< Ézsaiás 49 >
1 Hallgassatok reám, ti szigetek, és figyeljetek távol való népek: anyám méhétől hívott el az Úr, anyámnak szíve alatt már emlékezett nevemről.
Nangcae tuipui thung ih praenawk, ka lok hae tahngai oh; nangcae prae kangthla ah kaom kaminawk, tahngai oh; Angraeng mah zok thung hoiah ang kawk boeh; kam no zok thungah ka oh naah ka hmin hoiah ang kawk boeh.
2 Hasonlóvá tevé számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem.
Anih mah ka pakha hae kanoe sumsen baktiah sak moe, a ban tahlip thungah ang hawk; taak het ih palaa baktiah ang noetsak moe, angmah ih kalii tabu thungah ang pacaengh;
3 És mondá nékem: Szolgám vagy te, Izráel, a kiben én megdicsőülök.
kai khaeah, Aw Israel, nang loe ka tamna ah na oh, nang rang hoiah ka lensawkhaih amtueng tih, tiah ang naa.
4 És én mondám: Hiába fáradoztam, semmire és haszontalan költöttem el erőmet; de az Úrnál van ítéletem, és jutalmam Istenemnél.
Kai loe azom pui ah tok ka sak moe, tidoeh angcoeng ai, azom pui ah ni tha ka pasaeng boeh; toe ka tok loe ka Sithaw khaeah oh moe, ka hnuk han koi tangqum doeh Angraeng ban ah oh.
5 És most így szól az Úr, a ki engem anyám méhétől szolgájává alkotott, hogy Jákóbot Ő hozzá megtérítsem és hogy Izráel hozzá gyűjtessék; hiszen tisztelt vagyok az Úr szemeiben és erősségem az én Istenem!
Angraeng hmaa ah lensawkhaih hoiah ka oh moe, ka Sithaw loe kai thacakhaih ah oh hanah, Israel kaminawk angmah taengah nawnto amkhuengsak ai cadoeh, Jakob to tamna ah angmah khaeah zaeh let hanah, kam no zok thung hoi khenzawnkung Angraeng mah hae tiah lok thuih;
6 Így szól: Kevés az, hogy nékem szolgám légy, a Jákób nemzetséginek megépítésére és Izráel megszabadultjainak visszahozására: sőt a népeknek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig terjedjen!
Jakob ih acaengnawk to pathawk moe, ka pathlung ih Israel caanawk to amlaemsak let hanah, ka tamna ah na oh khue to khawt ai; long boenghaih ahmuen khoek to ka pahlonghaih ah na oh hanah, Gentel kaminawk aanghaih ah kang suek, tiah thuih.
7 Így szól az Úr, Izráel megváltója, Szentje, a megvetett lelkűhöz, a nép undorához, a zsarnokok szolgájához: Látjátok királyok! és majd fölkelnek, fejedelmek, és leborulnak az Úrért, a ki hű, Izráel Szentjéért, a ki téged elválasztott.
Angraeng, Israel akrangkung hoi Ciimcai Israel Sithaw mah, minawk mah patoek moe, ukkungnawk ih tamna toksah kami hoi prae kami boih mah panuet ih kaminawk khaeah, Oep kaom Angraeng, nang qoikung, Ciimcai Israel Sithaw tahmenhaih rang hoiah siangpahrang hoi ukkungnawk mah nang to hnuk o naah, nihcae angthawk o ueloe, nang to bok o tih.
8 Így szól az Úr: Jókedvem idején én meghallgattalak, és a szabadulás napján segítettelek; megtartlak és nép szövetségévé teszlek, hogy megépítsd a földet, és kioszd az elpusztult örökségeket;
Angraeng mah hae tiah thuih; Talawk koi kaom aniah kang pathim moe, pahlonghaih niah kang bomh; nang to kang khetzawn moe, kaminawk lokmaihaih ah kang sak han; long to caksak moe, kamro tangcae qawk to toepsak hanah,
9 Így szólván a foglyoknak: Jőjjetek ki! és azoknak, a kik sötétben ülnek: Lépjetek elő! Az utakon legelnek, és minden halmokon legelőjük lesz:
thongkrah kaminawk khaeah, Tacawt oh; vinghaih thungah kaom kaminawk khaeah, Loih oh! tiah thuikung ah kang suek han.
10 Nem éheznek, nem szomjúhoznak, nem bántja őket délibáb és a nap; mert a ki rajtok könyörült, vezeti őket, és őket vizek forrásaihoz viszi.
Nihcae loe zok amthlam mak ai, tui doeh anghae o mak ai; ni kabae hoi ni kana mah doeh kangh mak ai; nihcae palungnathaih tawn kami mah nihcae to zae ueloe, tuipuek ohhaih ahmuen ah caeh haih tih.
11 És teszem minden hegyemet úttá, és ösvényeim magasak lesznek.
Kai ih maenawk to loklam ah kang coengsak boih moe, kai ih manglaih loklamnawk doeh ka sangsak han.
12 Ímé, ezek messziről jönnek ímé, amazok észak és a tenger felől, és amazok Sinnek földéről!
Khenah, to kaminawk loe angthla parai prae hoiah angzo o tih; khenah, thoemto kaminawk loe aluek bang hoi niduem bang hoiah angzo o tih, thoemto kaminawk loe Sinim prae bang hoiah angzo o tih, tiah thuih.
13 Ujjongjatok egek, és föld örvendezz, ujjongva énekeljetek hegyek; mert megvígasztalá népét az Úr, és könyörül szegényein!
Aw vannawk, laa to sah oh; Aw long, anghoe ah; Aw maesomnawk, laa to sah oh; Angraeng mah angmah ih kaminawk to pathloep boeh, patangkhang kaminawk nuiah tahmenhaih tawn tih boeh.
14 És szól Sion: Elhagyott az Úr engem, és rólam elfeledkezett az Úr!
Toe Zion mah loe Angraeng mah kai ang pahnet boeh moe, ang pahnawt sut boeh, tiah thuih.
15 Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem.
Nongpata mah tahnu nae acaa nawkta to pahnet moe, angmah tapenkung ih caa nuiah tahmenhaih tawn ai ah om tih maw? Ue, nihcae mah pahnet o thaih cadoeh, kai mah loe kang pahnet thai mak ai.
16 Ímé, az én markaimba metszettelek fel téged, kőfalaid előttem vannak szüntelen.
Khenah, ka banpadae pongah na vangpui ih krang to ka soi, nang ih sipae loe ka hmaa ah oh poe.
17 Elősietnek fiaid, rombolóid és pusztítóid eltávoznak belőled.
Na caanawk loe karangah toksah o tih; nang amrosak kaminawk mah na cawn o taak tih.
18 Emeld fel köröskörül szemeidet, és lássad, mindnyájan egybegyűlnek, hozzád jönnek. Élek én, így szól az Úr, hogy fölrakod mindnyájokat, mint ékszert, és felkötöd, mint menyasszony.
Doeng tahang ah loe, na taengah khen ah; na caanawk boih amkhueng o moe, nang khaeah angzoh o. Angraeng mah, Kai ka hing baktih, nang khuk ih kahoih khukbuen baktih toengah hae kaminawk mah doeh angkhuk o toeng tih; amthoep het sava sah tangla baktih toengah nihcae doeh amthoep o toeng tih, tiah thuih.
19 Mert romjaid és pusztaságaid és elpusztult földed, mindez szűk lesz most a lakosságnak, és messze távoznak elpusztítóid.
Jerusalem nang loe amro moe, na pong sut boeh, na prae doeh amro boeh; nang ih kaminawk khosak hanah thoengkae boeh; nang paaeh kaminawk doeh kamhoe ah om o tih boeh.
20 Gyermektelenségednek fiai még ezt mondják majd füled hallatára: Szoros e hely nékem, menj el, hogy itt lakhassam!
Na caanawk duek pacoengah, na tapen let ih caanawk mah, ka ohhaih ahmuen loe khawt ai; ka oh thai hanah ohhaih ahmuen to na paek ah, tiah na hni o tih.
21 És te így szólsz szívedben: Ki szűlte nékem ezeket? hisz én gyermektelen és terméketlen voltam, fogoly és számkivetett; és ezeket ki nevelte föl? Ímé, én egyedül maradtam meg; ezek hol voltak?
To naah na palung thungah, Mi mah maw hae kaminawk hae ang tapen pae? Ka caanawk loe duek o boih boeh; kai loe tamna ah ka oh moe, pahnawt sut ah ka oh boeh; haek ving ah ka oh boeh pongah, kam het rumram boeh, toe hae kaminawk loe mi mah maw pacah? Kaimabueng ang caeh o taak sut, toe hae kaminawk loe naa hoiah maw angzoh o? tiah poek tih.
22 Így szól az Úr Isten: Ímé, fölemelem kezemet a népekhez, és előttök zászlómat felállatom, és elhozzák fiaidat ölükben, és leányaid vállukon hordoztatnak.
Angraeng Sithaw mah hae tiah thuih; Khenah, Gentel kaminawk khaeah ka ban ka payangh moe, kaminawk khaeah kahni ka payang han; nihcae mah na capanawk hoi na canunawk to ban hoi tapom o ueloe, palaeng ah thueng o tih.
23 És királyok lesznek dajkálóid, fejedelmi asszonyaik dajkáid, arczczal a földre borulnak előtted és lábaid porát nyalják; és megtudod, hogy én vagyok az Úr, kit a kik várnak, meg nem szégyenülnek.
Siangpahrangnawk loe nangcae pacahkung ah om o tih, siangpahrang zunawk doeh nangcae tapenkung amno ah om o tih; nihcae loe long ah akuep o ueloe, na khok pong ih maiphu to palaek o tih; to naah kai loe Angraeng ni, tiah na panoek o tih; kai oephaih tawn kaminawk loe azathaih tong o mak ai, tiah thuih.
24 Elvétethetik-é a préda az erőstől, és megszabadulhatnak-é az igazak foglyai?
Lomh ih hmuen loe thacak kami ban thung hoiah laa thai tih maw? To tih ai boeh loe katoeng kami mah naeh ih kami to loisak thai tih maw?
25 Igen, így szól az Úr, az erőstől elvétetnek a foglyok is, és megszabadul a kegyetlen zsákmánya, és háborgatóidat én háborítom meg, és én tartom meg fiaidat.
Toe Angraeng mah hae tiah thuih; Thacak kami mah naeh ih tamnanawk to laa thaih ueloe, hmawsaeng kami mah lomh ih hmuennawk doeh laa pae thai tih; nangcae misa tuh kami to ka tuk moe, na caanawk to ka pahlong han.
26 És etetem nyomorgatóiddal az önnön húsokat, és mint a musttól, véröktől megrészegednek, és megtudja minden test, hogy én vagyok az Úr; megtartód és megváltód, Jákóbnak erős Istene!
Nangcae pacaekthlaek kaminawk hanah angmacae ih ngan to ka caksak han; nihcae loe misurtui paquih baktiah angmacae ih athii to paqui o tih; to naah kaminawk boih mah, Kai loe nangcae Pahlongkung, nangcae Krangkung hoi Angraeng ah ka oh, thacak Jakob ih Sithaw ah doeh ka oh, tiah panoek o tih, tiah thuih.