Ézsaiás 7
1 És lőn a Júda királyának, Akháznak, az Uzziás fiának, Jóthám fiának napjaiban, eljöve Reczin, Sziriának királya, és Remaljának fia, Pékah, Izráelnek királya Jeruzsálem ellen, hogy azt megostromolja; de nem veheté meg azt.
Történt Ácháznak, Jótám, Uzzijáhú fia, fiának, Jehúda királyának napjaiban, felvonult Reczín, Arám királya és Pékach, Remaljáhú fia, Izrael királya, Gyereuzsálem alá, harcra ellene; de nem bírt harcolni ellene.
2 És hírül vivék a Dávid házának, mondván: Sziria Efraimmal egyesült! és megindula szíve s népének szíve, a mint megindulnak az erdő fái a szél miatt.
És jelentették Dávid házának, mondván: Táboroz Arám Efraimmal együtt! És megingott szíve és népének szíve, amint meginognak az erdő fái a széltől.
3 És mondá az Úr Ésaiásnak: Menj ki, kérlek, Akház eleibe te és Seár-Jásub fiad, a felső tó csatornájának végéhez, a ruhafestők mezejének útján;
És szólt az Örökkévaló Jesájáhúhoz: Menj csak ki Ácház elejébe, te és Seár-Jásúb fiad, a felső tó vízvezetékének széléhez, a mosók mezejének útjára.
4 És mondd néki: Vigyázz és légy nyugodt; ne félj! és meg ne lágyuljon szíved e két füstölgő üszögdarab miatt, Reczinnek és Sziriának, és Remalja fiának felgerjedett haragja miatt!
És szólj hozzá: Légy veszteg és légy nyugodt, ne félj és szíved el ne lágyuljon ama két füstölgő üszökvégtől, Reczín meg Arám és Remaljáhú fia fellobbant haragja miatt.
5 Mivelhogy gonosz tanácsot tartott ellened Sziria, Efraim és Remalja fia, mondván:
Mivelhogy rosszat határozott ellened Arám, Efraim és Remaljáhú fia, mondván:
6 Menjünk el Júda ellen, s reszkettessük meg, és kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük királylyá benne Tábeal fiát,
menjünk fel Jehúdába, rettentsük meg és foglaljuk el magunknak és tegyük meg benne királlyá Tábeal fiát.
7 Így szól az Úr Isten: Nem áll meg és nem lészen ez!
Így szól az Úr, az Örökkévaló: Nem áll meg és nem lesz!
8 Mert Sziria feje Damaskus, és Damaskusnak feje Reczin, és még hatvanöt esztendő, s megromol Efraim és nép nem lészen.
Mert Arám feje Damaszkus és Damaszkus feje Reczín és hatvanöt év múlva megtöretik Efraim, nem lesz nép –
9 Efraim feje pedig Samaria, és Samaria feje a Remalja fia: ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok!
és Efraim feje Sómrón és Sómrón feje Remaljáhú fia. Ha nem bíztok, bizony nem lesz biztosságtok.
10 És szóla ismét az Úr Akházhoz, mondván:
És tovább is beszélt az Örökkévaló Ácházhoz, mondván:
11 Kérj jelt magadnak az Úrtól, a te Istenedtől, kérj a mélységben vagy fent a magasban! (Sheol h7585)
Kérj magadnak jelt az Örökkévalótól, Istenedtől, mélységest kérj, vagy fenn; magasban levőt. (Sheol h7585)
12 És mikor szóla Akház: Nem kérek s nem kisértem az Urat!
Mondta. Ácház: Nem kérek és nem kísértem meg az Örökkévalót.
13 Akkor monda a próféta: Halld meg hát, Dávid háza! hát nem elég embereket bosszantanotok, hogy még az én Istenemet is bosszantjátok?
És mondta: Halljátok csak, Dávid háza! Vajon kevés-e nektek embereket fárasztani, hogy Istenemet is fárasztjátok?
14 Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek,
Ezért ad maga az Úr nektek jelt: íme a fiatal nő várandós lesz és fiat szül és így nevezi őt: Immánuel.
15 Ki vajat és mézet eszik, míg megtanulja a gonoszt megvetni, és a jót választani;
Vajat és mézet fog enni, mihelyt megvetni tudja a rosszat és választani a jót;
16 Mert mielőtt e gyermek megtanulná megvetni a gonoszt, és a jót választani, elpusztul a föld, melynek két királyától te reszketsz.
mert mielőtt a fiú megvetni tudná a rosszat és választani a jót, elhagyatva lesz a föld, melynek két királyától te rettegsz.
17 És hozni fog az Úr reád és népedre és atyád házára oly napokat, milyenek még nem jöttenek, mióta Efraim elszakadott Júdától: Assiria királyát.
Majd hoz az Örökkévaló rád és népedre és atyád házára napokat, aminők nem jöttek ama naptól fogva, hogy elszakadt Efraim Jehúdától – Assúr királyát.
18 És lesz ama napon: süvölt az Úr az Égyiptom folyóvize mellett való legyeknek, s Assiria földje méheinek,
És lesz ama napon csalogatja az Örökkévaló a legyet, mely Egyiptom folyóinak szélén van és a méhet, mely Assúr országában van;
19 S mind eljönnek, és letelepszenek a meredek völgyekben és sziklák hasadékaiban, minden töviseken és minden legelőkön.
eljönnek és megszállnak mindannyian a pusztaságok völgyeiben és a sziklák hasadékaiban és mind a tüskebokrokon és mind a legelőkön.
20 Ama napon leberetválja az Úr a folyón túl bérlett beretvával, Assiria királya által a főt s a lábak szőrét, a mely a szakált is leveszi;
Azon napon levágja az Úr a folyam partjain bérelt borotvával – Assúr királyával a hajat és a lábak szőrét és a szakált is elveszi.
21 És lesz ama napon, hogy kiki egy fejőstehenet tart és két juhot,
És lesz ama napon, tartani fog valaki egy üszőt és két juhot;
22 És lészen, hogy a tej bősége miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradott e földön.
és lesz, azért, hogy sok tejet nyer, vajat fog enni, mert vajat és mézet eszik mindenki, aki megmaradt az országban.
23 S lészen ama napon, hogy minden helyet, a hol ezer szőlőtő ezer siklust érő vala, tövis és gaz ver fel.
És lesz ama napon, minden hely, ahol ezer szőlőtő ezer ezüstöt ér, tövissé és gazzá lesz;
24 Nyilakkal és kézívvel mehet oda az ember, mivel tövis és gaz verte fel mind az egész földet;
nyilakkal és íjjal mennek oda, mert tövissé és gazzá lesz az egész ország.
25 Sőt a hegyekre, a melyeket kapával kapáltanak, sem fogsz felmenni, félvén a tövistől és gaztól; hanem barmok legelőjévé lesznek és juhok járásává.
Mindazon hegyek pedig, melyeket kapával kapálnak – oda be nem mész a tövis és gaz félelme miatt; és arravalók lesznek, hogy rábocsássák az ökröt és hogy eltapossa a juh.
