Jeremiás 32

1 Az a szó, a melyet szóla az Úr Jeremiásnak, Sedékiásnak, a Júda királyának tizedik esztendejében: Ez az esztendő a Nabukodonozor tizennyolczadik esztendeje.

Niheo am’ Iirmeà amy taom-paha-folo’ i Tsedkià mpanjaka’ Iehodày, an-taom-paha-folo-valo-ambi’ i Nebokadnetsare, ty tsara’ Iehovà.

2 És akkor megszállotta vala a babiloni király serege Jeruzsálemet, és Jeremiás próféta elzárva vala a tömlöcznek pitvarában, a mely a Júda királyának házában vala.

Ie amy zay namalavalañe Ierosalaime o lahin-defo’ i mpanjaka’ i Baveleio, vaho hinily an-kiririsa’ o mpigaritseo, añ’anjomba’ i mpanjaka’ Iehoday t’Iirmeà;

3 Mert Sedékiás, a Júda királya záratta be őt, mondván: Miért prófétálsz te, ezt mondván: Ezt mondta az Úr: Ímé, én e várost a babiloni király kezébe adom és beveszi azt?

amy te nagabe’ i Tsidkia, mpanjaka’ Iehodày, ao ami’ty hoe: Ino ty itokia’o ami’ty hoe: Hoe t’Iehovà: Inao! hatoloko am-pità’ ty mpanjaka’ i Bavele ty rova toy vaho ho tavane’e;

4 És Sedékiás, a Júda királya, meg nem menekszik a Káldeusok kezéből, hanem a babiloni király kezébe adatik, és ennek szája szól amannak szájával, és ennek szemei látják amannak szemeit.

naho tsy hipolititse am-pità’ o nte-Kasdio t’i Tsidkia mpanjaka’ Iehodà, te mone ha­sese am-pitàm-panjaka’ i Bavele ao, naho hisaontsy ama’e, falie am-palie, vaho hahaisake o fihai­no’eo o fi­haino’eo,

5 És Babilonba viszi Sedékiást és ott lesz mindaddig, míg meg nem látogatom őt, azt mondja az Úr, hogyha hadakoztok a Káldeusok ellen, nem lesz jó dolgotok.

le ho tantalie’e mb’e Bavele mb’eo t’i Tsidkia, vaho hadok’ añe ampara’ te tiliheko, hoe t’Iehovà; le tsy hiraorao nahareo naho hialy amo nte-Kasdio.

6 És monda Jeremiás: Szólott az Úr nékem, ezt mondván:

Aa le hoe t’Iirmeà, Niheo amako ty tsara’ Iehovà nanao ty hoe:

7 Ímé, Hanameél, Sallumnak, a te nagybátyádnak fia hozzád megy, mondván: Vedd meg az én mezőmet, a mely Anatótban van, mert téged illet vér szerint, hogy megvegyed.

Ingo homb’ ama’o mb’eo t’i Kanemeale, ana’ i Salome rahalahin-drae’o hanao ty hoe: Vilio ho azo ty tondako e Anatote añe; amy te azo ty zom-pijebañe hañavake aze.

8 Eljöve azért hozzám Hanameél, az én nagybátyámnak fia, az Úr beszéde szerint a tömlöcz pitvarához, és monda nékem: Kérlek, vedd meg az én mezőmet, a mely Anatótban, a Benjámin földén van, mert téged illet, mint örököst, és te reád néz vér szerint is, vedd meg hát magadnak. Akkor észrevevém, hogy az Úr szava ez.

Aa le niheo amako t’i Kanemeale ana-drahalahin-draeko an-kiri­risam-pigaritse ty amy tsara’ Iehovà nanao amako ty hoe: Ehe, kalò i tondako e Anatote aoy, an-tane’ i Beniaminey; amy te azo ty zom-pandova, le azo ty fijebañañe aze, ivilio ho azo. Ie amy zao, napotako te ni­tsarae’ Iehovà,

9 Azért megvevém Hanameéltől, az én nagybátyámnak fiától a mezőt, a mely Anatótban van, és kifizettem néki a pénzt, tizenhét ezüst siklust.

le viniliko amy Kanemeale ana-drahalahin-draekoy i tonda e Anatotey vaho linanjako ama’e ty drala’e, sekelem-bolafoty folo-fito’ amby.

10 És beírám levélbe és megpecsétlém, és tanúkat is állíték, és megmérém a pénzt mérlegen.

Pinateko amy zao i takelakey le liniteko naho nikoike valolombeloñe vaho linanjako ama’e am-balantsy i volafotiy.

11 Ezután kezembe vevém a vétel felől való levelet, a mely meg vala pecsételve a parancsolat és törvények szerint, és a közönséges levelet is.

Le rinambeko i takelam-pikaloañey, i linitey rekets’ o fañèo naho o fepè’eo naho i misokakey

12 És a vétel felől való levelet odaadám Báruknak, a Néria fiának, a ki Mahásiás fia vala, Hanameélnek, az én nagybátyám fiának szemei előtt, és a tanúk szemei előtt, a kik be valának írva a vétel felől való levélbe, mindama júdaiak szemei előtt, a kik ülnek vala a tömlöcz pitvarában.

vaho natoloko amy Baroke ana’ i Nerià, ana’ i Makseià i takelam-pikaloañey am-pahaisaha’ i Kanemele ana-drahalahin-draekoy, naho añ’atrefa’ o valolombeloñe nanonia’ i takelam-pikaloañeio, vaho aolo’ ze hene nte-Iehodà niambesatse an-kiririsam-pigaritse eo.

13 És parancsolék Báruknak azok szemei előtt, mondván:

Le nafantoko añatrefa’ iareo t’i Baroke ami’ty hoe:

14 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Vedd fel e leveleket, ezt a vételi levelet, mind a bepecsételtetett, mind a közönséges levelet, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sok ideig elálljanak.

Hoe t’Iehovà’ i Màroy, t’i Andrianañahare’ Israele: rambeso o takelam-pikaloañe retoy, o liniteo, naho o takelam-pikaloañe misokakeo, vaho apoho am-po sini-hara ao, hahareta’e andro maro.

15 Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Még házakat, mezőket és szőlőket fognak venni e földön.

Ami’ty nafè’ Iehovà’ i Màroy, t’i Andrianañahare’ Israele, te: Mbe hikaloañe naho handetahañe an-tane atoy indraike o anjombao, o tondao, vaho o tanem-baheo.

16 És könyörgék az Úrnak, miután odaadám a vétel felől való levelet Báruknak, a Néria fiának, mondván:

Aa naho fa natoloko amy Baroke ana’ i Nerià i takelam-pikaloañe rey, le nihalaly am’ Iehovà iraho ami’ty hoe:

17 Ah, ah, Uram Isten! Ímé te teremtetted a mennyet és földet a te nagy hatalmaddal és a te kiterjesztett karoddal, és semmi sincs lehetetlen előtted!

Eka, ry Talè, Iehovà! Toe nitsenè’o an-kaozara’o jabahinake naho am-pità’o natorakitsy i likerañey naho ty tane toy; tsy eo ty sarotse tsy lefe’o;

18 A ki irgalmasságot cselekszel ezeríziglen, és a ki az atyák bűnéért az ő fiaik keblében fizetsz meg ő utánok, te nagy Isten, te hatalmas, a kinek neve Seregek Ura!

Ihe mpampiboake fiferenaiñañe ami’ty arivo naho mañondroke ty hakeon-droae añ’araña’ o anake manonjohi’ iareoo; ry Andriañahare ra’elahy naho maozatse, Iehovà’ i Màroy ty tahina’e;

19 Nagy tanácsú és hatalmas cselekedetű, a kinek szemei jól látják az emberek fiainak minden útait, hogy kinek-kinek megfizess az ő útai szerint, és az ő cselekedeteinek gyümölcse szerint;

foloaingitrok’ am-pañeretañe, manjofak’ am-pi­toloñañe; mibolanak’ amo sata’ ondaty iabio o fihaino’oo, songa hanambeza’o mira ami’ty vokam-pitoloña’e;

20 A ki jeleket és csudákat tettél Égyiptom földén és mind e napiglan mind Izráel földén, mind az embereken, és nevet szerzettél magadnak, a mint ez mai nap is megvan.

ie nampipoha’o viloñe naho raha tsitantane an-tane’ Mitsraime añe, naho pake henane e Israele ao naho am’ondatio, vaho nahazoa’o Tahinañe, le ie henanekeo.

21 És kihoztad a te népedet, az Izráelt Égyiptom földéből jelekkel és csudákkal, és hatalmas kézzel, és kinyújtott karral, és nagy rettegtetéssel.

Nakare’o am-biloñe naho halatsañe boak’ an-tane Mitsraime añe ondati’oo, am-pitañe maozatse naho an-tsi­rañe natorakitsy vaho an-karevendreveñañe mampangebahebake;

22 És nékik adtad e földet, a mely felől megesküdtél az ő atyáiknak, hogy adsz nékik tejjel és mézzel folyó földet.

naho nitolora’o o tane atoio, i nifantà’o an-droae’ iareo hanolorañe iareoy, tane orikorihen-dronono naho tantele;

23 És bementek és birtokolták azt, mindazáltal nem hallgattak a te szódra, és nem jártak a te törvényeidben, a miket parancsoltál nékik, hogy megcselekedjék, azokból semmit sem cselekedtek, azért mind e gonoszt rájok borítottad.

vaho nimoak’ ao iereo nandrambe aze; f’ie tsy nañaoñe ty fiarañanaña’o naho tsy nañavelo amo Fanoroa’oo; Leo raike ty nanoe’ iareo amo hene nililia’oo; aa le nampifetsaha’o o fonga hekoheko zao;

24 Ímé, a sánczok a városhoz érnek, hogy bevegyék azt, és e város odaadatik a Káldeusok kezébe, a kik megostromolják ezt fegyverrel, éhséggel és döghalállal. És a mit szólottál, meglett, ímé látod is.

heheke o tambohoo, fa nimoak’ an-drova atoy o hitavañe azeo; fa natolotse am-pità’ o nte-Kasdy mialy ama’eo ty rova toy; toe fa tondroke i tsinara’o rezay; le hehe te vazoho’o.

25 És mégis azt mondottad, Uram Isten, nékem: Végy magadnak mezőt pénzen, és legyenek tanúid felőle, holott a város a Káldeusok kezébe adatik.

Fe hoe irehe tamako, ry Talè, Iehovà, Ikalò an-drala i tetekey, naho koiho ty valolombeloñe; le hehe fa natolotse am-pità’ o nte-Kasdio ty rova toy.

26 És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:

Niheo am’Iirmeà amy zao ty tsara’ Iehovà nanao ty hoe;

27 Ímé, én az Úr, Istene vagyok minden testnek, vajjon van-é valami lehetetlen nékem?

Ingo te Izaho Iehovà, Andrianañahare’ ze atao nofotse iaby, inoñe ty tsy ho lefeko?

28 Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom e várost a Káldeusok kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, hogy bevegye azt.

Aa le hoe t’Iehovà: Inao! hatoloko am-pità’ o nte-Kasdio ty rova toy, naho am-pità’ i Nebokadnetsare mpanjaka’ i Bavele, ho tavane’e;

29 És bemennek a Káldeusok, a kik ostromolják e várost, és e várost felgyújtják tűzzel és felégetik azt, és a házakat is, a melyeknek tetején füstöltek a Baálnak és áldoztak idegen isteneknek, hogy engem haragra ingereljenek.

ho mb’ atoy o nte-Kasdy hialy ami’ty rova toio naho hamiañ’ afo ami’ty rova toy vaho ho forototoe’ iereo, rekets’ o anjomba fañenga’ iareo amy Baale an-tafo’e eo, ie nampidoañañ’ enga-rano amo ndrahare ila’eo hampiboseha’ iareo Ahy.

30 Mert Izráel fiai és Júda fiai ifjúságoktól fogva csak azt cselekedték, a mi gonosz az én szemeim előtt, és az Izráel fiai csak haragra gerjesztettek engem az ő kezeik cselekedeteivel, azt mondja az Úr.

Toe nitolon-kaloloañe a’ masoko ao, boak’ami’ty naha-tora’e, o ana’ Israeleo naho o ana’ Iehodao, ie nitolom-pampibosek’ ahy ami’ty fitolom-pità’ iareo, hoe t’Iehovà.

31 Mert csak bosszúságomra és búsulásomra volt e város, attól a naptól fogva, a melyen építették azt, mind ez ideig, úgy hogy el kell azt törlenem az én színem elől.

Fa nikai-jaka ami’ty habosehako naho ami’ ty fifomboko boak’ ami’ty nañoreñañ’ aze pake henaneo ty rova toy, toly ndra ho sintoneko boak’ añatrefan-tareheko eo,

32 Az Izráel fiainak és a Júda fiainak minden bűnéért, a melyet cselekedtek, hogy felháborítsanak engem, ők magok, az ő királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik és Júda vitézei és Jeruzsálem polgárai.

ty amo fonga haratia’ o ana’Israeleo naho o ana’ Iehodào, ze nanoe’ iereo hampibosek’ ahy; ie, o mpanjaka’ iareoo, o mpiaolo’ iareoo, o mpisoro’ iareoo naho o mpitoki’ iareoo naho ondati’ Iehodao vaho o mpimone’ Ierosalaimeo.

33 És háttal fordultak felém és nem arczczal, és tanítottam őket jó reggel, és noha tanítottam őket, nem voltak készek az intés befogadására.

Ie nampitolihe’ iereo amako ty voho fa tsy ty tarehe; le ndra te nanareko, ie nañampitso naho nañòke, le tsy nañaoñe handrambesa’ iareo fañòhañe.

34 Sőt az ő útálatosságaikat behelyezték a házba, a mely az én nevemről neveztetik, hogy megfertőztessék azt.

Fe nado’ iareo amy anjomba tokaveñe ami’ty añarakoy o raha veta’ iareo naniva azeo.

35 És magaslatokat emeltek a Baálnak, a Ben-Hinnom völgyében, hogy megáldozzák fiaikat és leányaikat a Moloknak, a mit nem parancsoltam nékik, és még csak nem is gondoltam, hogy ez útálatosságot megcselekedjék, hogy Júdát vétekre vigyék.

Mbore naore’ iereo o haboa’ i Baale am-bavatanen’ ana’ i Hinomeo, ham­pi­sorohañ’ amy Moleke o ana-dahi’ iareoo naho o anak’ ampela’ iareoo; ze tsy nandili­ako vaho tsy nimoak’ am-pitsakoreako ao t’ie hanao i hativàñe zay; hampanan-kakeo Iehodà.

36 És most azért azt mondja az Úr, Izráel Istene e városnak, a mely felől ti mondjátok: Odaadatik a babiloni király kezébe, fegyver, éhség és döghalál miatt:

Ie amy zao, hoe t’Iehovà Andria­na­ña­hare’ Israele, Ty rova toy, ie atao’ areo ty hoe t’ie natolotse am-pità’ i mpanjaka’ i Baveley naho amy fibaray naho amy hasalikoañey vaho amy angorosiy;

37 Ímé én összegyűjtöm őket mindama földekről, a melyekre kiűztem őket haragomban, felgerjedésemben és nagy bosszankodásomban, és visszahozom őket e helyre, és lakni hagyom őket bátorságban.

Inao! hatontoko amy ze hene fifeheañe nandroahako iareo ami’ty habosehako naho ami’ty fifomboko naho ami’ty fiforoforoako vaho hampoliko an-toetse atoy, hampimoneñako am-panintsiñañe;

38 És népemmé lesznek nékem, én pedig nékik Istenök leszek.

le ho ondatiko iereo naho ho Andrianañahare’ iareo iraho;

39 És adok nékik egy szívet és egy útat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk, nékik és az ő fiaiknak ő utánok.

naho hitolorako arofo tokañe naho lalañe raike, soa t’ie hañeveñe amako nainai’e; an-kasoa ho a iareo naho o ana’ iareo hanonjohio;

40 És örökkévaló szövetséget kötök velök, hogy nem fordulok el tőlök és a velök való jótéteménytől, és az én félelmemet adom az ő szívökbe, hogy el ne távozzanak tőlem.

naho hanoako fañina tsy ho modo, tsy hiambohoako, fa ho soaeko; vaho hampipohako fañeveñañe ty an-tro’ iareo ao tsy hiamboho ahy.

41 És örvendezek bennök, ha jót cselekedhetem velök és biztosan beplántálhatom őket e földbe, teljes szívvel és teljes lélekkel.

Eka, hirebehako naho hampi­raoraoeko vaho ho volèko an-tanen-katò atoy añ-kaampon-troko naho an-kaliforam-piaiko.

42 Mert ezt mondja az Úr: A miképen ráhoztam e népre mind e nagy veszedelmet, azonképen hozom rájok mind azt a jót, a miket én ő felőlök mondok.

Le hoe t’Iehovà: Hambañe amy nañendesako o hankàñe jabajaba rezao am’ ondaty retoa, ty hañan­desako ze hene hasoa nampitamako.

43 És vesznek még mezőt e földön, a mely felől ti ezt mondjátok: Pusztaság ez emberek nélkül, barmok nélkül, és odaadatik a Káldeusok kezébe.

Hikaloañe an-tane atoy o tetekeo, i atao’ areo ty hoe; Mangoakoakey, tsy ama’ ondaty tsy amam-biby; fa natolotse am-pità’ o nte-Kasdio.

44 Pénzen vesznek mezőket, és beírják a levélbe, és megpecsételik, és tanukat állítanak a Benjámin földén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban, a hegyi városokban és a síkföldi városokban és a dél felé való városokban, mert visszahozom az ő foglyaikat, azt mondja az Úr.

Hivily tonda an-drala ondatio, hanokitse naho hamolitomboke takelam-panañan-tane, le hikaike valolombeloñe an-tane’ i Beniamine ao, naho am-paripari’ Ierosalaimeo, naho amo rova’ Iehodào, naho amo rova an-kaboañe añeo, naho amo rova am-bavataneo, vaho amo rova atimoo, amy te hampoliko ty fandrohiza’ iareo, hoe t’Iehovà.