiás prófétával cselekedtek, a kik őt a verembe vetették; mert meghal ott éhen, mert nem lesz ezután semmi kenyér e városban.
“Apok nga ari, dakes ti inaramid dagitoy a tattao iti panangtratoda kenni Jeremias a profeta. Impurwakda isuna iti bubon tapno matay sadiay iti bisin, agsipud ta awanen ti taraon iti siudad.”
10 Parancsola azért a király Ebed-Meleknek, a szerecsennek, mondván: Végy magadhoz innét harmincz embert, és vedd fel Jeremiás prófétát a veremből, mielőtt meghalna.
Ket binilin ti ari ni Ebed Melec a taga-Cus. Kinunana, “Idauloam ti tallopulo a lallaki ditoy ket iyaonyo ni Jeremias a profeta iti bubon sakbay a matay isuna.”
11 Vőn azért Ebed-Melek magához harmincz embert, és beméne a király házába, a kincstartó ház alá, és hoza onnét régi ruhadarabokat és elszakadozott posztókat, és alábocsátá azokat Jeremiásnak köteleken a verembe.
Isu a nangidaulo ni Ebed Melec kadagiti lallaki ket napanda iti balay ti ari, iti bodega a nakaikabilan dagiti kawkawes iti sirok ti balay. Manipud sadiay, nangala isuna kadagiti ragas ken rutrot a kawkawes ket impauyaoyda iti bubon kenni Jeremias babaen iti tali.
12 És monda Ebed-Melek, a szerecsen, Jeremiásnak: Tedd a régi és elszakadozott ruhadarabokat hónod alá, a kötelek alá; és úgy cselekedék Jeremiás.
Kinuna ni Ebed Melec a taga-Cus kenni Jeremias, “Ikabilmo dagiti ragas ken dagiti rutrot a kawes iti kilikilim ket iputiputmo iti tali.” Inaramid ngarud ni Jeremias dayta.
13 Kivonták azért Jeremiást köteleken és kihozák őt a veremből, és lakék Jeremiás a tömlöcz pitvarában.
Ket ginuyodda ni Jeremias babaen kadagiti tali. Iti kastoy a wagas naiyaonda isuna iti bubon. Isu a nagtalinaed ni Jeremias iti paraangan a pagbanbantayan.
14 Elkülde pedig Sedékiás király, és magához hozatá Jeremiás prófétát a harmadik ajtóig, mely vala az Úrnak házában, és monda a király Jeremiásnak: Téged valamiről kérdelek, semmi tagadást benne ne tégy!
Ket nangipatulod ni Zedekias iti mensahe ket inyegda kenkuana ni Jeremias a profeta, iti maikatlo a pagserekan iti balay ni Yahweh. Kinuna ti ari kenni Jeremias, “Adda kayatko a saludsoden kenka. Saanmo nga ipaidam kaniak ti sungbat.”
15 Monda pedig Jeremiás Sedékiásnak: Ha megjelentem néked, avagy nem bizonyosan megölsz-é engem? és ha tanácsot adok, nem hallgatsz rám.
Kinuna ni Jeremias kenni Zedekias, “No sungbatanka, saan kadi a papatayennakto met laeng? Ken no balakadanka, saannak a denggen.”
16 És megesküvék Sedékiás király Jeremiásnak titkon, mondván: Él az Úr, a ki teremtette nékünk e lelket, hogy nem öllek meg és nem adlak azoknak az embereknek kezébe, a kik keresik a te lelkedet!
Ngem nalimed a nagsapata ni Zedekias kenni Jeremias a kinunana, “Iti nagan ni Yahweh nga adda iti agnanayon, a namarsua kadata, saanka a papatayen wenno ipaima kadagiti agpangpanggep a mangkettel iti bagmo.”
17 Akkor monda Jeremiás Sedékiásnak: Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Izráel Istene: Ha kimégy a babiloni király fejedelmeihez, él a te lelked, és e város nem égettetik meg tűzzel, hanem élsz te és a te házad népe.
Isu a kinuna ni Jeremias kenni Zedekias, “Ni Yahweh, a Dios a Mannakabalin amin, a Dios ti Israel, kastoy ti kunana: No rummuarka a mapan kadagiti opisial ti ari ti Babilonia, agbiagka, ket saanto a mapuoran daytoy a siudad. Abiagkanto ken ti pamiliam.
18 Ha pedig nem mégy ki a babiloni király fejedelmeihez, akkor e város a Káldeusok kezébe adatik, felégetik ezt tűzzel, te sem szaladsz el kezökből.
Ngem no saanka a mapan kadagiti opisial ti ari ti Babilonia, maipaimanto daytoy a siudad kadagiti Caldeo. Puoranda daytoy ket saankanto a makalibas iti imada.”
19 Monda Sedékiás király Jeremiásnak: Félek én a Júdabeliektől, a kik átszöktek a Káldeusokhoz, hátha azok kezébe adnak engem, és csúfoskodnak rajtam!
Kinuna ni Ari Zedekias kenni Jeremias, “Ngem mabutengak kadagiti tattao ti Juda a timmipon kadagiti Caldeo, gapu ta amangan no maipaimaak kadakuada tapno parigatendak.”
20 És monda Jeremiás: Nem adnak; kérlek, halld meg az Úrnak szavát, a melyet én mondok néked, és jó dolgod lesz, és él a te lelked.
Kinuna ni Jeremias, “Saandaka nga ipaima kadakuada. Agtulnogka iti mensahe ni Yahweh nga ibagbagak kenka, tapno nasayaat dagiti mapasamak kenka, ken tapno agbiagka.
21 Ha pedig te kimenni nem akarsz: ez a szó, a melyet megjelentett nékem az Úr:
Ngem no agkedkedka a rummuar, daytoy ti impakita ni Yahweh kaniak:
22 Ímé, minden asszony, a ki megmaradt vala a Júda királyának házában, kivitetik a babiloni király fejedelmeihez; és ezt mondják azok, hogy megcsaltak téged és erőt vettek rajtad a te jóakaró embereid, a te lábaid most beragadtak a sárba, ők pedig visszafordultak.
Kitaem! Amin dagiti babbai a nabati iti balaymo, ari ti Juda, ket maipanto kadagiti opisial ti ari ti Babilonia. Ibaganto dagitoy a babbai kenka, 'Inallilawdaka dagiti gagayemmo; ket dinadaeldaka. Nailumlumen ita dagiti sakam iti pitak ket panawandakanto dagiti gagayyemmo.'
23 Azért minden feleségedet és gyermekedet kiviszik a Káldeusoknak, te sem menekedel meg kezökből, hanem megfogatol a babiloni király kezével, és e várost felégeti tűzzel.
Ta amin nga assawam ken putotmo ket maipanto iti ayan dagiti Caldeo, ket sika a mismo ket saankanto a makalibas kadagiti imada. Matiliwnakanto ti ima ti ari ti Babilonia, ket mauramto daytoy a siudad.”
24 Monda pedig Sedékiás Jeremiásnak: Senki se tudjon e szókról, és nem halsz meg!
Ket kinuna ni Zedekias kenni Jeremias, “Saanmo nga ibagbaga iti siasinoman ti maipanggep kadagitoy a sasao, tapno saanka a matay.
25 Ha meghallják a fejedelmek, hogy beszéltem veled, és eljőnek hozzád és ezt mondják néked: Mondd meg csak nékünk, mit beszéltél a királynak, ne tagadj el abból tőlünk és nem ölünk meg téged, és mit monda néked a király?
No madamag dagiti opisial a nakisaoak kenka-no umayda ket ibagada kenka, 'Ibagam kadakami ti nagsaritaanyo iti ari. Saanmo nga ilimed kadakami, ta no saan patayendaka. Ken ibagam kadakami ti imbaga kenka ti ari'-
26 Ezt mondd nékik: Alázatosan könyörgék a királynak, hogy ne vitessen vissza Jónatán házába, hogy meg ne haljak ott.
ket nasken nga ibagam kadakuada, 'Nagpakpakaasiak iti ari a saannak nga isubli iti balay ni Jonatan a matay sadiay.'”
27 És a fejedelmek mind elmenének Jeremiáshoz és megkérdék őt, és egészen úgy felele nékik, a mint a király parancsolta vala: és hallgatással elmenének tőle, mert nem hallották vala a beszédet.
Ket napan kenni Jeremias dagiti amin nga opisial ket nagsaludsodda kenkuana, isu nga insungbatna kadakuada ti imbilin ti ari kenkuana. Insardengda ngarud ti nakisao kenkuana, gapu ta saanda a nangngeg ti nagsaritaan ni Jeremias ken ti ari.
28 És ott marada Jeremiás a tömlöcz pitvarában mind a napig, a melyen bevevék Jeruzsálemet, és ott vala, mikor bevevék Jeruzsálemet.
Nagtalinaed ngarud ni Jeremias iti paraangan a pagbanbantayan agingga iti aldaw a nasakupen ti Jerusalem.
