Ézsaiás 7
1 És lőn a Júda királyának, Akháznak, az Uzziás fiának, Jóthám fiának napjaiban, eljöve Reczin, Sziriának királya, és Remaljának fia, Pékah, Izráelnek királya Jeruzsálem ellen, hogy azt megostromolja; de nem veheté meg azt.
Jotham chapa, Uzziah tupa, Ahaz chu Judah Lengpa ahi laiyin, Syria Lengpa Rezin le Israel Lengpa Remaliah chapa Pekah chu Jerusalem bulu dingin anakondoh lhonin ahi. Hinla agondan bangun thil anaumtapoi.
2 És hírül vivék a Dávid házának, mondván: Sziria Efraimmal egyesült! és megindula szíve s népének szíve, a mint megindulnak az erdő fái a szél miatt.
Hiche thudol chu Judah leng inpiah: “Eiho dou dingin Syria toh Israel akikhutjop tauve!” tiin thu ahunglhungin ahi. Hichun Judah Lengpa le amite lungsung chu huipi hatlaha thingphung kihotling bangin akithing gamtai.
3 És mondá az Úr Ésaiásnak: Menj ki, kérlek, Akház eleibe te és Seár-Jásub fiad, a felső tó csatornájának végéhez, a ruhafestők mezejének útján;
Hichun Pakaiyin Isaiah hengah, “Nachapa Shear-jashub kipuiyin lang Leng Ahaz gakimupi ta’n. Ama chu vonsopna mun jotna lampi koma, twikul sahnungjoa longlut twilam mong lama chu anaum ding ahi.
4 És mondd néki: Vigyázz és légy nyugodt; ne félj! és meg ne lágyuljon szíved e két füstölgő üszögdarab miatt, Reczinnek és Sziriának, és Remalja fiának felgerjedett haragja miatt!
Ama chu lungkhama umloudin seipeh-in. Hol kilhut-al lenglung bang jeng Syria Lengpa Rezin le Remaliah chapa Pekah chu akichatlouhel dingin seipeh-in.
5 Mivelhogy gonosz tanácsot tartott ellened Sziria, Efraim és Remalja fia, mondván:
Henge, Syria Lengpa le Israel Lengpa chu nangma dou dingin ahungkon lhonin,
6 Menjünk el Júda ellen, s reszkettessük meg, és kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük királylyá benne Tábeal fiát,
‘Judah gamsung bulu-utin amite lunglinglaovin koiyute. Chuteng Jerusalem lutnutin Tabeel chapa chu Judah lengpan gatungute,’ atiuve.
7 Így szól az Úr Isten: Nem áll meg és nem lészen ez!
Hinla hichehi Thuneipen Pakaiyin kaseipeh nahiuve: Hitia gal ahung bol gotnuhi guilhunglou ding ahi.
8 Mert Sziria feje Damaskus, és Damaskusnak feje Reczin, és még hatvanöt esztendő, s megromol Efraim és nép nem lészen.
Ajehchu Syria hi akhopi Damascus sanga jong hatmojo ahi’n, chuleh Damascus jong alengpau Rezin sanga hatmojo ahi. Israel chu ahi kit leh, kum somguple-nga kah-a suhchimit le suhgama umding ahitai.
9 Efraim feje pedig Samaria, és Samaria feje a Remalja fia: ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok!
Israel chu akhopi, Samaria sanga hatmojo ahi’n, chuleh Samaria chu alengpau Pekah, Remaliah chapa, sanga hatmojo ahikitne. Natahsanna adet kahsea nangma kadindetsah theilou ahi,” tiin gaseipehtan ati.
10 És szóla ismét az Úr Akházhoz, mondván:
Chomkhat jouvin, Pakaiyin Leng Ahaz hengah thuhetsah hitihin athottai:
11 Kérj jelt magadnak az Úrtól, a te Istenedtől, kérj a mélységben vagy fent a magasban! (Sheol h7585)
“Pakai na-Pathen chun photchen melchihna ahinpeh dingin thum'in, Ahaz. Ahahtheipen—van san geiya sang ahiloule mithikho umna geiya thuh hijongleh nadeigotnin thumna bolin,” ati. (Sheol h7585)
12 És mikor szóla Akház: Nem kérek s nem kisértem az Urat!
Hinla lengpa anompon, “Angaipoi. Keiman Pakai chu hitichun patep ponge,” ati.
13 Akkor monda a próféta: Halld meg hát, Dávid háza! hát nem elég embereket bosszantanotok, hogy még az én Istenemet is bosszantjátok?
Chuin Isaiah’n aseiyin, “Phaten ngaiyun nangho David leng-insungmiten! Mihem jaidojouna le thohhatjouna suhlhah jong phaset hitalouham? Pathen thohhatjouna jong suhlhah tei ding nagot nah laiyuham?
14 Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek,
Ahileh aphai, Pakaiyin Ama chama melchihna ahinpeh ding ahi. Veuvin! Nungah thengin nao ahinvop ding ahi! Amanu chun chapa ahinnei ding amin Immanuel (hichu ‘Pathenin eiumpiuve’ tina) asah ding ahi.
15 Ki vajat és mézet eszik, míg megtanulja a gonoszt megvetni, és a jót választani;
Hiche naosen chun ase le apha hetkhentheina neiya ahung khanlet teng tah chuleh bongnoi-ha le khoiju aneh ding ahi.
16 Mert mielőtt e gyermek megtanulná megvetni a gonoszt, és a jót választani, elpusztul a föld, melynek két királyától te reszketsz.
Ijeh-inem iti leh naosen chu chutithei dinga akhanlet masanga, nakichat mama jeng lengteni gamsung chu akidalhasa khogemnung hiding ahitai.
17 És hozni fog az Úr reád és népedre és atyád házára oly napokat, milyenek még nem jöttenek, mióta Efraim elszakadott Júdától: Assiria királyát.
Chuteng Pakaiyin nangma chung, nanam sung, chuleh nainsungmite chunga Judah-a kon’a Israel apetdoh-a pat itih-a lhung khalou thil ahinlhunsah ding ahi. Assyria lengpa nachunga hung leng ding ahi!
18 És lesz ama napon: süvölt az Úr az Égyiptom folyóvize mellett való legyeknek, s Assiria földje méheinek,
Chuniteng chuleh Pakaiyin Egypt lhanglam le Assyria galsat gal-hangho dinga khutkoi amutging ding ahi. Amaho chun thousi le khoite banga nahin lonkhum diu ahi.
19 S mind eljönnek, és letelepszenek a meredek völgyekben és sziklák hasadékaiban, minden töviseken és minden legelőkön.
Amaho chu ahonpiuva hung lenglutnuva gamphalai jouse, phaicham gam-ong, komtong, songkohom chule linglekhao lah geiya jong hung chengdim diu ahi.
20 Ama napon leberetválja az Úr a folyón túl bérlett beretvával, Assiria királya által a főt s a lábak szőrét, a mely a szakált is leveszi;
Chuniteng chuleh Pakaiyin Euphrates luigalla Assyria lengpa-a kon’a thihhem athalah-a nagam, naloulaiya ga le kehho chule namite chu a-attansohhel ding ahi.
21 És lesz ama napon, hogy kiki egy fejőstehenet tart és két juhot,
Chuniteng chuleh bong lagol khat le kelngoi ahiloule kelcha ni neijou loubolmi chu avangpha hiding ahi.
22 És lészen, hogy a tej bősége miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradott e földön.
Ahijengvanga, akoijouse dinga bongnoi vang kininglhing ding ahi — ijeh-inem iti leh agamsunga chu mihem lhomcha bou umding ahitai. Amaho chu bongnoi-ha le khoijua kivah diu ahi.
23 S lészen ama napon, hogy minden helyet, a hol ezer szőlőtő ezer siklust érő vala, tövis és gaz ver fel.
Chuniteng chuleh tua dangka sangkhat man lengpileiho hi ling le khao lah kisohgam diu ahitai.
24 Nyilakkal és kézívvel mehet oda az ember, mivel tövis és gaz verte fel mind az egész földet;
Agampheng pumpi chu ling le khao lah, gamsaho lhatna le gamlengho gamlenna higam ding ahitai.
25 Sőt a hegyekre, a melyeket kapával kapáltanak, sem fogsz felmenni, félvén a tövistől és gaztól; hanem barmok legelőjévé lesznek és juhok járásává.
Lhanggam ngalbu nem lah le pahcha anapahna hon lama koima chetalou ding ahi—ijeh-inem itileh hilam munho chu ling le khao dimtantin, bong le kelcha-kelngoiho lhatna le kivahvana mun hiding ahitai,” ati.
