Jeremiás 14
1 Az Úrnak szava, a mit Jeremiásnak szólott a szárazság felől:
有上主的話傳給耶肋米亞說：
2 Gyászol Júda, és kapui roskadoznak; szomorkodnak a földön, és Jeruzsálem kiáltása felszáll.
「猶大悲哀，城門蕭條，人人垂頭至地，耶路撒冷哀號四起。
3 Fejedelmeik is kiküldik gyermekeiket vízért: elmennek a kútakig, nem találnak vizet; visszatérnek üres edényekkel; szégyenkeznek és pironkodnak, és befedik fejöket.
顯貴派童僕去打水，來到井邊，卻不見有水，帶著空器回去，迷惑慚愧，遮住自己的頭。
4 A föld miatt, a mely retteg, mert nem esett eső a földön, szégyenkeznek a szántóvetők, és befedik fejöket.
因為地上不落雨，田地無法耕耘，農夫們都已絕望，遮住自己的頭。
5 Még a szarvas-üsző is megellik a mezőn, és ott hagyja fiát, mert nincsen fű.
甚至母鹿在田間生產，因為沒有青草，也得拋棄自己的幼雛。
6 A vadszamarak pedig a sziklához állanak, levegő után kapkodnak, mint a tengeri szörnyek, szemeik eltikkadnak, mert nincs fű.
野獸站在童山上，像黟狗一般喘息；雙目失神，因為沒有草吃。
7 Ha bűneink ellenünk tanúskodnak: cselekedjél Uram a te nevedért, mert temérdek a mi törvényszegésünk; vétkeztünk ellened!
上主，我們的罪過若指證我們，但求你因你的名而施救，因為我們屢次失節，得罪了你。
8 Izráel reménysége, megszabadítója a nyomorúság idején! Miért vagy e földön úgy, mint valami jövevény és mint valami utas, a ki éjjeli szállásra tér be?
你是以色列的希望，是她在患難中的救主。為什麼你在本鄉好像是個陌生人，好像是個投宿一夜的旅客﹖
9 Miért vagy olyan, mint a megriasztott férfi; mint a vitéz, a ki nem tud segíteni? Hiszen te közöttünk vagy, Uram, és mi a te nevedről neveztetünk; ne hagyj el minket!
為什麼你好像是個沈睡的人，好像是個不能施救的勇士﹖上主，你常在我們之中，我們是歸你名下的人，求你不要離棄我們。
10 Ezt mondja az Úr e népnek: Úgy szerettek ide-oda futkározni, lábaikat meg nem tartóztatták! Azért az Úr nem kedvelte őket. Most megemlékezik az ő bűnökről, és vétkeikért megfenyíti őket.
上主論人民說：「他們這樣愛好遊蕩，沒有約束自己的腳，為此上主不喜悅他們；現在憶起了他們的過犯，就懲罰他們的罪惡」。
11 És mondá nékem az Úr: Ne könyörögj e népért, az ő javára.
上主對我說：「你不要為這人民求情!
12 Mikor bőjtölnek, én meg nem hallgatom kiáltozásukat, és ha égőáldozatot vagy ételáldozatot készítenek, nem lesznek kedvesek előttem; sőt fegyverrel, éhséggel és döghalállal irtom ki őket.
既使他們齋戒，我也不會俯聽他們的呼籲；既使他們奉獻全燔祭和素祭，我也不會悅納，反而要用戰爭、飢饉和瘟疫將他們消滅」。
13 És mondék: Ah, Uram Isten! Hiszen a próféták mondják vala nékik: Fegyvert nem láttok, éhség sem lesz rajtatok, sőt állandó békességet adok néktek ezen a helyen.
我於是說：「哎呀! 我主上主! 你看，先知們對他們說：你們決不會見到戰爭，你們決不會遭受饑荒，在這地方我必賜給你們真正的平安」。
14 És monda az Úr nékem: Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem őket, nem parancsoltam nékik, nem is beszéltem velök; hazug látomást, varázslást, hiábavalóságot és szívbeli csalárdságot jövendölnek néktek.
上主對我說：「先知們以我的名預言謊話，我並沒有派遺他們，也沒有對他們說過話。他們給你們所預言的，是荒謬的幻象空妄的卜筮，存心騙人的欺詐。
15 Azért ezt mondja az Úr a próféták felől, a kik az én nevemben prófétálnak, holott én nem küldtem őket és mégis azt mondják: fegyver és éhség nem lesz e földön: Fegyver és éhség miatt vesznek el azok a próféták!
為此上主這樣說：關於那些以我名義說預言的先知，我既沒有他們，而他們反說：在這 中2不會有戰爭和饑饉，他們就必死於戰爭和饑饉。
16 A nép pedig, a melynek ők prófétálnak, ott hever majd Jeruzsálem utczáin az éhség és a fegyver miatt, és nem lesz, a ki eltemesse őket, őket és feleségeiket, fiaikat és leányaikat; így zúdítom rájok gonoszságukat!
至於聽他們向自己講說預言的人民，必因饑饉和戰爭，陳屍在耶路撒冷街頭，沒有人掩埋他們和他們的妻室子女；我必將他們的邪惡都傾注在他們身上。
17 Azért e szavakat mondjad nékik: Szemeim könyeket hullatnak éjjel és nappal, és nem szünnek meg; mert nagy rontással rontatott meg a szűz, az én népemnek leánya, igen fájdalmas vereséggel.
你應將這話轉告他們：我眼淚直流，晝夜不息，因為我的處女──人民──大受摧殘，受了嚴重的打擊。
18 Ha kimegyek a mezőre, hát ímé fegyver által levágottak; ha bemegyek a városba, hát ímé éhség miatt elepedtek vannak ott! Bizony próféta is, pap is olyan földre költöznek, a melyet nem ismernek!
我若走入田間，看見刀劍的遺屍；我若進入城裏，看見饑饉的可怖慘狀；就連先知和先知們也流亡到他們素不相識的地方」。
19 Egészen elvetetted-é Júdát, avagy a Siont útálja-é lelked? miért vertél úgy meg, hogy semmi orvosságunk se legyen? Békességet vártunk, de nincs semmi jó; és gyógyulásnak idejét, de ímé, itt van a rettegés!
難道你決意拋棄猶大，實心厭惡熙雍﹖為什麼你打擊我們，致使我們醫治無望﹖我們原是期待和平，卻不見好轉；希望醫治的時日，卻只見恐怖!
20 Ismerjük Uram a mi gonoszságainkat, atyáink bűnét; bizony vétkeztünk ellened!
上主，我們承認我們的罪惡，和我們祖先的過犯；我們實在得罪了你。
21 Ne vesd meg a te nevedért; ne gyalázd meg a te dicsőségednek székét! Emlékezzél; ne rontsd meg a te velünk való szövetségedet!
願你為了你的名，不要嫌棄，不要輕慢你光榮的御! 望你記憶，不要廢除你與我們訂的盟約!
22 Vannak-é a pogányok bálványai között, a kik esőt adhatnak? És ad-é záporokat az ég? Avagy nem te vagy-é a mi Urunk Istenünk, és nem benned kell-é bíznunk, hiszen te cselekedted mindezt!
異民的「虛無」中，有能降雨的嗎﹖或是諸天能自施甘霖﹖難道不只是你，上主我們的天主! 我們寄望於你，因為你行了這一切事。
