Jeremiás 22
1 Ezt mondja az Úr: Menj alá a Júda királyának házába, és beszéld el ezeket:
Kastoy ti kuna ni Yahweh, “Sumalogka iti balay ti ari iti Juda ket iwaragawagmo daytoy a sao sadiay.
2 És ezt mondd: Halld meg az Úr szavát, Júda királya, a ki a Dávid királyi székében ülsz, te és a te szolgáid, és a te néped, a kik bejártok e kapukon!
Kunaem, 'Ari ti Juda, sika a nakatugaw iti trono ni David, dumngegka iti sao ni Yahweh. Ket dakayo nga ad-adipenna, ken dakayo a tattaona a sumsumrek kadagitoy a ruangan dumngegkayo.
3 Ezt mondja az Úr: Tegyetek ítéletet és igazságot, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezéből! A jövevényt, árvát és özvegyet pedig ne nyomorgassátok és rajta ne erőszakoskodjatok, és ártatlan vért e helyen ki ne ontsatok.
Kastoy ti kuna ni Yahweh, “Agaramidkayo iti maiparbeng ken kinalinteg, ket siasinoman a natakawan - ispalenyo isuna manipud iti ima ti manangidadanes. Saanyo a pagaramidan iti dakes ti siasinoman a ganggannaet iti dagayo, wenno siasinoman nga ulila, wenno balo. Saankayo nga agaramid iti kinaranggas wenno mangpasayasay iti dara ti awan basolna iti daytoy a lugar.
4 Mert ha ezt cselekszitek, akkor királyok mennek be e háznak kapuin, a kik a Dávid székébe ülnek, szekereken és lovakon menvén ő, az ő szolgái és az ő népe.
Ta no pudno nga aramidenyo dagitoy a banbanag, dagiti ar-ari a nakatugaw iti trono ni David ket sumrekto kadagiti ruangan daytoy a balay a nakasakay iti karuwahe ken kadagiti kabalio. Isuna, dagiti adipenna, ken dagiti tattaona!
5 Ha pedig nem hallgattok e szókra, én magamra esküszöm, azt mondja az Úr, hogy elpusztul e ház.
Ngem no saankayo a dumngeg kadagitoy a sasao a naggapu kaniak nga inwaragawagko - daytoy ket pakaammo ni Yahweh - madadaelto ngarud daytoy a palasio.
6 Mert így szól az Úr a Júda királyának házához: Ha Gileád volnál nékem és a Libánon feje: mégis elpusztítlak téged, mint a városokat, a melyekben nem laknak.
Ta kastoy ti kuna ni Yahweh maipanggep iti palasio ti ari iti Juda, “Maiyarigka kaniak iti Galaad, wenno iti tuktok ti Lebanon. Nupay kasta, pagbalinenkanto a let-ang, kadagiti siudad nga awan iti agnanaed.
7 És felkészítem ellened a rablókat, mindeniket az ő fegyverével, és kivágják a te válogatott czédrusaidat, és a tűzre vetik.
Ta nangdutokak kadagiti umay mangdadael kenka! Pukawento dagiti lallaki a nagtagiigam dagiti kasasayaatan a sedrom ket bay-andanto dagitoy a matumba iti apuy.
8 És sok nép megy át e városon, és ezt mondják egymásnak: Miért mívelte az Úr ezt e nagy várossal?
Ket adu a nasion ti lumabasto iti daytoy a siudad. Kunaento ti tunggal tao iti kaabayna, “Apay nga inaramid ni Yahweh ti kastoy iti daytoy a naindaklan a siudad?”
9 És ezt mondják: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az ő Istenöknek frigyét, és idegen istenek előtt borultak le és azoknak szolgáltak.
Ket sumungbatto ti met ti maysa, “Gapu ta tinallikudanda ti tulag ni Yahweh a Diosda ket nagrukbabda kadagiti dadduma a dios ken nagdaydayawda kadakuada.”
10 Ne sirassátok a halottat és ne bánkódjatok érte, hanem azt sirassátok, a ki elment, mert nem jő vissza többé, és az ő szülőföldjét nem látja meg.
Saanyo a sangitan ti natay. Saanyo a dung-awan isuna. Ngem rumbeng a sangitanyo ti siasinoman a maipanaw a kas balud, ta saanton nga agsubli ket saannanton a makita pay ti daga a nakaiyanakanna.'
11 Mert ezt mondja az Úr Sallum felől, Jósiásnak, a Júda királyának fia felől, a ki uralkodik az ő atyja, Jósiás helyett: A ki kimegy e helyből, nem tér többé ide vissza.
Ta kastoy ti kuna ni Yahweh maipapan kenni Jehoahaz a lalaki a putot ni Josias nga ari iti Juda, a nagserbi a kas ari a simmukat kenni ni Josias nga amana, 'Pimmanawen iti daytoy a disso ket saanen nga agsubli pay.
12 Hanem a helyen, a hová rabságra vitték, ott hal meg, és e földet nem látja többé.
Matayto isuna iti daydiay a lugar a nangipananda kenkuana a kas balud ket saannanton a pulos a makita pay daytoy a daga.'
13 Jaj annak, a ki hamisan építi házát, felházait pedig álnokul; a ki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat, és munkájának bérét néki meg nem adja.
Asi pay ti siasinoman a mangipatakder iti balayna iti kinakillo ken kadagti akinngato a siledna iti saan a maiparbeng nga aramid; kenkuana a nagtrabahoan dagiti dadduma, ngem saanna ida a tangdanan.
14 A ki ezt mondja: Nagy házat építek magamnak és tágas felházakat, és ablakait kiszélesíti és czédrusfával béleli meg és megfesti czinóberrel.
Asi pay ti siaqsinoman nga agkuna, 'Mangipatakderak iti nangato a balay a maipaay kaniak ken nalawa nga akinngato a silsiled, ken mangaramid pay kadagiti nalawa a tawtawa a maipaay kenkuana, ken mabobedaan iti sedro ken pintaanna amin iti nalabaga.'
15 Király vagy-é azért, hogy czédrus után kivánkozol? A te atyád nem evett és ivott-é? De igazságot és méltányosságot cselekedett, azért jó dolga volt.
Daytoy kadi iti mamagbalin kenka a nasayaat nga ari, ta kayatmo ti maaddaan iti sedro a pagnaedan? Saan kadi a nangan ken imminum met ti amam, nupay kasta, inaramidna ti maiparbeng ken kinalinteg? Ket nasayaat dagiti banbanag a napasamak kenkuana.
16 Igazságosan ítélte a szegényt és a nyomorultat, azért jó volt dolga. Nem ez-é az igaz ismeret felőlem? azt mondja az Úr!
Insakitna dagiti napanglaw ken dagiti agkasapulan. Nasayaat ti pasamak idi. Saan kadi a kastoy ti kayatna a sawen iti pannakaam-ammo kaniak? — daytoy ket pakaammo ni Yahweh.
17 De a te szemeid és szíved csak a te nyereségedre vágynak, és az ártatlan vérére, és ragadozásra és erőszak elkövetésére.
Ngem awanen sabali pay nga adda kadagita matam ken pusom no di laeng ti panagagummo ken ti panangpasayasaymo iti dara dagiti awan basolna, iti panangirurumen ken panangranggas iti dadduma a tattao.
18 Azért ezt mondja az Úr Joákimnak, Jósiás, Júda királya fiának: Nem siratják őt: Jaj atyám! Jaj húgom! nem siratják őt: Jaj uram! Jaj az ő dicsőségének.
Isu a kastoy ti kuna ni Yahweh maipapan kenni Jehoiakim a putot a lalaki ni Josias nga ari iti Juda: Saandanto nga agdung-aw gapu kenkuana a kunada 'Asika pay, kabsatko a lalaki!” wenno “Asika pay, kabsatko a babai!” Saandanto a dung-awan isuna iti 'Asika pay, nga apo!' wenno 'Asika pay, a madaydayaw!'
19 Úgy temetik el, mint a szamarat, kivonják és elvetik Jeruzsálem kapuin kivül!
Maitanemto isuna a kas iti pannakaitanem ti maysa nga asno, maiparangguyod ken maiwalang iti ruar dagiti ruangan ti Jerusalem.
20 Menj fel a Libánonra és kiálts, és a Básánon emeld fel szódat és kiálts az Abarimról, mert szeretőid mind tönkre jutottak.
Sumang-atka kadagiti banbantay iti Lebanon ket agpukkawka. Iriawmo ti timekmo idiay Basan. Agpukkawka manipud kadagiti banbantay ti Abarim, ta madadaelto dagiti amin a gagayyemmo.
21 Szóltam néked, mikor jól volt dolgod, de ezt mondottad: Nem hallom. Ifjúságodtól fogva ez a te szokásod, hogy nem hallgattad az én szómat!
Nakisaoak kenka idi natalgedka, ngem kinunam, 'Saanakto a dumngeg.' Ta daytoy ti kababalinmo manipud kinaubingmo, ta saanka a dimngeg iti timekko.
22 Minden pásztorodat szél emészti meg, és a szeretőid rabságra mennek; akkor szégyent vallasz majd és pironkodol minden gonoszságodért.
Itayabto ti angin dagiti amin a mangipaspastormo, ken maipanawto a kas balud dagiti gagayyemmmo. Ket pudno unay a mabainankanto ken maibabakanto gapu kadagiti amin a dakes nga inar-aramidmo.
23 Te, a ki a Libánonon lakozol, a czédrusfákon fészkelsz: hogy fogsz majd nyögni, mikor fájdalmak lepnek meg, a gyermekszülő vajudása?
Sika nga ari, sika nga agnanaed iti Balay iti Kabakiran ti Lebanon, sika nga agum-umok kadagiti sedro, anian a nakakaasikanto inton dumteng kenka ti kasta unay a panagrigat a kas iti ut-ot ti panagpasikal.”
24 Élek én, azt mondja az Úr, hogy ha Kóniás; Joákimnak, a Júda királyának fia pecsétgyűrű volna is az én jobbkezemben: mindazáltal onnan lerántanálak.
“Isapatak— daytoy ket kuna ni Yahweh—uray no sika, Jehoiachin a putot a lalaki ni Jehoiakim, nga ari ti Juda, ti singsing a pangselio nga adda iti makannawan nga imak, lapsutenka iti imak.
25 És odaadlak téged a te lelked keresőinek kezébe, és azoknak kezébe, a kiknek tekintetétől félsz, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe és a Káldeusoknak kezébe.
Ta naiyawatka iti ima dagiti aggangandat iti biagmo ken kadagiti pagbutbutngam, iti ima ni Nebucadnesar nga ari iti Babilonia ken kadagiti Caldeo.
26 És elvetlek téged és a te anyádat, a ki szűlt téged, idegen földre, a melyben nem születtetek, és ott haltok meg.
Ibellengkanto ken ti inam a nangiyanak kenka, iti daga a saanyo a nakaiyanakan. Sadiayto ti pakatayanyo.
27 És nem jőnek vissza arra a földre, a melyre az ő lelkök visszajőni kivánkozik.
Ket no maipapan iti daytoy a daga a kayatdanto a pagsublian, saandanton a makasubli ditoy.
28 Avagy útálatos és elromlott edény-é ez a férfiú, ez a Kóniás, avagy oly edény-é, amelyben semmi gyönyörűség nincsen? Miért lökték el őt és az ő magvát, és dobták olyan földre, a melyet ők nem ismernek?
Daytoy kadi ket nauy-uyaw ken naburak a pagkargaan? Daytoy kadi a lalaki a ni Jehoiachin ket maysa a banga nga awan iti maay-ayona? Apay nga imbellengda isuna ken dagiti kaputotanna, ken impurruakda ida iti daga a saanda nga ammo?
29 Föld, föld, föld! halld meg az Úrnak szavát!
Daga, Daga, Daga! Denggem ti sao ni Yahweh!
30 Ezt mondja az Úr: Írjátok fel ezt a férfiút, mint gyermektelent, mint olyan embert, a kinek nem lesz jó előmenetele az ő idejében; mert senkinek, a ki az ő magvából a Dávid székében ül, nem lesz jó állapotja, és nem uralkodik többé Júdában.
Kastoy ti kuna ni Yahweh, 'Isuratyo ti maipapan iti daytoy a lalaki a ni Jehoiachin: Awanto iti putotna. Saanto a rumang-ay kadagiti al-aldawna, ta awanto ti siasinoman kadagiti kaputotanna ti makagun-od iti panagballigi wenno agtugaw manen iti trono ni David ken agturay iti Juda.'”
