Ézsaiás 43
1 És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!
Biraⱪ ⱨazir i Yaⱪup, seni Yaratⱪuqi Pǝrwǝrdigar, I Israil, seni Xǝkillǝndürgüqi mundaⱪ dǝydu: — «Ⱪorⱪma; qünki Mǝn sanga ⱨǝmjǝmǝt bolup seni ⱪutⱪuzƣan; Seni Ɵz namim bilǝn atiƣanmǝn; Sǝn Meningkidursǝn!
2 Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.
Sǝn sulardin ɵtkiningdǝ, Mǝn sǝn bilǝn billǝ bolimǝn; Dǝryalardin ɵtkiningdǝ, ular seni ƣǝrⱪ ⱪilmaydu; Sǝn otta mengip yürginingdǝ, sǝn kɵymǝysǝn; Yalⱪunlar üstüngdǝ ot almaydu.
3 Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód, adtam váltságodba Égyiptomot, Kúst és Sebát helyetted.
Qünki Mǝn bolsam Hudaying Pǝrwǝrdigar, Israildiki Muⱪǝddǝs Bolƣuqi, Ⱪutⱪuzƣuqingdurmǝn; Seni ⱪutuldurux üqün Misirni bǝdǝl ⱪilip bǝrdim, Ornungƣa Efiopiyǝ ⱨǝm Sebani almaxturdum.
4 Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért:
Sǝn nǝzirimdǝ ⱪimmǝtlik bolƣaqⱪa, Mǝn sanga izzǝt-ⱨɵrmǝt kǝltürgǝn ⱨǝm seni sɵygǝn; Xunga Mǝn yǝnǝ ornungƣa adǝmlǝrni, Jeningƣa hǝlⱪlǝrni tutup berimǝn;
5 Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletről meghozom magodat, és napnyugotról egybegyűjtelek.
Ⱪorⱪma, qünki Mǝn sǝn bilǝn billǝdurmǝn; Mǝn nǝslingni xǝrⱪtin, Seni ƣǝrbtin yiƣip ǝpkelimǝn;
6 Mondom északnak: add meg; és délnek: ne tartsd vissza, hozd meg az én fiaimat messzünnen, és leányimat a földnek végéről,
Mǝn ximalƣa: — «Tapxur ularni!» Wǝ jǝnubⱪa: — «Ularni tutup ⱪalma! Oƣullirimni yiraⱪtin, ⱪizlirimni jaⱨanning qǝt-qǝtliridin ǝpkelip bǝr;
7 Mindent, a ki csak az én nevemről neveztetik, a kit dicsőségemre teremtettem, a kit alkottam és készítettem!
Mening namim bilǝn atalƣan ⱨǝrbirsini, Mǝn Ɵz xan-xǝripim üqün yaratⱪan ⱨǝrbirsini ǝpkelip bǝr!» — dǝymǝn, «Mǝn uni xǝkillǝndürdüm, Mǝn uni apiridǝ ⱪildim!»».
8 Hozd ki a vak népet, a melynek szemei vannak, és a süketeket, a kiknek füleik vannak!
U «kɵzi bar» ⱪariƣu hǝlⱪni, Yǝni «ⱪuliⱪi bar» gaslarni aldiƣa elip kǝldi.
9 Minden népek gyűljenek egybe, és seregeljenek össze a népségek: ki hirdethet közülök ilyet? Vagy a régieket tudassák velünk, állítsák elő tanuikat, hogy igazuk legyen, hogy ezek hallván, ezt mondják: Igaz.
— «Barliⱪ ǝllǝr yiƣilsun, Hǝlⱪlǝr jǝm bolsun! Ulardin kimmu mundaⱪ ixlarni jakarliyalisun? Yǝni kim muxundaⱪ «ilgiriki ixlar»ni [aldin’ala] bizgǝ anglitip baⱪⱪan? Bar bolsa, ɵzlirini ispatlaxⱪa guwaⱨqilirini aldiƣa kǝltürsun; Bolmisa, ular bu ixlarni angliƣandin keyin: — «Bu bolsa ⱨǝⱪiⱪǝt!» dǝp etirap ⱪilsun!
10 Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!
Silǝr [hǝlⱪim] Mening guwaⱨqilirim, Ⱨǝm Mǝn talliƣan ⱪulum [mǝn üqün] guwaⱨqidur, Xundaⱪ ikǝn, silǝr Meni tonup, Manga ixinip, Ⱨǝm qüxinip yǝtkǝysilǝrki: — «Mǝn degǝn «U»durmǝn, Mǝndin ilgiri ⱨeq ilaⱨ xǝkillǝnmigǝn, Ⱨǝm Mǝndin keyinmu ⱨeq xǝkillǝnmǝydu;
11 Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!
Mǝn, Mǝn Pǝrwǝrdigardurmǝn; Mǝndin baxⱪa Ⱪutⱪuzƣuqi yoⱪtur».
12 Én hirdettem, és megtartottam, és megjelentettem, és nem volt idegen isten köztetek, és ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.
— Aranglarda «yat ilaⱨ» bolmiƣan waⱪitta, Mǝn [mǝⱪsitimni] jakarliƣan, Mǝn ⱪutⱪuzƣan ⱨǝm xu ixlarning dangⱪini qiⱪarƣanmǝn; Xunga silǝr Mening Tǝngri ikǝnlikimgǝ guwaⱨqisilǝr, — dǝydu Pǝrwǝrdigar.
13 Mostantól fogva is én az leszek, és nincs, a ki az én kezemből kimentsen; cselekszem, és ki változtatja azt meg?
«Bǝrⱨǝⱪ, ǝzǝldin buyan Mǝn degǝn «U»durmǝn, Mening ⱪolumdin ⱨeqkim ⱨeqkimni ⱪutⱪuzalmaydu; Mǝn ix ⱪilsam, kim tosalisun?
14 Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izráel Szentje. Ti értetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájokat, mint menekülőket a Káldeusokkal együtt vídámságuk hajóiba.
Ⱨǝmjǝmǝt-Ⱪutⱪuzƣuqinglar bolƣan Pǝrwǝrdigar, Israildiki Muⱪǝddǝs Bolƣuqi mundaⱪ dǝydu: — Silǝrni dǝp Mǝn Babilni jazalatⱪuzup, Ularning ⱨǝmmisini, jümlidin kaldiylǝrni, Ⱪaqⱪun süpitidǝ ɵzliri huxalliⱪ bilǝn pǝhirlǝngǝn kemilǝrgǝ olturuxⱪa qüxüriwetimǝn.
15 Én az Úr vagyok, szent Istenetek, Izráelnek teremtője, királyotok.
Mǝn bolsam Pǝrwǝrdigar, silǝrgǝ Muⱪǝddǝs Bolƣuqi, Israilni Yaratⱪuqi, silǝrning Padixaⱨinglardurmǝn.
16 Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt,
Dengizdin yolni qiⱪarƣuqi, Dawalƣuƣan sulardin yol aqⱪuqi Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: —
17 A ki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ottan, nem kelnek föl, kialudtak, mint gyertyabél elhamvadának!
(U jǝng ⱨarwisini wǝ atni, ⱪoxun-küqlǝrni qiⱪarƣuqidur: — Ular biraⱪla yiⱪilidu, turalmaydu; Ular ɵqüp ⱪalƣan, qiraƣ pilikidǝk ɵqürülgǝn)
18 Ne emlékezzetek a régiekről, és az előbbiekről ne gondolkodjatok!
— Muxu ɵtkǝn ixlarni ǝslimǝnglar, Ⱪǝdimki ixlar toƣruluⱪmu oylanmanglar;
19 Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.
Qünki mana Mǝn yengi bir ixni ⱪilimǝn; U ⱨazirla barliⱪⱪa kelidu; Silǝr uni kɵrmǝy ⱪalamsilǝr?! Mǝn ⱨǝtta dalalardimu yol aqimǝn, Qɵl-bayawanda dǝryalarni barliⱪⱪa kǝltürimǝn!
20 Dicsőítni fog engem a mező vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak.
Daladiki ⱨaywanlar, qilbɵrilǝr ⱨǝm ⱨuwⱪuxlar Meni uluƣlaydu; Qünki Mǝn Ɵz hǝlⱪim, yǝni Ɵz talliƣinimƣa iqimlik tǝminlǝxkǝ, Dalalarda sularni, Qɵl-bayawanlarda dǝryalarni qiⱪirip berimǝn.
21 A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet!
Mǝn muxu hǝlⱪni Ɵzüm üqün xǝkillǝndürgǝnmǝn; Ular Manga bolƣan mǝdⱨiyilǝrni eytip ayan ⱪilidu.
22 És még sem engem hívtál segítségül Jákób, hanem megfáradtál én bennem Izráel!
Biraⱪ, i Yaⱪup, sǝn namimni qaⱪirƣining bilǝn Ɵzümni izdimiding, I Israil, ǝksiqǝ sǝn Mǝndin kɵnglüng yenip ⱨarsinding;
23 Nem adtad nékem égőáldozatul bárányaidat, és áldozataiddal nem dicsőítettél engem; nem terheltelek ételáldozattal, és tömjénnel nem fárasztottalak.
Sǝn elip kǝlgǝn «kɵydürmǝ ⱪurbanliⱪ» ⱪoyliringni Manga ⱪilƣan ǝmǝs, «Inaⱪ ⱪurbanliⱪ»liring bilǝn Meni ⱨɵrmǝtligǝn ǝmǝssǝn; Mǝn «axliⱪ ⱨǝdiyǝ»ni ⱪilix bilǝn seni «ⱪulluⱪ»ⱪa ⱪoymaⱪqi ǝmǝsmǝn, Huxbuy yeⱪip seni ⱨarsindurmaⱪqi bolƣan ǝmǝsmǝn!
24 Nem vettél pénzen nékem jóillatú nádat, és áldozataid kövérével jól nem tartottál, csak bűneiddel terhelél, vétkeiddel fárasztál engemet.
Sǝn pulni hǝjlǝp Manga ⱨeq egir elip kǝlmigǝnsǝn, Sǝn «Inaⱪ ⱪurbanliⱪ»liringning yeƣi bilǝn Meni razi ⱪilip ⱪanaǝtlǝndürgǝn ǝmǝssǝn; Əksiqǝ sǝn gunaⱨliring bilǝn Meni ⱪulluⱪⱪa ⱪoymaⱪqi bolƣansǝn, Itaǝtsizliking bilǝn Meni ⱨarsindurdung.
25 Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg!
Mǝn, Mǝn Ɵzüm üqünla sening asiyliⱪliringni ɵqüriwǝtküqimǝn, Mǝn sening gunaⱨliringni esimgǝ kǝltürmǝymǝn.
26 Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál!
Əmdi ɵtmüxüng toƣruluⱪ Meni ǝslitip ⱪoyƣin, Munazirǝ ⱪilixayli, Ɵzüngni aⱪliƣudǝk geping bolsa dǝwǝrgin!
27 Az első atyád vétkezett, és tanítóid elpártoltak tőlem!
Birinqi atang gunaⱨ ⱪilƣan; Sening xǝrⱨqiliring bolsa Manga asiyliⱪ ⱪildi.
28 Ezért én is megfertőztettem a szent fejedelmeket, és veszedelemre adám Jákóbot, és gyalázatra Izráelt!
Xunga Mǝn ibadǝthanamdiki yetǝkligüqilǝrni napak ⱪilimǝn, Ⱨǝmdǝ Yaⱪupni ⱨalak lǝnitigǝ uqraxⱪa, Israilni rǝswaqiliⱪta ⱪalduruxⱪa bekittim.
