Ézsaiás 45
1 Így szól az Úr felkentjéhez, Czírushoz, kinek jobbkezét megfogám, hogy meghódoltassak előtte népeket, és a királyok derekának övét megoldjam, ő előtte megnyissam az ajtókat, és a kapuk be ne zároltassanak;
Hoe t’Iehovà amy Korese noriza’ey, ie nihafatrareko ty fità’e havana, hampibabohañe aolo’e eo o kilakila ondatio, vaho hampibalaha’e ty am-bania’ o mpanjakao; hanokafa’e o lalam-bey añatrefa’eoo, tsy harindriñe ka o sikadañeo:
2 Én menéndek előtted, és az egyenetleneket megegyenesítem, az érczajtókat összetöröm, és leütöm a vaszárakat.
Hiaolo azo iraho, naho hampimiraeko o migoledogoledoñeo; ho tseratseraheko o lalam-bey torisìkeo; vaho ho pozapozaheko o sikadam-bìo;
3 Néked adom a sötétségnek kincseit és a rejtekhelyek gazdagságait, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr, a ki téged neveden hívtalak, Izráel Istene.
Hatoloko azo o hanañan-kaieñeo, naho ty vara mikafitse an-toetse mietake ao, soa te ho fohi’o te Izaho Iehovà; i mikanjy azo ami’ty tahina’oy; t’i Andrianañahare’ Israele.
4 Az én szolgámért, Jákóbért, és elválasztott Izráelemért neveden hívtalak el, szeretettel szólítálak, noha nem ismerél.
Iakobe mpitorokoy, naho Israele jinobokoy, ty nikanjiako azo an-tahinañe, Izaho ty nanolotse azo añarañe ndra te tsy apota’o.
5 Én vagyok az Úr és több nincs, rajtam kivül nincs Isten! felöveztelek téged, bár nem ismerél.
Izaho Iehovà vaho tsy aman-tovo, tsy eo t’i Andrianañahare naho tsy Izaho avao; Izaho ty nampidiañe azo ndra te nofi’o.
6 Hogy megtudják napkelettől és napnyugattól fogva, hogy nincsen több rajtam kivül; én vagyok az Úr és több nincsen!
Soa te ho fohi’ o am-panjiriha’ i àndroy pak’ am-pitsofora’eo te tsy eo ty hatovoñ’ahy; Izaho Iehovà, vaho tsy aman-tovo.
7 Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, a ki mindezt cselekszem!
Izaho ty mamoroñe o hazavàñeo, naho mamboatse o ieñeo; amboareko ty fierañerañañe, vaho foroñeko ty hankàñe; Izaho Iehovà o manao ze he’e zao.
8 Egek harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal, nyiljék meg a föld és viruljon fel a szabadulás, és igazság sarjadjon fel vele együtt; én az Úr teremtettem azt!
Mikojojoaha ry likerañeo, boak’ambone ey, ampidoaño havañonañe ry rahoñeo; misokafa ry tane, hampamokarañe fandrombahañe, ampitraofo fitiry ama’e ty havantañañe; Izaho Iehovà, ty namoroñe aze.
9 Jaj annak, a ki alkotójával perbe száll, holott cserép a föld többi cserepeivel! Vajjon mondja-é az agyag alkotójának: Mit csinálsz? és csinálmányod ezt: Nincsenek kezei?
Hankàñe amy mifandietse amy Mpamboatse azey, manahake ty valàñe-tane amo valàñe-tane an-taneo! hanao ty hoe hao ty lietse amy mpamoroñe azey, Inom-bao o amboare’oo? ndra: ino’ o tsenè’oo t’ie tsy aman-tanañe?
10 Jaj annak, a ki atyjának mondja: Miért nemzesz? és az asszonynak: Miért szülsz?
Hekoheko amy manao ty hoe aman-drae’ey: Ino o nasama’oo? ndra amy rakembay, Ino ty nitsongoe’o?
11 Így szól az Úr, Izráelnek Szentje és Teremtője: Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!
Hoe t’Iehovà, t’i Masi’ Israele, Namboatse azey: Añontanea’o ahy hao o raha ho avio; halohi’o hao iraho amo ana-dahikoo, naho amo fitoloñakoo?
12 Én alkotám a földet, és az embert rajta én teremtém, én terjesztém ki kezeimmel az egeket, és minden seregöket én állatám elő.
Izaho, ty namboatse ty tane toy; naho nitsene ondaty ama’e; Izaho, le o tañakoo, ty nandafike o likerañeo vaho liniliko o havasiaña’ iareoo.
13 Én támasztottam őt fel igazságban, és minden útait egyengetem, ő építi meg városomat, és foglyaimat elbocsátja, nem pénzért, sem ajándékért, szóla a seregek Ura!
Fa nitsekafeko an-kavañonan-dre, naho ho hene vantañeko o fombà’eo; Ie ty hamboatse i rovakoy, vaho havotso’e hidada, tsy amam-bili’e tsy aman-tambe, o naseseo, Hoe t’Iehovà’ i Màroy.
14 Így szól az Úr: Égyiptom gyűjtött kincse és Kús nyeresége és a nagy termetű Szabeusok hozzád mennek és tieid lesznek, téged követnek, békókban járnak, előtted leborulnak és hozzád könyörögnek: Csak közted van az Isten és nincsen több Isten!
Hoe t’Iehovà: Homb’ama’o mb’eo, ty fitoloña’ i Mitsraime, naho ty kilanka’ i Kose naho o nte-Sevàý mijoalao, ie ho azo: hañorik’ azo iereo, hitsake mb’eo an-tsilisily, naho hilokolokoa’ iareo hihalaly ama’o ami’ty hoe: Toe ama’areo t’i Andrianañahare, naho tsy eo ty hatovoñ’ Aze; tsy aman’ Añahare ila’e.
15 Bizony Te elrejtőzködő Isten vagy, Izráelnek Istene, szabadító!
Toe Andrianañahare mietake irehe ry Andrianañahare’ Israele Mpandrombakeo.
16 Szégyent vallanak és gyalázatot mind, egyetemben gyalázatban járnak a bálványok faragói;
Ho salatse iereo, eka, fonga ho an-tamberen-tane; hitrao-dia am-pivotemboteñañe o mpitsene hazomangao.
17 És Izráel megszabadul az Úr által örök szabadulással, nem vallotok szégyent és gyalázatot soha örökké;
Ry Israele, ie rinomba’ Iehovà am-pandrombahañe tsy modo le tsy ho salatse ndra daba nainai’e donia.
18 Mert így szól az Úr, a ki az egeket teremté; Ő az Isten, a ki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen!
Fa hoe t’Iehovà Mpamboatse o likerañeo: (i Andrianañahare namoroñe ty tane toy, ie toe nitsene vaho nampijadoñ’ azey.) Tsy namboare’e ho koake. fa namboatse iareo himoneñañe; Izaho Iehovà vaho tsy aman-tovo.
19 Nem titkon szóltam, a sötétség földének helyén; nem mondtam Jákób magvának: hiába keressetek engem! én, az Úr, igazságot szólok, és megjelentem, a mik igazak.
Tsy nivolañe añetake iraho, an-toetse maieñe ao; tsy nanoeko ty hoe ty tiri’ Iakobe: Ipaiao hoe voa-nè, Fe mpitaron-kavañonan-draho, Iehovà, Mpikoike entam-bantañe.
20 Gyűljetek egybe és jőjjetek elő, közelegjetek mind, a kik a népek közül megszabadultatok; nem tudnak semmit, a kik bálványuk fáját hordják, és könyörögnek oly istenhez, a ki meg nem tart!
Mifanontona mb’etoañe; mañarinea t’ie nahabotitsike amo kilakila ondatioo! Tsy aman-kilala ze misalika voñe naho mihalaly aman-drahare tsy maharombake.
21 Jelentsétek meg és hozzátok elő, sőt egyetemben tanácskozzanak: ki mondta meg ezt régtől fogva és jelenté meg előre? Vajjon nem én, az Úr? És nincs több Isten nálam, igaz Isten és megtartó nincs kívülem.
Taroño, aboaho ty enta’ areo; angao t’ie hisafiry! Ia ty nahafitoky zao haehae izay? Ia ty nitsey aze taolo bey añe? Tsy Izaho, Iehovà hao? Tsy aman’ Añahare naho tsy Izaho, t’i Andrianañahare vantañe naho Mpandrombake— tsy eo naho tsy Izaho avao.
22 Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több!
Mitoliha amako ry hene olon-taneo, soa te ho rombaheñe, amy te Izaho ro Andrianañahare, le tsy aman-tovo.
23 Magamra esküdtem és igazság jött ki számból, egy szó, mely vissza nem tér: hogy minden térd nékem hajol meg, rám esküszik minden nyelv!
Nifanta am-batako, niboak’am-bavako ao an- kavantaña’e ty tsara vaho tsy hibalike ka, soa te amako ty hitongalefa’ ze kila ongotse, ty hifantà’ ze hene fameleke.
24 Csak az Úrban van, így szólnak felőlem, minden igazság és erő, Ő hozzá mennek, és megszégyenülnek mindazok, a kik reá haragusznak.
Ho taroñeñe ahy ty hoe: Am’ Iehovà ao avao ty fandrebahañe naho ty haozarañe. Homb’ama’e mb’eo ondatio, fonga hinañanaña o malaiñe Azeo.
25 Az Úrban igazul meg és dicsekszik Izráelnek egész magva!
Am’ Iehovà ao, kila hahazo to ty tiri’ Israele, vaho hirañaraña an-kobay!
