Jakab 1
1 Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levő tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.
Jaakobus, Jumala ja Issanda Jeesuse Kristuse sulane, Kaheteistkümnele rahvaste sekka pillutatud suguharule: Tervitused.
2 Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,
Pidage alati rõõmuks, mu vennad ja õed, kui te satute mitmesugustesse katsumustesse!
3 Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.
Te ju teate, et teie usu läbikatsumine teeb teid vastupidavaks.
4 A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.
Ja lõpuni vastupidamine teeb teid täiuslikuks ja laitmatuks, ilma ühegi puudujäägita.
5 Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
Aga kui kellelgi teist on puudu tarkusest, siis ta palugu Jumalalt, kes annab heldelt kõigile, tegemata etteheiteid, ja talle antakse.
6 De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
Ent ta palugu usus, kahtlemata, sest kahtleja on nagu merelaine, mida tuul siia-sinna ajab.
7 Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;
Selline inimene ärgu arvaku, et ta Issandalt midagi saab.
8 A kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember.
Ta on kõikuva meelega mees, ebakindel kõigis oma ettevõtmistes.
9 Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával;
Vaene vend kiidelgu oma kõrgest seisusest,
10 A gazdag pedig az ő alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fűnek virága.
aga rikas kiidelgu oma madalusest, sest ta kaob nagu rohuõis.
11 Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az ő útaiban.
Sest päike tõuseb ja kuumus kuivatab rohu, õis pudeneb ja ta ilu hävib. Nii närtsib ka rikas keset oma tegemisi.
12 Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek.
Õnnis on mees, kes katsumuses vastu peab. Sest kui ta on läbi katsutud, saab ta võidupärjaks elu, mille Jumal on tõotanud neile, kes teda armastavad.
13 Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.
Ärgu keegi kiusatuses olles öelgu: „Jumal kiusab mind!“Sest Jumalat ei kiusata kurjaga ja ka tema ise ei kiusa kedagi.
14 Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
Igaüht kiusab ta oma himu; see peibutab teda ja meelitab lõksu.
15 Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.
Kui himu on viljastunud, toob ta ilmale patu, ja kui patt on täide viidud, sünnitab see surma.
16 Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!
Ärge laske end eksitada, mu armsad vennad ja õed!
17 Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.
Iga hea and ja iga täiuslik kingitus on pärit ülalt, valguste Isalt, kelle juures ei ole muutust ega valguse varjutust.
18 Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
Oma tahte kohaselt on ta meid sünnitanud tõe sõnumi läbi, et oleksime kui esimene viljasaak tema loodute seast.
19 Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
Seda teadke, mu armsad vennad ja õed: iga inimene olgu kärmas kuulama, pikaldane rääkima, pikaldane vihastama!
20 Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.
Sest inimese viha ei too õigust Jumala ees.
21 Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.
Seepärast pange maha kõik rüvedus ja viimnegi kurjus! Võtke alandlikult omaks teisse istutatud sõna – see suudab päästa teie hinge!
22 Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
Kuid olge sõna tegijad, mitte need, kes üksnes kuulavad ja iseennast petavad.
23 Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:
Sest kui keegi sõna kuulab, aga selle järgi ei tee, siis sarnaneb ta mehega, kes näeb peeglist oma tegelikku palet:
24 Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
vaadelnud ennast, läheb ta eemale ja unustab peagi, milline ta on.
25 De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.
Aga see, kes uurib vabaduse täiuslikku seadust ega eemaldu sellest, ei ole unustav kuulaja, vaid tegude tegija. See inimene on õnnistatud oma tegudes.
26 Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.
Kui keegi arvab end teenivat Jumalat, aga oma keelt ei talitse, siis ta petab iseennast ja tema jumalateenistus on tühine.
27 Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.
Puhas ja laitmatu jumalateenistus Jumala, meie Isa ees on hoolitseda vaeslaste ja lesknaiste eest nende viletsuses ning hoida ennast maailmast määrimata.
