Ézsaiás 53
1 Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?
Kathupoh’u koi atahsan’a um'em? Pakaiyin abanthahat koi koma atah lang em?
2 Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos!
Ka lhacha chu Pakai ang sunga ham jih engsel tobang ahin, tolgo laiya ajung hung dondoh tobang ahije. Agongso jong gahvet dinga ahoina ahilouleh adang lamna, eiho ilunglutna thei’u aumpoi.
3 Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.
Ama chu nahsahmo le deilouvin aumin, lung khamna mipa, lunghemna to kitho ahi. dimset ahi. Eihon inung lam’u Ama langa ipeuvin, achomlam ingat’uvin ahi. Ama chu nahsahmon aumin, chule eihon iman igelkhoh pouve.
4 Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!
Hijongleh eima ho lhah samna Aman apon, eimaho lung khamna chu Aman apohgih ahije. Chule eihon Pathen gimbolna athoh hi Ama chonsetna jeh le aboina ho jeh in igel tauve.
5 És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.
Hinla ama thingkil’a akikilna ho chu dou lung iput jeh’u ahin, ichonsetna hou jeh’a kisugepma ahin, idam theina dinguva Ama chu molla avoh’u ahin, Ama ajepnau jal'a chu eiho eikisudam’uva ahitai.
6 Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.
Eimaho jouse kelngoi ho tobang’a vahmang ‘a ihitauve, eimaho lungchama chonna dinga Pathen lampi idalhah’u ahitai. Hijongleh Pakaiyin Achunga ichonsetna ho jou seu angam lhatai.
7 Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg!
Ama chu agimbol’uvin, chule abolseuve, ahijeng vang'in Amahin imacha aseipoi. Ama chu kelngoi nou akithana ding muna kipuile to abangin, chule kelngoi amul vouho koma thip khen cha aum tobang'in, Akam jong akehpoi.
8 A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?!
Dihloutah in themo achanuvin, apuimang tauve. Achilhah simthei ding neilou ahi koiman agelkhoh pehpon, akhang hoi lai tah in Ama chu akisat lhatai. Hinla kamite dou lungput jallin Ama chu akivolhu jenge.
9 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.
Aman suhkhel aneipon, chule koima duha’a abol aumpoi. Ama chu tolthat bangin athat’uvin chule mihaupa lhankhuh’a akivuije.
10 És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.
Hinla hichu Pakai tohgon pha ahi jal'a Ama chu kigot chepma, chule lung hemna kipea ahi. Hijongleh ahinkho chu chonset jeh’a kikatdoh’a ahin, Aman chilhah tamtah ahinnei ding, hinkho sotna nom asah ding, chule Pakaiyin thilpha agon chu akhutna hung lolhing ding ahi.
11 Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.
Aman athohgimna ho ga chu amu tengleh lungna kimna neitante. Chule athilto jeh jal'a hi kasoh chondih tahpa chun mi tamtah chonpha asem ding, ajeh chu Ama’n achonset nau jouse apoh mang ding ahi.
12 Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!
Aman thina geija ahung to’a athoh tah jeh in, keiman galjona gal lamkai jabolna chu kapeh ding ahi. Ama jong dougal bol ho lah’a simtha ahitah jeh in, Aman mi tamtah chonset apon, chule dou gal bol ho dingin ataopeh in ahi.
