Jeremiás 38
1 De meghallá Safátiás Mattánnak fia, és Gedáliás Passúrnak fia, és Jukál a Selémiás fia, és Passúr a Melékiás fia a szókat, a melyeket szólott vala Jeremiás az egész népnek, mondván:
A LOHE o Sepatia, ke keiki a Matania, a me Gedalia ke keiki a Pasura, a me Iukala, ke keiki a Selemia, a me Pasura, ke keiki a Malekia, i na olelo a Ieremia i olelo ai i na kanaka a pau, i ka I ana ae,
2 Ezt mondja az Úr: A ki megmarad e városban, meghal fegyver miatt, éhség miatt és döghalál miatt, a ki pedig kimegy a Káldeusokhoz, él, és az ő élete nyereség lesz néki és él.
Ke olelo mai nei o Iehova penei, O ka mea hoomau i kona noho ana ma keia kulanakauhale, e make no ia i ka pahikaua, a i ka wi, a i ka mai ahulau. Aka, o ka mea hele aku i ko Kaledea, e ola ia; no ka mea, e haawiia kona ola i waiwaipio nona, a e ola ia.
3 Ezt mondja az Úr: Bizonynyal a babiloni király seregének kezébe adatik e város, és beveszi azt.
Ke olelo mai nei o Iehova penei, Oiaio no, e haawiia keia kulanakauhale iloko o ka lima o ka poe kaua o ke alii o Babulona, a na lakou e hoopio ia wahi.
4 És mondának a fejedelmek a királynak: Kérünk, ölettesd meg ezt az embert, mert megerőtleníti a vitézek kezeit, a kik megmaradtak a városban, és az egész nép kezeit, hogy efféle szókat szól nékik, mert ez az ember nem a nép megmaradására igyekszik, hanem veszedelmére.
Nolaila, olelo ae la na'lii i ke alii nui, Ke nonoi aku nei makou ia oe, e make keia kanaka; no ka mea, pela oia e hoonawaliwali nei i na lima o na kanaka kaua, ka poe e koe nei ma keia kulanakauhale, a me ka lima o na kanaka a pau, i kana olelo ana ia lakou i na olelo e like me ia: no ka mea, aole imi keia kanaka i ka mea e maluhia ai keia poe kanaka, aka, i ka mea e poino ai.
5 És monda Sedékiás király: Ám a ti kezetekben van, mert a király semmit sem tehet ellenetekre.
Alaila, olelo ae la o Zedekia, ke alii, Aia hoi, aia no ia iloko o ko oukou mau lima; no ka mea, aole hiki i ke alii ke hana i kekahi mea ku e ia oukou.
6 Azért elvivék Jeremiást, hogy bevessék Melkiásnak, a Hammélek fiának vermébe, a mely a tömlöcz pitvarában vala; és lebocsáták Jeremiást köteleken; a veremben pedig nem víz vala, hanem sár, és beesék Jeremiás a sárba.
Alaila, lalau mai la lakou ia Ieremia, a hahao ae la ia ia iloko o ka luawai o Malekia ke keiki a ke alii, ma ke kahua o ka halepaahao; a kuu iho la lakou ia Ieremia ilalo ma na kaula. Aohe wai iloko o ka luawai, he nenelu nae, a poho o Ieremia iloko o ka nenelu.
7 És meghallotta Ebed-Melek, a szerecsen, a ki udvari szolga vala (ő pedig a király házában vala), hogy Jeremiást a verembe vetették, a király pedig a Benjámin-kapuban ül vala.
A lohe o Ebedemeleka, ka Aitiopa, he mea no ka hale o ke alii i poaia, ua hahao lakou ia Ieremia iloko o ka luawai; e noho ana no ke alii ma ka pukapa o Beniamina;
8 Kiméne azért Ebed-Melek a király házából, és szóla a királynak, mondván:
Alaila, hele ae la o Ebedemeleka mailoko aku o ka hale o ke alii, a olelo ae la i ke alii, i ae la,
9 Uram, király! gonoszul cselekedtek azok az emberek mindazzal, a mit Jeremiás prófétával cselekedtek, a kik őt a verembe vetették; mert meghal ott éhen, mert nem lesz ezután semmi kenyér e városban.
E kuu haku, e ke alii, ua hana hewa keia poe kauaka, ma na mea a pau a lakou i hana aku ai ia Ieremia, i ke kaula, i ka mea a lakou i hoolei ai iloko o ka luawai, a e make auanei oia i ka pololi ma kahi e noho ana oia; no ka mea, aohe berena e koe ma ke kulanakauhale.
10 Parancsola azért a király Ebed-Meleknek, a szerecsennek, mondván: Végy magadhoz innét harmincz embert, és vedd fel Jeremiás prófétát a veremből, mielőtt meghalna.
Alaila, kauoha ae la ke alii ia Ebedemeleka i ka Aitiopa, i ae la, E lawe oe i kanakolu kanaka me oe, mai keia wahi aku, a hapai ia Ieremia, i ke kaula, mailoko mai o ka luawai, mamua o kona make ana.
11 Vőn azért Ebed-Melek magához harmincz embert, és beméne a király házába, a kincstartó ház alá, és hoza onnét régi ruhadarabokat és elszakadozott posztókat, és alábocsátá azokat Jeremiásnak köteleken a verembe.
Alaila, lawe o Ebedemeleka i mau kanaka me ia, a komo aku la iloko o ka hale o ke alii, malalo iho o ka waihona kala, a lawe aku la i mau welu kahiko a me na apana lole popopo, a kuu iho la ia mau mea ilalo i ka luawai io Ieremia la ma na kaula.
12 És monda Ebed-Melek, a szerecsen, Jeremiásnak: Tedd a régi és elszakadozott ruhadarabokat hónod alá, a kötelek alá; és úgy cselekedék Jeremiás.
Olelo mai la o Ebedemeleka, ka Aitiopa ia Ieremia, E kau oe i keia mau welu kahiko, a me na apana lole popopo ma kou mau poee, malalo o na kaula. A hana iho la o Ieremia pela.
13 Kivonták azért Jeremiást köteleken és kihozák őt a veremből, és lakék Jeremiás a tömlöcz pitvarában.
A huki mai la lakou ia Ieremia, ma na kaula, a lawe ia ia mawaho aku o ka luawai. A noho o Ieremia ma ke kahua o ka hale paahao.
14 Elkülde pedig Sedékiás király, és magához hozatá Jeremiás prófétát a harmadik ajtóig, mely vala az Úrnak házában, és monda a király Jeremiásnak: Téged valamiről kérdelek, semmi tagadást benne ne tégy!
Alaila, hoouna mai la o Zedekia, ke alii, a lawe ae la ia Ieremia, i ke kaula io na la ma ke keena komo ekolu, aia ma ka hale o Iehova; a i mai la ke alii ia Ieremia, E ninau ana au ia oe i kekahi mea, mai huna iki mai oe ia'u.
15 Monda pedig Jeremiás Sedékiásnak: Ha megjelentem néked, avagy nem bizonyosan megölsz-é engem? és ha tanácsot adok, nem hallgatsz rám.
I aku la o Ieremia ia Zedekia, Oiaio anei, ina hai aku au ia oe, aole anei oe e pepehi mai ia'u? A ina ao aku au ia oe, aole anei e hoolohe mai ia'u?
16 És megesküvék Sedékiás király Jeremiásnak titkon, mondván: Él az Úr, a ki teremtette nékünk e lelket, hogy nem öllek meg és nem adlak azoknak az embereknek kezébe, a kik keresik a te lelkedet!
Alaila, hoohiki malu o Zedekia, ke alii ia Ieremia, i mai la, Ma ko Iehova ola ana, ma ka mea nana i hana i keia uhane no kaua, aole au e pepehi ia oe, aole hoi au e haawi aku ia oe iloko o ka lima o keia poe kanaka e imi nei i kou ola.
17 Akkor monda Jeremiás Sedékiásnak: Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Izráel Istene: Ha kimégy a babiloni király fejedelmeihez, él a te lelked, és e város nem égettetik meg tűzzel, hanem élsz te és a te házad népe.
Alaila, hai aku la o Ieremia ia Zedekia, Ke i mai nei o Iehova ke Akua o na kaua, ke Akua o Iseraela, penei; Ina hele io aku oe i na luna o ke alii o Babulona, alaila, e ola no oe, aole hoi e puhiia keia kulanakauhale; a pela no oe e ola'i, a me ko kou hale.
18 Ha pedig nem mégy ki a babiloni király fejedelmeihez, akkor e város a Káldeusok kezébe adatik, felégetik ezt tűzzel, te sem szaladsz el kezökből.
Aka, ina aole oe e hele aku i na luna o ke alii o Babulona, alaila, e haawiia no keia kulanakauhale i ka lima o ko Kaledea, a e puhi no lakou i keia wahi i ke ahi, aole hoi oe e pakele mailoko aku o ko lakou lima.
19 Monda Sedékiás király Jeremiásnak: Félek én a Júdabeliektől, a kik átszöktek a Káldeusokhoz, hátha azok kezébe adnak engem, és csúfoskodnak rajtam!
I mai la o Zedekia ke alii ia Ieremia, Ua makau wau i na Iudaio i haule i ko Kaledea, o haawi auanei lakou ia'u iloko o ko lakou lima, a hana ino mai lakou ia'u.
20 És monda Jeremiás: Nem adnak; kérlek, halld meg az Úrnak szavát, a melyet én mondok néked, és jó dolgod lesz, és él a te lelked.
I aku la o Ieremia, Aole lakou o haawi. Ke nonoi aku nei au ia oe, e malama i ka leo o Iehova a'u e hai aku nei ia oe; pela e pomaikai ai oe, a e ola no oe.
21 Ha pedig te kimenni nem akarsz: ez a szó, a melyet megjelentett nékem az Úr:
A ina hoole oe, aole hele aku, eia ka olelo a Iehova ana i hoike mai ai ia'u.
22 Ímé, minden asszony, a ki megmaradt vala a Júda királyának házában, kivitetik a babiloni király fejedelmeihez; és ezt mondják azok, hogy megcsaltak téged és erőt vettek rajtad a te jóakaró embereid, a te lábaid most beragadtak a sárba, ők pedig visszafordultak.
Aia hoi, o na wahine a pau i koe ma ka hale o ke alii o ka Iuda, e laweia'ku lakou i na luna o ke alii o Babulona, a e olelo no lakou, O kou mau makamaka ka i hooikaika ia oe a ua lanakila lakou maluna ou, a ua poho kou mau wawae ilalo i ka lepo, a ua hele hope laua.
23 Azért minden feleségedet és gyermekedet kiviszik a Káldeusoknak, te sem menekedel meg kezökből, hanem megfogatol a babiloni király kezével, és e várost felégeti tűzzel.
A e lawe aku no lakou i kau mau wahine a pau, a me kau mau keiki a pau i ko Kaledea; aole oe e pakele, mai ko lakou lima aku, aka, e paa auanei oe i ka lima o ke alii o Babulona, a nau no e puhiia'i keia kulanakauhale i ke ahi.
24 Monda pedig Sedékiás Jeremiásnak: Senki se tudjon e szókról, és nem halsz meg!
Olelo mai la o Zedekia ia Ieremia, Mai hoike aku i keia mau olelo i kekahi kanaka, alaila, aole oe e make.
25 Ha meghallják a fejedelmek, hogy beszéltem veled, és eljőnek hozzád és ezt mondják néked: Mondd meg csak nékünk, mit beszéltél a királynak, ne tagadj el abból tőlünk és nem ölünk meg téged, és mit monda néked a király?
Aka, ina lohe na'lii ua kamailio pu kaua me oe, a hele mai lakou iou nei, a olelo mai ia oe, Ea, e hai mai oe ia makou i ka mea au i hai aku ai i ke alii, mai huna ia mea ia makou, alaila, aole makou e pepehi aku ia oe; a i ka mea hoi a ke alii i olelo mai ai ia oe.
26 Ezt mondd nékik: Alázatosan könyörgék a királynak, hogy ne vitessen vissza Jónatán házába, hogy meg ne haljak ott.
Alaila, e olelo aku oe ia lakou, Nonoi aku au i ke alii i ole au e hoihoiia'ku i ka hale o Ionatana e make malaila.
27 És a fejedelmek mind elmenének Jeremiáshoz és megkérdék őt, és egészen úgy felele nékik, a mint a király parancsolta vala: és hallgatással elmenének tőle, mert nem hallották vala a beszédet.
A hele mai na'lii a pau io Ieremia la, a ninau mai la ia ia, a hai aku no oia ia lakou, e like me na olelo a pau a ke alii nui i kauoha mai ai: nolaila, haalele lakou ia ia, no ka mea, aole i ikeia ia mea.
28 És ott marada Jeremiás a tömlöcz pitvarában mind a napig, a melyen bevevék Jeruzsálemet, és ott vala, mikor bevevék Jeruzsálemet.
A noho o Ieremia ma ke kahua o ka halepaahao a hiki i ka la i pio ai o Ierusalema; a malaila no oia i ka wa i pio ai o Ierusalema.
