Ézsaiás 60
1 Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.
“Tuʻu hake, pea ulo; he kuo hoko mai hoʻo maama, pea kuo hā hake ʻiate koe ʻae nāunau ʻo Sihova,
2 Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik.
He vakai, ʻe ʻufiʻufi ʻe he poʻuli ʻa māmani, mo e poʻuli matolu ʻae kakai: ka e hopo hake ʻa Sihova kiate koe, pea ʻe hā hono nāunau ʻiate koe.
3 És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez.
Pea ʻe haʻu ʻae kakai Senitaile ki hoʻo maama, mo e ngaahi tuʻi ki he maama lahi ʻo hoʻo ʻalu hake.
4 Emeld fel köröskörül szemeidet és lásd meg: mindnyájan egybegyűlnek, hozzád jönnek, fiaid messziről jönnek, és leányaid ölben hozatnak el.
“Hiki hake ho mata ʻo sio takatakai, pea mamata: ʻoku nau tānaki fakataha ʻakinautolu kotoa pē, ʻoku nau haʻu kiate koe: ʻe haʻu ho ngaahi foha mei he mamaʻo, pea ʻe faʻaki ki ho vakavaka ho ngaahi ʻofefine.
5 Akkor meglátod és ragyogsz örömtől, és remeg és kiterjed szíved, mivel hozzád fordul a tenger kincsözöne, és hozzád jő a népeknek gazdagsága.
Pea te ke toki mamata, pea tānaki fakataha, pea ʻe manavahē ho loto, pea ʻe fakalahi ia; koeʻuhi ʻe fakatafoki kiate koe ʻae koloa ʻoe tahi, ʻe haʻu kiate koe ʻae koloa ʻoe ngaahi Senitaile.
6 A tevék sokasága elborít, Midján és Éfa tevecsikói, mind Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicséreteit hirdetik.
ʻE ʻufiʻufi ʻaki koe ʻae fanga kāmeli lahi, ko e fanga kāmeli ʻo Mitiani mo ʻEfaa; ʻakinautolu kotoa pē mei Sipa te nau haʻu: te nau ʻomi ʻae koula mo e meʻa namu kakala; pea te nau fakahā ʻae ongoongolelei ʻo Sihova.
7 Kédár minden juhai hozzád gyűlnek, Nebajóth kosai néked szolgálnak, felmennek kedvem szerint oltáromra, és dicsőségem házát megdicsőítem.
ʻE tānaki kiate koe ʻae fanga manu kotoa pē ʻo Keta, ʻae fanga sipitangata ʻo Nepeoti te nau tokoni kiate koe: te u fiemālie ʻi he ʻohake ia ki hoku feilaulauʻanga, pea te u fakaongoongolelei ʻae fale ʻo hoku nāunau.
8 Kik ezek, kik repülnek, mint a felleg, s mint a galambok dúczaikhoz?
“Ko hai ʻakinautolu na ʻoku puna ʻo hangē ha ʻao, pea hangē ko e fanga kulukulu ki honau ngaahi matapā?
9 Igen, engem várnak a szigetek; és elől jönnek Társis hajói, hogy elhozzák fiaidat messziről, és ezüstjöket és aranyokat azokkal együtt, a te Urad és Istened nevének és Izráel Szentjének, hogy téged megdicsőített.
Ko e moʻoni ʻe tatali kiate koe ʻae ʻotu motu, pea ʻe muʻomuʻa ʻae ngaahi vaka ʻo Tasisi, ke ʻomi ho ngaahi foha mei he mamaʻo, ʻa ʻenau siliva mo ʻenau koula fakataha mo kinautolu, ki he huafa ʻo Sihova ko ho ʻOtua, pea ki he tokotaha māʻoniʻoni ʻo ʻIsileli, koeʻuhi kuo ne fakaongoongoleleiʻi koe.
10 Az idegenek megépítik kőfalaidat, és királyaik szolgálnak néked; mivel haragomban megvertelek, és kegyelmemben megkönyörültem rajtad.
“Pea ʻe toe langa ho ʻa ʻe he ngaahi foha ʻoe muli, pea ʻe tauhi kiate koe honau ngaahi tuʻi: he naʻaku taaʻi koe ʻi hoku houhau, ka ʻi heʻeku ʻofa kuo u ʻaloʻofa kiate koe.
11 És nyitva lesznek kapuid szüntelen, éjjel és nappal be nem zároltatnak, hogy behozzák hozzád a népek gazdagságát, és királyaik is bevitetnek.
Ko ia ʻe ava maʻuaipē ho ngaahi matapā; ʻe ʻikai tāpuni ia ʻi he ʻaho pe ʻi he pō; koeʻuhi ke ʻomi kiate koe ʻae koloa ʻoe ngaahi puleʻanga, pea ke ʻomi mo honau ngaahi tuʻi.
12 Mert a nép és az ország, a mely néked nem szolgáland, elvész, és a népek mindenestől elpusztulnak.
He ko e kakai mo e puleʻanga ʻe ʻikai tauhi kiate koe ʻe ʻauha ia; ʻio, ʻe lala ʻaupito ʻae ngaahi puleʻanga ko ia.
13 A Libánon ékessége hozzád jő, cziprus, platán, sudar czédrus, mind együtt szenthelyemnek megékesítésére, hogy lábaim helyét megdicsőítsem.
“ʻE ʻomi kiate koe ʻae nāunau ʻo Lepanoni, ʻae ʻakau ko e fea, mo e ʻakau ko e paini, fakataha mo e pokesi, ke teuteu ʻaki ʻae potu ʻo hoku fale tapu; pea te u ngaohi ʻae potu ʻo hoku tuʻunga vaʻe ke nāunauʻia.
14 És meghajolva hozzád mennek a téged nyomorgatók fiai, és leborulnak lábad talpainál minden megútálóid, és neveznek téged az Úr városának, Izráel Szentje Sionának.
Pea ko e ngaahi foha ʻokinautolu naʻe fakamamahiʻi koe, te nau haʻu ʻo hū kiate koe; pea ko kinautolu naʻe fehiʻa kiate koe te nau punou ʻakinautolu ki ho ʻaofivaʻe; pea te nau ui koe, Ko e kolo ʻa Sihova, Ko e Saione ʻoe tokotaha māʻoniʻoni ʻo ʻIsileli.
15 A helyett, hogy elhagyott és gyűlölt valál és senki rajtad át nem ment, örökkévaló ékességgé teszlek, és gyönyörűséggé nemzetségről nemzetségre.
“Ko e meʻa ʻi he liʻaki koe mo e fehiʻa kiate koe, koeʻuhi ʻikai fou ha tangata ʻiate koe, te u ngaohi koe ko e lelei taʻengata, ko e fiefiaʻanga ʻoe toʻutangata toko lahi.
16 És szopod a népek tejét, és a királyok emlőjét szopod, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, megtartód és megváltód, Jákóbnak erős Istene.
Pea te ke huhu ʻi he huʻahuhu ʻoe ngaahi Senitaile, pea mimisi ʻi he huhu ʻoe ngaahi tuʻi: pea te ke ʻilo ko au ko Sihova ko ho Fakamoʻui, mo ho Huhuʻi, ko e Toko Taha Māfimafi ʻo Sēkope.
17 Réz helyett aranyat hozok, vas helyett ezüstöt hozok, és a fák helyett rezet, és a kövek helyett vasat, és teszem fejedelmeiddé a békességet, és előljáróiddá az igazságot.
Te u ʻomi ʻae koula ko e fetongi ʻoe palasa, pea te u ʻomi ʻae siliva ko e fetongi ʻoe ukamea, pea ko e palasa ko e fetongi ʻoe ʻakau, pea ko e ukamea ko e fetongi ʻoe maka: pea te u ngaohi ho kau fakamaau ko e melino, pea mo ho kau pule ko e māʻoniʻoni.
18 Nem hallatik többé erőszaktétel földeden, pusztítás és romlás határaidban, és a szabadulást hívod kőfalaidnak, és kapuidnak a dicsőséget.
ʻE ʻikai toe fanongo ki ha fakamālohi ʻi ho fonua, ʻae maumau pe ʻae fakaʻauha ʻi ho ngataʻanga; he te ke ui ho ngaahi ʻā koe Fakamoʻui, mo ho ngaahi matapā ko e Fakamālō.
19 Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,
ʻE ʻikai toe hoko ʻae laʻā ko hoʻo maama ʻi he ʻaho; pe ko e ulo ʻoe māhina ko e maama kiate koe: ka e hoko ʻa Sihova ko e maama taʻengata kiate koe, pea ko ho nāunau ʻa ho ʻOtua.
20 Napod nem megy többé alá, és holdad sem fogy el, mert az Úr lesz néked örök világosságod, és gyászod napjainak vége szakad.
ʻE ʻikai toe tō hifo hoʻo laʻā, pea ʻe ʻikai toe fufū ʻe ia hoʻo māhina: koeʻuhi ʻe hoko ʻa Sihova ko hoʻo maama taʻengata, pea ʻe ngata ʻae ngaahi ʻaho ʻo hoʻo mamahi.
21 És néped mind igaz lesz, és a földet mindörökké bírják, plántálásom vesszőszála ők, kezeim munkája dicsőségemre.
Pea ʻe māʻoniʻoni foki ʻa hoʻo kakai kotoa pē; te nau maʻu ʻae fonua ʻo taʻengata, ko e vaʻa naʻaku tō, ko e ngāue ʻa hoku nima, koeʻuhi ke u ongoongolelei ai.
22 A legkisebb ezerre nő, és a legkevesebb hatalmas néppé. Én az Úr, idején, hamar megteszem ezt.
ʻE hoko ʻae tokotaha ʻoku siʻi ko e toko afe, mo e tokotaha ʻoku iiki ko e puleʻanga mālohi: ko au ko Sihova te u fakavave ia ʻi hono kuonga.”
