Jeremiás 27
1 A Jojákim uralkodásának kezdetén, a ki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, ilyen szavakat szóla az Úr Jeremiáshoz, mondván:
ʻI he kamataʻanga ʻoe pule ʻa Sihoiakimi ko e foha ʻo Siosaia ko e tuʻi ʻo Siuta naʻe haʻu ʻae folofola ni meia Sihova kia Selemaia, ʻo pehē,
2 Így szól az Úr nékem: Csinálj magadnak köteleket, és jármot és vedd azokat a nyakadba.
“ʻOku pehē mai ʻa Sihova kiate au; Ke ke ngaohi ʻae ngaahi haʻi mo e ngaahi haʻamo, ʻo ʻai ia ki ho kia,
3 És küldd azokat Edom királyához és Moáb királyához, az Ammon fiainak királyához, Tírus királyához és Sidon királyához a követek által, a kik eljőnek Jeruzsálembe Sedékiáshoz, Júdának királyához,
pea fekau ke ʻave ia ki he tuʻi ʻo ʻItomi, pea mo e tuʻi ʻo Moape, pea mo e tuʻi ʻoe kau ʻAmoni, pea mo e tuʻi ʻo Taia, pea mo e tuʻi ʻo Saitone, ʻi he nima ʻoe kau talafekau ʻaia ʻoku haʻu ki Selūsalema, kia Setikia ko e tuʻi ʻo Siuta;
4 És parancsold meg nékik, hogy mondják meg az ő uraiknak: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene, ezt mondjátok a ti uraitoknak:
pea fekau ʻakinautolu ke lea ki honau houʻeiki,” ʻOku pehē mai ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli; “Ke mou lea pehē ki homou houʻeiki;
5 Én teremtettem a földet, az embert és a barmot, a melyek e föld színén vannak, az én nagy erőmmel és az én kinyujtott karommal, és annak adom azt, a ki kedves az én szemeim előtt:
Kuo u ngaohi ʻa māmani, mo e tangata, pea mo e manu ʻoku ʻi ho funga fonua, ʻaki ʻeku mālohi lahi, mo hoku nima mafao, pea kuo u foaki ia kiate kinautolu ʻoku ou loto ki ai.
6 És most én odaadom mind e földeket Nabukodonozornak, a babiloni királynak, az én szolgámnak kezébe; sőt a mezei állatokat is néki adom, hogy néki szolgáljanak.
Pea ko eni kuo u foaki ʻae ngaahi fonua ni kotoa pē ki he nima ʻo Nepukanesa ko e tuʻi ʻo Papilone, ko ʻeku tamaioʻeiki; pea mo e ngaahi manu ʻoe ngoue kuo u foaki foki kiate ia ke tauhi ʻaki ia.
7 És néki és az ő fiának és unokájának szolgál minden nemzet mindaddig, míg el nem jő az ő földének is ideje, és szolgálnak néki sok nemzetek és nagy királyok.
Pea ʻe tauhi kiate ia ʻae ngaahi puleʻanga kotoa pē, pea ki hono foha, pea mo e foha ʻo hono foha, ʻo aʻu ki he hoko mai ʻae ʻaho ʻo hono fonua: pea ʻe toki pule kiate ia ʻe he kakai tokolahi, mo e ngaahi tuʻi lahi ke ne tauhi ʻakinautolu.
8 Azt a nemzetet és azt az országot pedig, a mely nem szolgál néki, Nabukodonozornak, a babiloni királynak, és a ki nem teszi nyakát a babiloni király jármába: fegyverrel és éhséggel és döghalállal verem meg azt a nemzetet, azt mondja az Úr, míglen kiirtom őket az ő kezével.
“Pea ʻe hoko ia ʻo pehē, ko e kakai mo e puleʻanga ʻaia ʻe ʻikai fie tauhi kia Nepukanesa ko ia, ko e tuʻi ʻo Papilone, pea ʻe ʻikai fie ʻai ʻae haʻamonga ʻae tuʻi ʻo Papilone ki honau kia, ʻOku pehē ʻe Sihova, te u tautea ʻaki ʻae kakai ko ia ʻae heletā mo e honge, mo e mahaki fakaʻauha, kaeʻoua ke fakaʻosi ʻakinautolu ʻi hono nima.
9 Ti azért ne hallgassatok a ti prófétáitokra, se jövendőmondóitokra, se álommagyarázóitokra, se varázslóitokra, se szemfényvesztőitekre, a kik ezt mondják néktek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak.
Ko ia ʻoua naʻa mou fanongo ki hoʻomou kau palōfita, pe ki hoʻomou kau kikite, pe ki hoʻomou kau misi, pe ki hoʻomou kau sio ki langi, pe ki hoʻomou kau fiemana, ʻakinautolu ʻoku lea kiate kimoutolu, ʻo pehē, ʻE ʻikai te mou tauhi ʻae tuʻi ʻo Papilone.
10 Mert ők hazugságot prófétálnak néktek, hogy messze vigyelek titeket a ti földetekből és kiűzzelek titeket, és elveszszetek!
He ʻoku nau kikite loi kiate kimoutolu, ke ʻave mamaʻo ʻakimoutolu mei homou fonua; koeʻuhi te u kapusi ʻakimoutolu, pea te mou ʻauha.
11 Azt a nemzetet pedig, a mely nyakára veszi a babiloni király jármát és szolgál néki, az ő földében hagyom, azt mondja az Úr, és míveli azt és lakozik benne.
Ka ʻoku pehē ʻe Sihova, ko e ngaahi puleʻanga ʻaia ʻe ʻai ʻae haʻamonga ʻae tuʻi ʻo Papilone ki honau kia, pea tauhi ia, te u tuku ke nofo ʻakinautolu ʻi honau fonua, pea te nau ngoueʻi ia, pea nofo ai.”
12 Sőt Sedékiásnak, a Júda királyának is mind e beszédek szerint szólottam, mondván: Vegyétek nyakatokra a babiloni királynak jármát, és szolgáljatok néki és az ő népének, és éltek!
Pea naʻaku lea foki kia Setikia ko e tuʻi ʻo Siuta ʻo hangē ko e ngaahi lea ni kotoa pē, ʻo pehē, “Mou ʻai ʻae haʻamonga ʻae tuʻi ʻo Papilone ki homou kia, pea tauhi ia mo hono kakai, ke mou moʻui.
13 Miért halsz meg te és a te néped fegyver miatt, éhség és döghalál miatt, a mint szólott az Úr az olyan népről, a mely nem szolgál a babiloni királynak?
Ko e hā ʻoku mou fie mate ai, ko koe mo hoʻo kakai, ʻi he heletā, mo e honge, pea mo e mahaki fakaʻauha, ʻo hangē ko ia kuo folofolaʻaki ʻe Sihova ki he kakai ʻoku ʻikai fie tauhi ki he tuʻi ʻo Papilone?
14 Ne hallgassatok hát a próféták szavaira, a kik így szólnak néktek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak; mert ők hazugságot prófétálnak néktek.
Ko ia ʻoua naʻa fanongo ki he ngaahi lea ʻae kau palōfita ʻoku lea kiate kimoutolu, ʻo pehē, ʻE ʻikai te mou tauhi ʻae tuʻi ʻo Papilone: he ʻoku nau kikite loi kiate kimoutolu.
15 Mert nem küldöttem őket, azt mondja az Úr, hanem ők az én nevemben hazugságot prófétálnak, hogy kiűzzelek titeket, és elvesszetek ti és a próféták, a kik prófétálnak néktek.
He ʻoku pehē ʻe Sihova, naʻe ʻikai te u fekau ʻakinautolu, ka ʻoku nau kikite loi ʻi hoku huafa; koeʻuhi ke u kapusi ʻakimoutolu, pea te mou ʻauha, ko kimoutolu pea mo e kau palōfita ʻoku kikite kiate kimoutolu.”
16 A papoknak és ez egész népnek is így szóltam: Ezt mondja az Úr: Ne hallgassatok a ti prófétáitok szavaira, a kik prófétálnak néktek, mondván: Ímé, az Úr házának edényei visszahozatnak Babilonból most mindjárt, mert hazugságot prófétálnak ők néktek:
Naʻaku lea foki ki he kau taulaʻeiki pea ki he kakai ni kotoa pē, ʻo pehē, “ʻOku pehē mai ʻa Sihova; ʻoua naʻa fanongo ki he ngaahi lea ʻae kau palōfita ʻoku kikite kiate kimoutolu, ʻo pehē, Vakai, ʻe toe ʻomi vave mei Papilone ʻae ngaahi ipu ʻoe fale ʻo Sihova: he ʻoku nau kikite loi kiate kimoutolu.
17 Ne hallgassatok rájok; szolgáljatok a babiloni királynak, és éltek; miért legyen e város pusztasággá?
ʻOua naʻa fanongo kiate kinautolu; mou tauhi ki he tuʻi ʻo Papilone, ke mou moʻui: ʻe fakalala ʻae kolo ni ko e hā?
18 Ha ők próféták és ha nálok van az Úrnak igéje: imádkozzanak most a Seregek Urának, hogy az edények, a melyek még az Úr házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben maradtak, ne jussanak Babilonba;
Pea kapau ko e kau palōfita ʻakinautolu, pea kapau ʻoku ʻiate kinautolu ʻae folofola ʻa Sihova, tuku ke nau fai ni ʻae hūfia kia Sihova ʻoe ngaahi kautau, koeʻuhi ko e ngaahi ipu ʻaia naʻe toe ʻi he fale ʻo Sihova, pea ʻi he fale ʻoe tuʻi ʻo Siuta, pea ʻi Selūsalema, ke ʻoua naʻa fetuku ia ki Papilone.”
19 Mert ezt mondja a Seregek Ura az oszlopok felől, a tenger felől, az állványok felől és az edények maradéka felől, a melyek még e városban maradtak,
He ʻoku pehē mai ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, “Ko e meʻa ki he ngaahi pou, pea mo e fuʻu ʻaiʻanga vai, pea mo e ngaahi tuʻunga, pea ki he ngaahi ipu ʻoku toe ʻi he kolo ni,
20 A melyeket el nem vitt Nabukodonozor, a babiloni király, mikor fogságba vivé Jékóniást, Jojákimnak, a Júda királyának fiát Jeruzsálemből Babilonba, és Júdának és Jeruzsálemnek minden fő népét;
ʻaia naʻe ʻikai ʻave ʻe Nepukanesa ko e tuʻi ʻo Papilone, ʻi heʻene fetuku fakapōpula ʻa Sekonia ko e foha ʻo Sihoiakimi ko e tuʻi ʻo Siuta mei Selūsalema ki Papilone, pea mo e houʻeiki kotoa pē ʻo Siuta mo Selūsalema;
21 Bizony ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene az edények felől, a melyek megmaradtak az Úrnak házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben:
Ko e moʻoni, ʻoku pehē mai ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, ko e meʻa ʻi he ngaahi ipu ʻoku toe ʻi he fale ʻo Sihova, pea ʻi he fale ʻoe tuʻi ʻo Siuta mo Selūsalema;
22 Babilonba vitetnek, és ott lesznek mindama napig, a melyen meglátogatom őket, azt mondja az Úr; és felhozom azokat, és visszahozom azokat e helyre.
ʻOku pehē ʻe Sihova, ʻe fetuku ia ki Papilone, pea ʻe tuku ia ki ai, ʻo aʻu ki he ʻaho ʻaia te u ʻaʻahi ai ʻakinautolu; pea te u toki ʻomi ia mei ai, pea toe tuku ia ki he kolo ni.”
