< Jeremiás 27 >

1 A Jojákim uralkodásának kezdetén, a ki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, ilyen szavakat szóla az Úr Jeremiáshoz, mondván:
Judah manghai Josiah capa Jehoiakim kah ram a tongcuek vaengah he ol he BOEIPA taeng lamloh Jeremiah taengla ha pawk.
2 Így szól az Úr nékem: Csinálj magadnak köteleket, és jármot és vedd azokat a nyakadba.
BOEIPA loh kai taengah he ni a thui. “Namah ham kuelrhui neh hnokohcung te saii lamtah na rhawn ah tloeng laeh.
3 És küldd azokat Edom királyához és Moáb királyához, az Ammon fiainak királyához, Tírus királyához és Sidon királyához a követek által, a kik eljőnek Jeruzsálembe Sedékiáshoz, Júdának királyához,
Te te Edom manghai taengah, Moab manghai taengah, Ammon koca rhoek kah manghai taengah, Tyre manghai taengah, Sidon manghai taeng neh Jerusalem la aka pawk puencawn kut lamloh, Judah manghai Zedekiah taengah pat laeh.
4 És parancsold meg nékik, hogy mondják meg az ő uraiknak: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene, ezt mondjátok a ti uraitoknak:
Te vaengah a boei rhoek yueng la amih te uen pah lamtah, ‘Israel Pathen caempuei BOEIPA loh a thui he na boei rhoek taengah thui pah,’ ti nah.
5 Én teremtettem a földet, az embert és a barmot, a melyek e föld színén vannak, az én nagy erőmmel és az én kinyujtott karommal, és annak adom azt, a ki kedves az én szemeim előtt:
Kai loh diklai hlang neh diklai hman kah rhamsa he ka saii coeng. Ka thadueng tanglue neh, ka ban neh ka thueng tih ka mik neh dueng ka ti taengah te ka paek.
6 És most én odaadom mind e földeket Nabukodonozornak, a babiloni királynak, az én szolgámnak kezébe; sőt a mezei állatokat is néki adom, hogy néki szolgáljanak.
He kah Khohmuen boeih he ka sal Babylon manghai Nebukhanezar kut ah ka paek pawn ni. Kohong kah mulhing pataeng khaw anih taengah thohtat ham a taengah ka paek ni.
7 És néki és az ő fiának és unokájának szolgál minden nemzet mindaddig, míg el nem jő az ő földének is ideje, és szolgálnak néki sok nemzetek és nagy királyok.
Anih te namtom boeih neh a ca long khaw, a ca kah ca long khaw, a khohmuen la a pawk tue hil thotat uh ni. Amah long khaw a taengah namtom cungkuem neh manghai tanglue rhoek te a thohtat sak van ni.
8 Azt a nemzetet és azt az országot pedig, a mely nem szolgál néki, Nabukodonozornak, a babiloni királynak, és a ki nem teszi nyakát a babiloni király jármába: fegyverrel és éhséggel és döghalállal verem meg azt a nemzetet, azt mondja az Úr, míglen kiirtom őket az ő kezével.
Tedae Babylon manghai Nebukhanezar amah taengah aka thotat pawh namtom neh ram khaw om vetih Babylon manghai kah hnamkun hmuiah a rhawn duen mahpawh. A kut te amih ka cung sak duela namtom te cunghang neh, khokha neh, duektahaw neh ka cawh ni. Te tah BOEIPA kah olphong ni.
9 Ti azért ne hallgassatok a ti prófétáitokra, se jövendőmondóitokra, se álommagyarázóitokra, se varázslóitokra, se szemfényvesztőitekre, a kik ezt mondják néktek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak.
Te dongah nangmih loh na tonghma taengkah khaw, na bihma taengah khaw, na mueimang te khaw, na kutyaekso taengah khaw, na mikhoithae te khaw hnatun uh boeh. Amih loh nangmih taengah tah Babylon manghai taengah na thotat uh mahpawh,’ a ti uh tih a thui uh.
10 Mert ők hazugságot prófétálnak néktek, hogy messze vigyelek titeket a ti földetekből és kiűzzelek titeket, és elveszszetek!
Amih te nangmih taengah a honghi la tonghma uh dae nangmih te na khohmuen dong lamloh aka lakhla sak ham rhung ni. Te dongah nangmih te kang heh vetih na milh uh ni.
11 Azt a nemzetet pedig, a mely nyakára veszi a babiloni király jármát és szolgál néki, az ő földében hagyom, azt mondja az Úr, és míveli azt és lakozik benne.
Tedae namtom loh Babylon manghai kah hnamkun hmuiah a rhawn a duen vetih anih taengah thotat ni. Te phoeiah amah khohmuen ah ka duem sak vetih a tawn vetih kho a sak ni. He tah BOEIPA kah olphong ni.
12 Sőt Sedékiásnak, a Júda királyának is mind e beszédek szerint szólottam, mondván: Vegyétek nyakatokra a babiloni királynak jármát, és szolgáljatok néki és az ő népének, és éltek!
He ol cungkuem vanbangla Judah manghai Zedekiah taengah ka thui coeng. Babylon manghai kah hnamkun hmuiah na rhawn te duen uh. Amah taengah thotat uh lamtah a pilnam khaw hing saeh,’ ti nah.
13 Miért halsz meg te és a te néped fegyver miatt, éhség és döghalál miatt, a mint szólott az Úr az olyan népről, a mely nem szolgál a babiloni királynak?
Balae tih namah neh na pilnam te cunghang neh, khokha neh, duektahaw neh na duek eh. BOEIPA loh namtom taengah a thui bangla Babylon manghai taengah na thotat het mahpawt nim?
14 Ne hallgassatok hát a próféták szavaira, a kik így szólnak néktek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak; mert ők hazugságot prófétálnak néktek.
Nangmih taengah, “Babylon manghai taengah na thotat mahpawh,” a ti tih aka thui tonghma ol te hnatun boeh. Amih te a honghi lam ni nangmih taengah a tonghma uh.
15 Mert nem küldöttem őket, azt mondja az Úr, hanem ők az én nevemben hazugságot prófétálnak, hogy kiűzzelek titeket, és elvesszetek ti és a próféták, a kik prófétálnak néktek.
He tah BOEIPA kah olphong ni. Amih te kan tueih ngawn moenih. Tedae nangmih te kai kah a heh tangloeng ham ni kai ming neh a honghi la a tonghma uh. Te dongah namamih neh nangmih taengkah aka tonghma tonghma rhoek khaw na milh uh ni.
16 A papoknak és ez egész népnek is így szóltam: Ezt mondja az Úr: Ne hallgassatok a ti prófétáitok szavaira, a kik prófétálnak néktek, mondván: Ímé, az Úr házának edényei visszahozatnak Babilonból most mindjárt, mert hazugságot prófétálnak ők néktek:
Ka thui he khosoih rhoek taeng neh pilnam boeih taengah thui pah, he tah BOEIPA long ni a thui. Nangmih taengah aka tonghma na tonghma rhoek ol te hnatun boeh. BOEIPA im kah hnopai tah Babylon lamloh tahae ah pahoi ha mael ke,’ a ti uh dae amih te a honghi lam ni nangmih taengah a tonghma uh.
17 Ne hallgassatok rájok; szolgáljatok a babiloni királynak, és éltek; miért legyen e város pusztasággá?
Amih ol te hnatun boeh, Babylon manghai taengah thotat uh lamtah hing uh palueng. Balae tih he khopuei loh imrhong la a om eh?
18 Ha ők próféták és ha nálok van az Úrnak igéje: imádkozzanak most a Seregek Urának, hogy az edények, a melyek még az Úr házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben maradtak, ne jussanak Babilonba;
Amih te a tonghma uh atah, amih taengah BOEIPA ol a om atah. Caempuei BOEIPA te hloep laeh saeh. BOEIPA im neh Judah manghai im kah, Jerusalem kah aka sueng hnopai tah Babylon la cet boel saeh.
19 Mert ezt mondja a Seregek Ura az oszlopok felől, a tenger felől, az állványok felől és az edények maradéka felől, a melyek még e városban maradtak,
Te dongah caempuei BOEIPA loh tung kawng neh tuitunli kawng khaw, tungkho kawng neh he khopuei ah a caknoi hnopai ngancawn kawng khaw a thui.
20 A melyeket el nem vitt Nabukodonozor, a babiloni király, mikor fogságba vivé Jékóniást, Jojákimnak, a Júda királyának fiát Jeruzsálemből Babilonba, és Júdának és Jeruzsálemnek minden fő népét;
Te rhoek te Babylon manghai Nebukhanezar loh a khuen moenih. Judah manghai Jehoiakim capa Jekoniah, Judah hlangcoelh boeih neh Jerusalem rhoek ni Jerusalem lamloh Babylon la a poelyoe.
21 Bizony ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene az edények felől, a melyek megmaradtak az Úrnak házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben:
Te dongah Israel Pathen caempuei BOEIPA loh BOEIPA im a caknoi hnopai neh Judah manghai im neh Jerusalem kawng te a thui.
22 Babilonba vitetnek, és ott lesznek mindama napig, a melyen meglátogatom őket, azt mondja az Úr; és felhozom azokat, és visszahozom azokat e helyre.
Babylon la a khuen uh vetih amih ham kamah loh thoelh khohnin duela pahoi om uh ni. Tedae BOEIPA kah olphong neh amih te ka caeh puei vetih amih te he hmuen la ka mael sak ni.

< Jeremiás 27 >