< Ézsaiás 44 >

1 És most hallgass Jákób, én szolgám, és Izráel, a kit én elválasztottam.
Hianagi menina tamagra Israeli vahera Jekopu naga'mota Ra Anumzamo'a amanage hianki antahiho, Nagri eri'za vahe manigahaze hu'na ko huhampari tamante'noe.
2 Így szól az Úr, teremtőd és alkotód anyád méhétől fogva, a ki megsegít: Ne félj, én szolgám Jákób, és te igaz nép, a kit elválasztottam!
Hagi tamagri'ma tro'ma huno tamazeri fore'ma hu'nea Ra Anumzamo'a amanage nehie, antatamimofo rimpafina Nagra tamazeri fore hu'noanki'na, kegava huramantegahue. Nagri eri'za vahe Jekopugagu'ma Jeshurumu'ema nehazage'nama huhampri'noa ne'moka korora osuo.
3 Mert vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm lelkemet a te magodra, és áldásomat a te csemetéidre.
Na'ankure hagege huno tima omane'nea mopafina tina tagi netre'na, hagege mopafina hanugeno tina evugahie. Ana nehu'na tamagrama kase zamantesnaza mofavre nagatera avamuni'a eri herafinetrena henkama zamagripinti'ma efore hunante anante'ma hu'za vanaza vahera asomu huzmantegahue.
4 És nevekednek mint fű között, és mint a fűzfák vizek folyásinál.
Zamagra trazamo tretre huno hageaza nehu'za, tinkenare me'nea popra zafamo hageaza hugahaze.
5 Ez azt mondja: én az Úré vagyok, amaz Jákób nevét emlegeti, és a másik önkezével írja: az Úré vagyok, és hízelegve Izráel nevét említi.
Mago'mo'a huno, Ra Anumzamofo suza mani'noe nehanigeno, mago'mo'a huno nagra Jekopu suza mani'noe nehanigeno, mago'mo'a huno Ra Anumzamofo suza nagra mani'noe huno azantera krenentenigeno, mago'a vahe'mo'za hu'za tagra Israeli vahe mani'none hu'za zamagia erisga hugahaze.
6 Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kivül nincsen Isten.
Ra Anumzamo'a amanage hu'ne, Nagra Israeli vahe'mota kini mani'nena tamagu'ma vazi'noa Anumzankina Monafi sondia vahe'mofo Ra Anumza mani'noe. Ana hu'neankina Nagra'a ese agafa hu mani'nena, Nagra'a vagare'enena mani'noe. Magore huno Nagrikna Anumzana omani'ne.
7 És ki hirdetett hozzám hasonlóan? jelentse meg és hozza azt elém, mióta e világ népét teremtém; és jelentsék meg a közeli és távoli jövőt.
Iza Nagri knara hu'nefi huama hino. Nagrikna vahe'ma mago'ma mani'nesniana hinkeno, nagri navure eno Nagrama vahe'ni'ama huhamprima zamante'noa vahetera korapara na'a fore hu'nefi eme huama nehu'za, henkama ne-ea zane henkama fore'ma hania zanena eme huama hino.
8 Ne féljetek és ne rettegjetek! Hát nem mondtam-é meg és nem jelentém előre? Ti vagytok tanuim! Hát van-é rajtam kivül Isten? Nincs kőszál, nem tudok!
Nagri vahe'mota tamahirahikura nehuta korora osiho, ama ana zantamima fore'ma osu'nege'na e'inahuza fore hugahie hu'na ko'ma tamasami'noana tamagra ontahi'nazafi? Tamagra Nagrira ko keta antahita hu'nazanki, nagrikna Anumzana magora mani'neno, Nagrama huaza huno hankave havegnara huno mani'nage'na nagra ontahi'nofi?
9 A bálványok csinálói mind hiábavalók, és kedvenczeik mit sem használnak, és tanuik nem látnak és nem tudnak, hogy megszégyenüljenek.
Hanki havi anumzamofo amema'a zafare'ma antre'za tro'ma nehaza vahera amne'za mani'naze. Ana nehu'za ana zanku'ma mareri fenoza ante'none nehaza zantamina amneza me'ne. Ana havi anumzante'ma mono'ma hunentaza vahera, zamavu suhuno neginagi vahe mani'nazanki'za, tusi zamagazegu hugahaze.
10 Ki alkotott istent, és bálványt ki öntött? a mely semmit sem használ!
Zafareti'ma antreno havi anumzama tro'ma huge, golireti'ma kreno havi anumzamofo amema'ama tro'ma nehia vahera, ana anumzamo'a mago zana aza osugahie.
11 Ímé, minden barátaik megszégyenülnek, és a mesterek magok is emberek; gyűljenek össze mind és álljanak elő; féljenek, szégyenüljenek meg együtt!
Hagi antahiho, havi anumzantamima troma nehia vahe'ene azama hu'za ana anumzama tro'ma nehaza vahe'mo'zanena zamagazegu hugahaze. Na'ankure ana havi anumzamofo ame'ma'a vahe'mo'za zamazanteti tro hu'naze. E'ina hu'negu zamatrenke'za eme eri atru hute'za amare eho. Tamagerfa hu'na nagra zamazeri koro hanuge'za, zamagazegu hugahaze.
12 A kovács fejszét készít, és munkálkodik a szénnél, és alakítja azt pőrölylyel, és munkálja azt erős karjával, és megéhezik és ereje nincsen, és vizet sem iszik és elfárad.
Ainireti'ma eri'zama eri antahi'zama eri'nea vahe'mo'a hama eri'neno hankave'a atreno ainia runtra aheno ana havi anumzamofo amema'a tro nehie. Hagi ana eri'zama e'neriana aganegeteno hankave'a omne amne nehigeno, tinkura ave'nesigeno ana zana tro nehie.
13 Az ács mérőzsinórt von, és lefesti azt íróvesszővel, és meggyalulja azt, a czirkalommal alakítja, és csinálja azt férfiú formájára, ember ékességére, hogy házában lakjék.
Hagi magora zafareti'ma antreno keonke zama tro'ma nehia vahe'mo'a, nofi avazu hu'neno, anante avona eri vakakino krenteno evuteno, ananka avaririno siselireti hanagatino vahe amema'a avaseseane tro huteno erino nompi ome nente.
14 Czédrusfát vág magának, tölgy- és cserfát hoz, és válogat az erdő fáiban, fenyőt plántál, a melyet az eső fölnevel.
Ana zantamima tro hunakura sida zafama, saipresi zafama oki zafareti'ene erino tro nehie. Ana nehuno menizafa, zafa tanopafi krinegeno ana zafafina kora runentegeno hageno mareneria zafa antagino ana zana tro nehie.
15 Azokból az ember tüzet gerjeszt, vesz belőlök és melegszik, meggyújtja és kenyeret süt; sőt istent is csinál abból és imádja, bálványt készít és előtte leborul;
Mago'a ana zafaramina, kave'ma kreno nesnia teve nehareno, mago'a tevema hugreno tohisigu nehare. Mago'a ana zafafintira erino havi anumzamofo amema'a tro hunteteno, monora hunente.
16 Felét tűzben megégeti, felénél húst eszik: pecsenyét süt és megelégszik, és aztán melengeti magát és szól: Bezzeg melegem van, tűznél valék!
Ana zafa mago'a apapu huno afu ame'a kreno neneno muse nehie. Ana nehuno mago'a zafa erino tevefi kregeno neregeno teve tonehino, tevemo'a knare huno navufga temuho hie huno muse nehie.
17 Maradékából istent készít, bálványát; leborulva imádja azt és könyörög hozzá, és így szól: Szabadíts meg, mert te vagy istenem!
Hianagi mago'a zafa erino havi anumzazamimofo amema'a antreno tro hunteteno ana zante monora hunenteno, amanage huno nunamuna nehie, kagra anumzani'a mani'nanku naza nehunka nagu'vazio huno nehie.
18 Nem tudnak és nem értenek, mert bekenvék szemeik és nem látnak, és szívök nem eszmél.
Tamagerfa hu'za havi anumzante'ma mono'ma hunentaza vahe'mo'za neginagi nehu'za, ama antahi'zana e'norize. Anazamo zamavua anteso hige'za nonke'za, antahintahi zamimo'a ankanire'neanki'za ama' antahi'zana e'norize.
19 És nem veszi eszébe, nincs ismerete és értelme, hogy mondaná: Felét tűzben megégetém és kenyeret sütöttem annak szenénél, sütöttem húst és megettem; és maradékából útálatosságot csináljak-é, és leboruljak a fa-galy előtt?
Mago'mo'e huno amanahu antahi'zana e'norie. Mago zafa eri'na teve hegre'na bretia krege afu ame'anena krena ne'noe. Ana nehu'na mago'ama mesia zafaretira kasrino haviza huno agoterfa zana trora hutena ana zafa atuparera narena re'na monora huntegahufi?
20 Ki hamuban gyönyörködik, megcsalt szíve vezette félre azt, hogy meg ne szabadítsa lelkét és ezt mondja: Hát nem hazugság van-é jobbkezemben?
Inankna hu'za vahe'mo'za negia nene'za tanefa'ma ase'nia zantera zamentintia nehaze? Ana vahera havi antahi'zazmimo rezamavatga hige'za havi kante nevazankiza, zamagra'a zamagura ovazigahaze. Ana nehu'za tamaga kazigama eri'naza zankura havige'za eri'none hu'za ke'za antahi'zara osugahaze.
21 Oh emlékezzél meg Jákób ezekről és Izráel, mert az én szolgám vagy te, én alkottalak téged, én szolgám vagy, Izráel! nem feledlek el.
Ra Anumzamo'a amanage huno nehie, Israeli vahera Jekopu nagamota ama zantaminkura tagera okaniho, nagra tamazeri fore hugeta nagri eri'za vahe mani'naze. Hagi Israeli vahe'mota Nagra nagera akani oramantegahue.
22 Eltöröltem álnokságaidat, mint felleget, és mint felhőt bűneidet; térj én hozzám, mert megváltottalak.
Zaho'mo hanintiri hampo erino eviaza hu'na, tamagri kefozana eri netre'na, kna'ane anafru huramia ata ko zahomo eri huhu huno eviaza hu'na kumi tamia eri atre'noe. Ana hu'negu Nagrite rukrahe huta eho, na'ankure nagra ko tamagu'vazina tamavre'noe.
23 Örüljetek egek, mert az Úr végbe vitte, kiáltsatok földnek mélységei, ujjongva énekeljetek hegyek, erdő és benne minden fa; mert megváltá az Úr Jákóbot, és Izráelben megdicsőíti magát.
Ra Anumzamo'ma ama anazama tro'ma hu'nea zama negetma, anami monaramimoka muse zagame nehugeno, mopa agu'afima me'nea zamoka muse nehugeno, agonaramimokane zafa tanopafima me'nana zafaramimotanena ranke huta muse zagamera hiho. Na'ankure Jekopu naga'ma aguvazino ete avre'nea Ra Anumzamo Israeli vahetera agra hankave'a erinte ama' nehie.
24 Így szól az Úr, megváltód és alkotód anyád méhétől fogva: Én vagyok az Úr, a ki mindent cselekszem, a ki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól;
Israeli vahe'mota ha' vahetmimofo zamazampinti'ma tamagu'mavazino neramavreno, antatamimofo zamarimpafima tamazeri fore'ma hu'nea Ra Anumzamo'a amanage hu'ne, Nagrake Ra Anumzana mani'nena maka zana tro nehu'na, anami monaramimpine ama mopafima me'nea zantamina nagrake tro hu'na erimporogeno me'ne.
25 Ki a hazugok jeleit megrontja, és a varázslókat megbolondítja, a bölcseket megszégyeníti, és tudományukat bolondsággá teszi.
Havi kasnampa kema nehaza vahera ana kasnampa kea eri atrogeno nena'a forera nosigeno, henkama fore hania zanku'ma zamema eri nentaza vahera antahintahi zamia zamazeri neginagi nehue. Ana nehu'na antahi'zane vahe'mokizmi antahi'zana eri atroge'za, neginagi vahe nemanize.
26 A ki szolgája beszédét beteljesíti, és véghez viszi követei tanácsát, a ki így szól Jeruzsálemnek: Lakjanak benne! és Júda városainak: Megépíttessenek! és romjait felállatom!
Nagri kasnampa vahe'ene, nagri kema erino vu vahe'mo'zama henkama fore hania zanku'ma huama'ma hu'naza zantamina, Nagra ana zantamina erifore nehua Anumza mani'noe. E'ina hu'negu menina amanage nehue, Jerusalemi rankumapina mani avinete'za, Juda mopafima me'nea kumatmina negi'za havizama hu'nea kumatamina nagra hanuge'za ete erioti vagare'za kigahaze.
27 Ki ezt mondja a mélységnek: Száradj ki! és kiapasztom folyóvizeidet!
Nagra hugeno hagerimo'a hagege hu'nea Anumzankina, nagra hanugeno tirantamimo'za tanegahaze.
28 Ki Czírusnak ezt mondja: Pásztorom! ki véghez viszi minden akaratomat, és ezt mondja Jeruzsálemnek: Megépíttessék! és a templomnak: Alapja vettessék!
Nagra Sairusina huhamparugeno nagri sipisipi kva vahe mani'neankino, Nagri'ma nave'nesia zana ana maka agra eri fore hugahie. Ana hu'neankino agra hanige'za Jerusalemi ran kumara ete eri kasefa hu'za negi'za, Nagri mono noma azeri oti'za ki tra'a agafa hu'za kigahaze.

< Ézsaiás 44 >