Ézsaiás 49
1 Hallgassatok reám, ti szigetek, és figyeljetek távol való népek: anyám méhétől hívott el az Úr, anyámnak szíve alatt már emlékezett nevemről.
Agamla gam hoa umjousen kasei ngaijun! Gamla tah’a hon lunglutnin ngaijuvin! Pakaiyin kapen lhah masanga einakou ahitai; naobu sunga kaumna’a Ama’n kamin'a einakou ahitai.
2 Hasonlóvá tevé számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem.
Aman geltoh’a thu kaseiho chu chemjam bangin ahemsah’e. Aman akhut lea eisellin, keima Ama livathei’a thalchang tobang kahi.
3 És mondá nékem: Szolgám vagy te, Izráel, a kiben én megdicsőülök.
Aman kajah’a: ‘Israel, nangma kalhachapa nahi, chule keima loupina’a neilut pi ding ahi,”tin aseije.
4 És én mondám: Hiába fáradoztam, semmire és haszontalan költöttem el erőmet; de az Úrnál van ítéletem, és jutalmam Istenemnél.
Keima’n ka donbutnin, “Hijongleh katoh hi phatchomna bei abang jenge! Keiman katha hi pana beija mangcha’a le abidoi beija kabang jenge. Hinla keiman aboncha Pakai khutna ngama kahin; kachan ding kipaman Pathen’a ngam ding kahi.
5 És most így szól az Úr, a ki engem anyám méhétől szolgájává alkotott, hogy Jákóbot Ő hozzá megtérítsem és hogy Izráel hozzá gyűjtessék; hiszen tisztelt vagyok az Úr szemeiben és erősségem az én Istenem!
Chule tun Pakaiyin aseijin, Kanu oisunga alhacha dinga eihin gonga, Israel chu Ama koma dinga hinle pui dinga ei’soldohpa ahi. Pakaiyin eijabollin, chule Ka Pathen’in thahatna eipei.
6 Így szól: Kevés az, hogy nékem szolgám légy, a Jákób nemzetséginek megépítésére és Izráel megszabadultjainak visszahozására: sőt a népeknek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig terjedjen!
Ama’n aseije, “Nangman Israelte chu kahenga dinga na kiledohsah mai maibep ding ahipoi. Keima’n nangma Gentel tedinga vah’a ka pansah ding, chule ka huhhingna chu leiset kolkimvel’a napoh le ding ahitai.
7 Így szól az Úr, Izráel megváltója, Szentje, a megvetett lelkűhöz, a nép undorához, a zsarnokok szolgájához: Látjátok királyok! és majd fölkelnek, fejedelmek, és leborulnak az Úrért, a ki hű, Izráel Szentjéért, a ki téged elválasztott.
Pakai, Huhhingpu le Israel Mithengpa chun namtin vaipi nahsahmo le deilouva kibolpa, vaipo ho lhacha’a pangpa hengah: Nangma na chepetnin lengho chun jana napeh dingu, leng chapate ho jong hung kun ding ahiuve, ajeh chu, Pakai tahsan umtah pa, Israel dinga Athengpa, na deilhenpa jal hiding ahi.
8 Így szól az Úr: Jókedvem idején én meghallgattalak, és a szabadulás napján segítettelek; megtartlak és nép szövetségévé teszlek, hogy megépítsd a földet, és kioszd az elpusztult örökségeket;
Hiche hi Pakaiyin asei chu: “Aphatcha, keiman kadonbut ding nahi. “Huhhingna nikhoa keiman kalethuh ding nahi. Keiman nangma kavenbitna chule amahoto kakitepna dung jui’a kapeh ding nahi. Nangma’a konna Israel gam avel’a ka tundoh kitding chule amite avella ka nganse kitding ahi.
9 Így szólván a foglyoknak: Jőjjetek ki! és azoknak, a kik sötétben ülnek: Lépjetek elő! Az utakon legelnek, és minden halmokon legelőjük lesz:
Keiman sohchang jah’a, ‘Chamlhatnin hung potdoh'in, chule muthim lah’a umho jah’a, ‘vah sung’a hungin.’ Amaho ka kelngoi hi diu chule mol ho atilla imacha kelouna muna chu ne’a lha le dingu ahitai.
10 Nem éheznek, nem szomjúhoznak, nem bántja őket délibáb és a nap; mert a ki rajtok könyörült, vezeti őket, és őket vizek forrásaihoz viszi.
Amaho gilkel kit talou dingu chule dangchah kit talou hel dingu ahitai. Nisa satnin amaho aphah kit tahlou hel dingu ahitai. Ajeh iham itileh Pakai Amilungsetna chun amaho apui le dingu; Aman amaho chu twi dap jin jen muna apui ding ahi.
11 És teszem minden hegyemet úttá, és ösvényeim magasak lesznek.
Chule Keiman ka lhang sang ho chu lampia kijotna thei hoa seming ting, sem toh ing ting, chule phaicham ho chung vum'a Kalam lhongpi ho chu kisem ding ahije.
12 Ímé, ezek messziről jönnek ímé, amazok észak és a tenger felől, és amazok Sinnek földéről!
Vetemin, ka mite chu gamla tah gam'a kona hung kilekit’uvintin, sahlam le lhumlam gam hoa konin, chule Aigupta gam noilam peh’a konna hung ding ahiuve.
13 Ujjongjatok egek, és föld örvendezz, ujjongva énekeljetek hegyek; mert megvígasztalá népét az Úr, és könyörül szegényein!
Vo vanho, kipah in la sauvin! Vo leiset, kipah thanomin umun! Vo Lhangho lasa dingin pohjah jenguvin. Ajeh chu Pakaiyin amite alhamonin chule athoh gim nau chunga akhoton ahi.
14 És szól Sion: Elhagyott az Úr engem, és rólam elfeledkezett az Úr!
Ahijeng vang'in Jerusalem’in aseijin, “Pakaiyin ei nungsun tauve; Pakaiyin ei sumil del tauve,”ati.
15 Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem.
Hinaisai louve! Mi nun acha noichep sah lai asuh mil thei ding hija ham? Aman ahinsa acha chu ngailu louva umthei ding ham? Hijong chu hithei maithei ding hijongleh, Keiman nangho hi suhmil louhel ding kahi.
16 Ímé, az én markaimba metszettelek fel téged, kőfalaid előttem vannak szüntelen.
Veuvin, Keiman namin chu kakhut phang teni chunga kajih lut tai. Kalung gel jousea Jerusalem bang kiphelha’amang thahsa ho chu aki lang jinge.
17 Elősietnek fiaid, rombolóid és pusztítóid eltávoznak belőled.
Gangtah’a nachilhah ho chu hung kile kit diu, chule nasumang go jou seu chu chemang diu ahitai.
18 Emeld fel köröskörül szemeidet, és lássad, mindnyájan egybegyűlnek, hozzád jönnek. Élek én, így szól az Úr, hogy fölrakod mindnyájokat, mint ékszert, és felkötöd, mint menyasszony.
Dahdoh unlang chule veuvin, ajeh chu na chateu chu abonuva nahenguva hung kile kit ding ahiuve, Keima kahing jingnai, tin Pakaiyin aseije: Amaho chu kijepnaho le mounu kijepnaho tobanga navetsah ding ahitai.
19 Mert romjaid és pusztaságaid és elpusztult földed, mindez szűk lesz most a lakosságnak, és messze távoznak elpusztítóid.
Nanghon nanung sun dehset nau nagam leiset’u chu namite kititna mun hung hiding ahitai. Soh’a navul’uva pangho chu gamla tah ‘a che mang diu ahitai.
20 Gyermektelenségednek fiai még ezt mondják majd füled hallatára: Szoros e hely nékem, menj el, hogy itt lakhassam!
Akipui mang nauva ana peng khang miteho chu hung kinung le diu chule asei diu chu: Keihon mun kangaicha beuve! Miho atam kitit behseh tauve, tia ahinsei dingu ahi.
21 És te így szólsz szívedben: Ki szűlte nékem ezeket? hisz én gyermektelen és terméketlen voltam, fogoly és számkivetett; és ezeket ki nevelte föl? Ímé, én egyedül maradtam meg; ezek hol voltak?
Chuteng leh, nangman, ‘Hiche chilhah ho jouse hi kon einapeh hija ham? tia nalunga nagel ding ahi. Ajeh chu ka chate atamjo pi chu akithat gam'a ahitan, chule amoh chengse chu gam danga kipui manguva ahitai. Keima bou hi hiche muna hi kachang seh’a eikidalha ahibouve. Hiche miteho hi hoiya konna hung hiu vem? Hiche chapangho hi koi hin hiu vem? Keima dinga kon eihin sindohpeh’u ahi dem?
22 Így szól az Úr Isten: Ímé, fölemelem kezemet a népekhez, és előttök zászlómat felállatom, és elhozzák fiaidat ölükben, és leányaid vállukon hordoztatnak.
Hiche hi Hatchungnungpen Pakaiyin asei chu ahi, “Ven, Keiman Pathen ngaisah lou nam mite vetsahna kapeh ding ahi. Ama hon nachapa neocha chaho chu abanjal’uva apoh ding’u; nachanu teu chu a lengkou’uva ahin poh dingu ahi.
23 És királyok lesznek dajkálóid, fejedelmi asszonyaik dajkáid, arczczal a földre borulnak előtted és lábaid porát nyalják; és megtudod, hogy én vagyok az Úr, kit a kik várnak, meg nem szégyenülnek.
Lengho le Lengnu hon najen le dingu chule na ngaichat hou jouse avetsui dingu ahi. Amaho chu tolla hung kun diu chule nakenga vutvai ho chu ahung le ngim diu ahi. Amaho chun Keima Pakai kitipa chu kahin, keima eitahsan ho chu itih chan hijongleh jachatna toh pouvinte.
24 Elvétethetik-é a préda az erőstől, és megszabadulhatnak-é az igazak foglyai?
Gal hatpa’a konna athil chomdoh ho chu alahpeh ngam’a koi hija chule gilou tah vaipopa’a konna asohchang chu kon alha doh ding ham?
25 Igen, így szól az Úr, az erőstől elvétetnek a foglyok is, és megszabadul a kegyetlen zsákmánya, és háborgatóidat én háborítom meg, és én tartom meg fiaidat.
Hinla Pakaiyin aseije:”Gal bolpa sohchangho chu kilhadoh ding, chule gilou tah’a thil kichom doh chu kilemu kit ding ahi. Ajeh chu nangma gal’a nasat ho gal’a kisat ding, chule keiman nachate kahuhdoh ding ahi.
26 És etetem nyomorgatóiddal az önnön húsokat, és mint a musttól, véröktől megrészegednek, és megtudja minden test, hogy én vagyok az Úr; megtartód és megváltód, Jákóbnak erős Istene!
Keiman na melmate chu amaho atahsau chu kale nehsah ding ahi. Ama hon athisan’u vadung tobanga long chu adon dingu ahi. Vannoi pum pin Keima, Pakai, na huhhingpa’u le na Chodoh pau, Israel dinga hatchungnung chu kahi.
