< Ézsaiás 47 >

1 Szállj le és ülj a porba, Babilon szűz leánya, ülj a földre királyi szék nélkül, te a Káldeusok leánya, mert nem hívnak többé téged gyöngének és elkényeztetettnek!
Aw Babylon canu tangla kacuem, caeh tathuk ah loe, maiphu thungah anghnu ah; Aw Khaldian canu, angraeng tangkhang pong na ai long ah anghnu ah; nangcae loe na pan daek moe, na nawk tuep, tiah mi mah doeh na naa mak ai boeh.
2 Vedd a malmot és őrölj lisztet, född fel fátyolodat, emeld föl a hosszú ruhát, född fel czombodat és menj át a folyókon.
Cang kaehhaih thlung to lah loe, cang to kae ah; na mikhmai padaphaih to takhoe ah loe, na canghnak to angkhring ah, na phaih khoek to thlaek ah loe, vapuinawk to angkat ah.
3 Födöztessék föl meztelenséged és láttassék meg szemérmed; bosszút állok és embert nem kímélek!
Bangkrai ah na om tih, azathaih to na padap thai mak ai; mi doeh pathlung ai ah, lu kang lak han.
4 Így szól a mi Megváltónk, seregeknek Ura az Ő neve, Izráel Szentje!
Kaicae pahlongkung loe, misatuh kaminawk ih Angraeng, Ciimcai Israel Sithaw, tiah ahmin oh.
5 Ülj némán és menj a sötétre, te a Káldeusok leánya, mert nem hívnak többé téged országok úrnőjének!
Aw Khaldian kaminawk ih canu, lok apae ai ah anghnu duem ah, vinghaih thungah caeh ah; nang loe praenawk ih angraeng zu, tiah mi mah doeh kawk o mak ai boeh.
6 Fölgerjedtem volt népem ellen; megfertőztettem örökségemet és kezedbe adtam azt: te nem cselekedtél velök irgalmasságot, az öregre nehéz igát vetettél!
Kaimah ih kaminawk nuiah palung ka phui, ka toep ih qawknawk doeh kam hnongsak boeh pongah, to hmuennawk to nangcae ban ah ka paek boeh; nihcae nuiah tahmenhaih roe na tawn ai; mitongnawk nuiah doeh kazit parai hmuen to na koeng pae boeh.
7 És ezt mondád: Örökre úrnő leszek! úgy hogy ezekre nem is gondolál, és nem emlékeztél meg annak végéről.
angraeng zu ah ka oh poe han, tiah na poek pongah, hae hmuennawk hae na poek ai; nangmah khae kapha han koi hnukkhuem koekah kaom boenghaih doeh na poek ai.
8 És most halld meg ezt, bujálkodó, a ki bátorságban ülsz, a ki ezt mondja szívében: Én vagyok és nincs senki több, nem ülök özvegységben, és a gyermektelenséget nem ismerem!
To pongah nongpa nongpata zae sakhaih bangah ka nawm acaeng moe, mawnhaih tawn ai ah khosah kami, kai ai ah loe kalah mi doeh om ai; kai loe lamhmai baktiah om sut mak ai, caanawk duekhaih doeh ka tongh mak ai, tiah poek kami nang, vaihi tahngai ah;
9 És mind e kettő eljő reád nagy hamar egy napon: gyermektelenség és özvegység, teljességökben jőnek el reád, noha gazdag vagy a varázslásban, és sok nagyon igéző szózatod.
nang loe miklet kop kami, taqawk thacakhaih hoiah tahmaa thaih kaminawk mah na bomh o khing cadoeh, caanawk duekhaih hoi lamhmai ah angcoenghaih hmuen hnetto mah akra ai ah nito thungah na pha thui tih.
10 Gonoszságodban bíztál, és ezt mondád: Nem lát senki engem! Bölcseséged és tudományod csalt meg téged, és ezt mondád szívedben: Én vagyok és nincs senki több.
Na sethaih to nang oep haih moe, Mi mah doeh hnu ai, tiah na thuih. Na palung thung hoi kai ai ah loe kalah mi doeh om ai, tiah na thuih moe, na panoekhaih hoi palung na hahaih mah na caehhaih loklam to anghmangsak boeh.
11 Azért jő te reád a gonosz, a melynek keletkezését nem tudod, és romlás sújt le rád, a melyet meg nem engesztelhetsz, és hirtelen jő pusztulás reád, nem is tudod!
Raihaih na nuiah pha tih, naa bang hoiah maw angzoh, tiah na panoek mak ai; kawbangah doeh pathlaeng thai ai, raihaih mah na pha thui tih; na panoek ai ih amrohaih to na nuiah krah tih.
12 No állj elő hát igéző szózatiddal és varázslásodnak sokaságával, a melyekkel ifjúságodtól fogva vesződtél, talán segíthetsz valamit, talán visszariaszthatod a veszedelmet.
Na nawkta nathuem hoiah na patoh ih miklet hoi angzo han koi hmuen tahmaahaihnawk to mah, kacakah angdoe haih ah; atho na hnu khoe doeh om tih, na pazawk thai khoe doeh om tih.
13 Tanácsaid sokaságában megfáradtál; no álljanak elő és tartsanak meg az égnek vizsgálói, a kik a csillagokat nézik, a kik megjelentik az újholdak napján, hogy mi jövend reád.
Nang loe kating ai pop lokthuihaih mah angphosak boeh. Van ah kaom hmuennawk khet kop kaminawk, cakaeh khet kop kaminawk, khrah khethaih hoi hmabang na tongh han koi hmuen thui thaih kaminawk to vaihi angthawk o nasoe loe, na nuiah angzo han koi amrohaih thung hoiah na pahlong o nasoe.
14 Ímé, olyanok lettek, mint a polyva, tűz emészté meg őket, nem mentik meg életöket a lángból, még szén sem marad belőlök melegülésre, sem körülülhető parázs!
Khenah, nihcae loe caphaeh baktiah ni oh o tangtang; nihcae loe hmai mah kang tih; angmacae hoi angmacae doeh thacak hmaipalai thung hoiah pahlong o thai ai; kami ngan betsak hanah hmaisaae to om mak ai, hmai angawt hanah doeh om mak ai.
15 Így járnak azok, a kikkel vesződtél; és a kik kereskedő társaid voltak ifjúságodtól fogva, futnak, kiki a maga útján; senki nem segít néked!
Nang hoi nawnto toksah kami, na nawkta nathuem hoiah nang hoi nawnto hmuen zawhhaih sah kaminawk loe nang hanah to tiah sah o ueloe, maeto hoi maeto angmacae sakpazaehaih loklam ah caeh o tih, mi mah doeh nang to pahlong thai mak ai.

< Ézsaiás 47 >