Ézsaiás 64

1 Oh, vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál, előtted a hegyek elolvadnának;

望你衝破諸天降下，諸山在你面前震盪。

2 mint a tűz meggyújtja a rőzsét, a vizet a tűz felforralja; hogy nevedet ellenségidnek megjelentsd, hogy előtted reszkessenek a népek;

有如火怎樣燒乾了水，火也怎樣燒毀你的敵人，好使你的敵人認識你的名，使萬民在你面前戰慄，

3 Hogy cselekednél rettenetes dolgokat, a miket nem vártunk; leszállnál és előtted a hegyek elolvadnának.

因為你行了誰也想不到的驚人事蹟；【你下降，使山嶺在你面前震盪。】

4 Hiszen öröktől fogva nem hallottak és fülökbe sem jutott, szem nem látott más Istent te kívüled, a ki így cselekszik azzal, a ki Őt várja.

是人從未聽過的，耳朵從未聽過，眼睛從未見過你以外，有一個神對依靠自己的人如此行事的。

5 Elébe mégy annak, a ki örvend és igazságot cselekszik, a kik útaidban rólad emlékeznek! Ímé, Te felgerjedtél, és mi vétkezénk; régóta így vagyunk; megtartatunk-é?

你是歡迎那些履行正義和紀念你道路的人；但是，看，你發了怒，我們仍犯罪如初，仍照舊違叛你。

6 És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!

我們都好像成了不潔的人，所行的正義好似染了經血的內衣，又似乾枯的葉子；我們的罪惡好似狂風一般將我們捲去，

7 S nem volt, a ki segítségül hívta volna nevedet, a ki felserkenne és beléd fogóznék, mert orczádat elrejtéd tőlünk, és álnokságainkban minket megolvasztál.

沒有一個呼求你名的，或奮起契合於你的，因為你掩面不顧我們，將我們委棄於我們罪惡的權下。

8 Most pedig, Uram, Atyánk vagy Te, mi sár vagyunk és Te a mi alkotónk, és kezed munkája vagyunk mi mindnyájan.

如今，上主啊！你是我們的父親；我們只是泥土，你是的我們的陶工，我們都是你手中的作品。

9 Oh ne haragudjál Uram felettébb, és ne mindörökké emlékezzél meg álnokságinkról; ímé lásd, kérünk, mindnyájan a Te néped vagyunk.

上主啊！不要嚴加忿怒，不要時常記念我們的罪惡；求你垂顧！我們都是你的子民。

10 Szentségednek városai pusztává lettenek, Sion pusztává lőn, Jeruzsálem kietlenné.

你的聖城都已成了荒地，熙雍已變為曠野，耶路撒冷成 了廢墟。

11 Szentségünk és ékességünk házát, hol téged atyáink dicsértenek, tűz perzselé föl, és minden a miben gyönyörködénk, elpusztult.

我們那華美的聖殿，即我們祖先讚頌你的所在，已被火焚燒，我們所喜愛的器皿都成了垃圾。

12 Hát megtartóztatod-é magad mind e mellett is, Uram; hallgatsz-é és gyötörsz minket felettébb?

上主，對這些事你還忍得住嗎﹖你還緘默，重重難為我們嗎﹖