Jeremiás 19

1 Ezt mondja az Úr: Menj el és végy egy cserépkorsót a fazekastól, és némelyekkel a nép vénei közül és a papok vénei közül.

‌ʻOku pehē mai ʻa Sihova, ʻAlu, ʻo toʻo ʻae hina ʻumea ʻoe tufunga ngaohi ipu, pea ʻave ʻae kau mātuʻa niʻihi ʻoe kakai, pea mo e kau mātuʻa ʻoe kau taulaʻeiki;

2 Menj el a Ben-Hinnom völgyébe, a mely a fazekasok kapujának bejáratánál van, és kiáltsd ott azokat a szavakat, a melyeket én szólok néked;

Pea ke ʻalu ki he teleʻa ʻoe foha ʻo Henomi, ʻaia ʻoku ʻi he matapā hahake, pea fakahā ʻi ai ʻae ngaahi lea ʻaia te u tala kiate koe,

3 És ezt mondjad: Halljátok meg az Úr szavát Júda királyai és Jeruzsálem lakosai: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé, én veszedelmet hozok e helyre, úgy hogy a ki csak hallja, megcsendül bele a füle.

Pea ke pehē, “ʻE ngaahi tuʻi ʻo Siuta, mo e kakai ʻo Selūsalema, mou fanongo ki he folofola ʻa Sihova; ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli; Vakai, te u ʻomi ʻae kovi ki he potu ni, pea ko ia ʻe fanongo ki ai, ʻe vavana ai hono telinga.

4 Azért, mert elhagytak engem, és idegenné tették e helyet, és idegen isteneknek áldoztak benne, a kiket sem ők nem ismertek, sem atyáik, sem Júda királyai, és eltöltötték e helyet ártatlan vérrel;

Koeʻuhi kuo nau liʻaki au, pea kuo fakakehe ʻae potu ni, kuo tutu ʻi ai ʻae meʻa namu kakala ki he ngaahi ʻotua kehe, ʻaia naʻe ʻikai te nau ʻilo, pe ko ʻenau ngaahi tamai, pe ko e ngaahi tuʻi ʻo Siuta, pea kuo fakapito ʻaki ʻae potu ni ʻae toto ʻoe taʻehalaia.

5 És magaslatokat építének a Baálnak, hogy megégessék fiaikat a tűzben, égőáldozatul a Baálnak, a mit én nem parancsoltam, sem nem rendeltem, és a mire nem is gondoltam.

Kuo nau langa foki ʻae ngaahi potu māʻolunga ʻo Peali, ke tutu ai honau ngaahi foha ʻi he afi, ko e feilaulau tutu kia Peali, ʻaia naʻe ʻikai te u fekau, pe lea ki ai, pea naʻe ʻikai siʻi te u fiemālie ki ai:

6 Azért ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és e hely nem neveztetik többé Tófetnek, sem Ben-Hinnom völgyének, hanem öldöklés völgyének.

Ko ia, ʻoku pehē ʻe Sihova, ʻOku haʻu ʻae ngaahi ʻaho, ʻe ʻikai toe ui ʻae potu ni ko Tofeti, pe ko e teleʻa ʻoe foha ʻo Henomi, ka Ko e teleʻa ʻoe tāmateʻi.

7 És eszét vesztem e helyen Júdának és Jeruzsálemnek, és fegyverrel ejtem el őket ellenségeik előtt, és az életökre törőknek kezével; holttesteiket pedig az ég madarainak és a mezei vadaknak adom eledelül.

Pea te u fakataʻeʻaonga ʻae fakakaukau ʻa Siuta mo Selūsalema ʻi he potu ni: pea te u pule ke nau tō ʻi he heletā ʻi he ʻao ʻo honau ngaahi fili, pea mo e nima ʻonautolu ʻoku kumi ʻenau moʻui: pea te u foaki honau ʻangaʻanga ke kai ʻe he fanga manu ʻoe ʻatā, pea mo e fanga manu ʻoe fonua.

8 És e várost csudává teszem és nevetséggé, a ki csak átmegy rajta, álmélkodik és szörnyűködik az ő nagy romlásán.

Pea te u ngaohi ʻae kolo ni ke lala, pea ko e manukiʻanga; pea ʻe ofo mo fakaʻiseʻisa ki ai ʻakinautolu kotoa pē ʻoku ʻalu ki ai, koeʻuhi ko hono ngaahi tautea kotoa pē.

9 És megétetem velök az ő fiaik húsát és leányaik húsát és megeszi kiki az ő barátjának húsát, a megszállás alatt és a veszedelem alatt, a melylyel megszorongatják őket ellenségeik és a kik keresik az ő lelköket.

Pea te u pule ke nau kai ʻae kakano ʻo honau ngaahi foha, pea mo e kakano ʻo honau ngaahi ʻofefine, pea te nau taki taha kai ʻae kakano ʻo hono kāinga ʻi he tau mo e mamahi, ʻaia ʻe fakamamahi ʻaki ʻakinautolu ʻe honau ngaahi fili, pea mo kinautolu ʻoku kumi ʻenau moʻui.”

10 Azután törd el e korsót azok szeme láttára, a kik elmennek veled.

Pea te ke toki foa ʻae hina ʻi he ʻao ʻoe kau tangata ʻoku nau ʻalu mo koe,

11 És ezt mondd nékik: Ezt mondja a Seregek Ura: Így töröm össze e népet és e várost, a mint összetörhető e cserépedény, a mely többé meg sem építhető; és Tófetben temettetnek el, mert nem lesz más hely a temetkezésre.

Pea te ke lea kiate kinautolu, “ʻOku pehē mai ʻa Sihova ʻoe ngaahi kautau; ʻE pehē ʻeku maumauʻi ʻae kakai ni, pea mo e kolo ni, ʻo hangē ʻoku foaʻi ʻe ha taha ʻae ipu ʻae tufunga ngaohi ipu, ʻaia ʻe ʻikai toe faʻa ngaohi ke haohaoa: pea ʻe tanu [ʻakinautolu ]ʻi Tofeti, pea ʻe ʻikai ha potu ʻe hao ai honau tanu.

12 Így cselekszem e helylyel és ennek lakosaival, azt mondja az Úr, és olyanná teszem e várost, a milyen Tófet.

‌ʻOku pehē ʻe Sihova, Te u fai pehē ki he potu ni, pea mo hono kakai, pea te u ngaohi ʻae kolo ni ke hangē ko Tofeti:

13 És Jeruzsálem házai és Júda királyainak házai undokokká lesznek, mint a Tófet helye; mindazok a házak, a melyeknek tetején az ég egész seregének áldoztak és italáldozatot vittek az idegen isteneknek.

Pea ʻe fakaʻuliʻi ʻae ngaahi fale ʻo Selūsalema, pea mo e ngaahi fale ʻoe ngaahi tuʻi ʻo Siuta, ʻo hangē ko e potu ʻo Tofeti, koeʻuhi ko e ngaahi fale kotoa pē ʻaia kuo tutu ai ʻae meʻa namu kakala ʻi honau tuʻa fale ki he ngaahi meʻa ʻoe langi, pea kuo lilingi ai ʻae feilaulau inu ki he ngaahi ʻotua kehe.”

14 Azután hazajöve Jeremiás Tófetből, a hová az Úr küldte vala őt prófétálni; megálla az Úr házának pitvarában, és szóla az egész népnek:

Pea naʻe toki haʻu ʻa Selemaia mei Tofeti, ʻaia naʻe fekau ia ki ai ʻe Sihova ke kikite; pea ne tuʻu ʻi he lotoʻā ʻoe fale ʻo Sihova ʻo ne lea ki he kakai kotoa pē,

15 Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé én ráhozom e városra és ennek minden városára mindama veszedelmet, a melyről szóltam ő ellene; mert megkeményítették nyakukat, hogy ne hallják az én beszédeimet.

‌ʻOku pehē ʻe Sihova ʻoe ngaahi kautau, ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli; “Vakai te u ʻomi ki he kolo ni, pea mo hono ngaahi potu kakai kotoa pē, ʻae kovi kotoa pē ʻaia naʻaku lea ki ai, koeʻuhi kuo nau fakakekeva honau kia, telia naʻa nau fanongo ki heʻeku ngaahi lea.”