Jakab 1
1 Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levő tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.
Од Јакова, Бога и Господа Исуса Христа слуге, свима дванаест колена расејаним по свету поздравље.
2 Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,
Сваку радост имајте, браћо моја, кад падате у различне напасти,
3 Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.
Знајући да кушање ваше вере гради трпљење;
4 A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.
А трпљење нека дело довршује, да будете савршени и цели без икакве мане.
5 Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
Ако ли коме од вас недостаје премудрости, нека иште у Бога који даје свакоме без разлике и не кори никога, и даће му се;
6 De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
Али нека иште с вером, не сумњајући ништа; јер који се сумња он је као морски валови, које ветрови подижу и размећу.
7 Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;
Јер такав човек нека не мисли да ће примити шта од Бога.
8 A kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember.
Који двоуми непостојан је у свима путевима својим.
9 Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával;
А понижени брат нека се хвали висином својом;
10 A gazdag pedig az ő alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fűnek virága.
А богати својом понизношћу; јер ће проћи као цвет травни.
11 Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az ő útaiban.
Јер сунце огреја с врућином, и осуши траву, и цвет њен отпаде, и красота лица њена погибе; тако ће и богати у хођењу свом увенути.
12 Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek.
Благо човеку који претрпи напаст; јер кад буде кушан примиће венац живота, који Бог обрече онима који га љубе.
13 Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.
Ниједан кад се куша да не говори: Бог ме куша; јер се Бог не може злом искушати, и Он не куша никога;
14 Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
Него сваког куша његова сласт, која га вуче и мами.
15 Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.
Тада затрудневши сласт рађа грех; а грех учињен рађа смрт.
16 Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!
Не варајте се, љубазна браћо моја!
17 Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.
Сваки добри дар и сваки поклон савршени одозго је, долази од Оца светлости, у ког нема промењивања ни мењања видела и мрака;
18 Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
Јер нас драговољно породи речју истине, да будемо новина од Његовог створења.
19 Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
Зато, љубазна браћо моја, нека буде сваки човек брз чути а спор говорити и спор срдити се.
20 Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.
Јер срдња човечија не чини правде Божије.
21 Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.
Зато одбаците сваку нечистоту и сувишак злобе, и с кротошћу примите усађену реч која може спасти душе ваше.
22 Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
Будите, пак, творци речи, а не само слушачи, варајући сами себе.
23 Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:
Јер ако ко слуша реч а не твори, он је као човек који гледа лице тела свог у огледалу;
24 Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
Јер се огледа па отиде, и одмах заборави какав беше.
25 De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.
Али који провиди у савршени закон слободе и остане у њему, и не буде заборавни слушач, него творац дела, онај ће бити блажен у делу свом.
26 Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.
Ако који од вас мисли да верује, и не зауздава језик своЈ, него вара срце своје, његова је вера узалуд.
27 Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.
Јер вера чиста и без мане пред Богом и Оцем јесте ова: обилазити сироте и удовице у њиховим невољама, и држати себе неопогањеног од света.
