< Ézsaiás 40 >

1 Vígasztaljátok, vígasztaljátok népemet, így szól Istenetek!
Paglipay kamo, paglipay kamo, akong katawohan, nag-ingon ng inyong Dios.
2 Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek néki, hogy vége van nyomorúságának, hogy bűne megbocsáttatott; hiszen kétszeresen sujtotta őt az Úr keze minden bűneiért.
Pagsulti kamo nga maloloy-on sa Jerusalem ug singgiti siya, nga ang iyang panahon sa gubat natapus na, nga ang iyang kasal-anan gipasaylo na, nga nakadawat siya ug pinilo gikan sa kamot ni Jehova tungod sa tanan niyang mga sala.
3 Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek!
Ang tingog sa usa nga nagasinggit: Andama ninyo sa kamingawan ang dalan ni Jehova; himoang patag sa kamingawan ang usa ka halapad nga dalan alang sa atong Dios.
4 Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bérczek rónává.
Ang tagsatagsa ka walog pagabayawon, ug ang tagsatagsa ka bukid ug bungtod pagapaubson; ug ang dili patag pagahimoong patag, ug ang mga dapit nga gansanggansangon mapatag:
5 És megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt.
Ug ang himaya ni Jehova igapadayag, ug ang tanan nga unod sa tingub makakita niini: kay ang baba ni Jehova nagsulti niini.
6 Szózat szól: Kiálts! és monda: Mit kiáltsak? Minden test fű, és minden szépsége, mint a mező virága!
Ang tingog sa usa nga nagaingon: Singgit. Ug ang usa miingon: Unsa bay akong isinggit? Ang tanan nga unod balili man, ug ang tanan nga katahum niini maingon man sa bulak sa kapatagan.
7 Megszáradt a fű, elhullt a virág, ha az Úrnak szele fuvallt reá; bizony fű a nép.
Ang balili nagakalaya, ang bulak nagakalawos, tungod kay ang gininhawa ni Jehova nagahuyop sa ibabaw niini; sa pagkatinuod ang katawohan balili man.
8 Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad!
Ang balili nagakalaya, ang bulak nagakalawos; apan ang pulong sa Dios nagapabilin sa walay katapusan.
9 Magas hegyre menj fel, örömmondó Sion! emeld föl szódat magasan, örömmondó Jeruzsálem! emeld föl, ne félj! mondjad Júda városinak: Ímhol Istenetek!
Oh ikaw nga nagasugilon ug mga maayong balita sa Sion, tumungas ka sa usa ka hataas nga bukid: Oh ikaw nga nagasugilon ug mga maayong balita sa Jerusalem, ipatugbaw sa makusog ang imong tingog; ipatugbaw kana, ayaw kahadlok; ingna ang mga ciudad sa Juda: Ania karon, ang inyong Dios!
10 Ímé, az Úr Isten jő hatalommal, és karja uralkodik! Ímé, jutalma vele jő, és megfizetése Ő előtte.
Ania karon, ang Ginoong Jehova moanhi ingon nga usa ka makagagahum, ug ang iyang bukton mohari alang kaniya: Tan-awa, ang iyang balus anaa knaiya ug anga iynag balaus anaa sa iyang atubangan.
11 Mint pásztor, nyáját úgy legelteti, karjára gyűjti a bárányokat és ölében hordozza, a szoptatósokat szelíden vezeti.
Siya magapasibsib sa iyang panon sama sa usa ka magbalantay sa carnero, iyang tigumon ang mga nating carnero diha sa iyang bukton, ug kugoson sila diha sa iyang dughan, ug sa pagkamapuangoron magaanak siya niadtong adunay magagmay pa.
12 Ki mérte meg markával a vizeket, és ki mértéklé az egeket arasszal, a föld porát ki foglalá mérczébe, és a hegyeket ki tette körtefontra, és a halmokat a mérlegserpenyőbe?
Kinsay nakatakus sa mga tubig sa palad sa iyang kamot, ug nakasukod sa langit pinaagi sa dangaw, ug nasayud sa abug sa yuta pinaagi sa taksanan, ug nakatimbang sa mga bukid sa mga timbangan, ug ang mga bungtod sa usa ka timbangan?
13 Kicsoda igazgatta az Úr lelkét, és ki oktatta Őt, mint tanácsosa?
Kinsay nakamando sa Espiritu ni Jehova, kun nakatudlo kaniya kay iya man nga magtatambag?
14 Kivel tanácskozott, hogy felvilágosítsa Őt, és tanítsa Őt igazság ösvényére, és tanítsa ismeretre, és oktassa Őt az értelem útára?
Uban kang kinsa siya mangayo ug tambag ug kinsay nagpahimangno kaniya, ug nagtudlo kaniya sa dalan sa justicia, ug nagtudlo kaniya ug kahibalo, ug nagpakita kaniya sa dalan sa pagsabut?
15 Ím a népek, mint egy csöpp a vederben, és mint egy porszem a mérlegserpenyőben, olyanoknak tekintetnek; ímé a szigeteket mint kis port emeli föl!
Ania karon, ang mga nasud mahisama sa usa ka tinulo sa timba, ug naisip ingon sa fino nga abug sa timbangan: ania karon, siya nagapunit sa mga pulo ingon sa usa ka diyutay nga butang.
16 És a Libánon nem elég a tűzre, és vada sem elég az áldozatra.
Ug ang Libano dili paigo nga idaig, ni ang mga mananap niini igo sa usa ka halad-nga-sinunog.
17 Minden népek semmik Ő előtte, a semmiségnél és ürességnél alábbvalóknak tartja.
Ang tanan nga mga nasud daw walay kapuslanan sa iyang atubangan; sila giisip niya ingon nga ubos pa kay sa walay kapuslanan ug kakawangan man.
18 És kihez hasonlítjátok az Istent, és minő képet készítetek Ő róla?
Nan kang kinsa man diay ninyo, igapakasama ang Dios? kun unsang dagwaya ang inyong iindig kaniya?
19 A bálványt a mester megönti, és az ötvös megaranyozza azt, és olvaszt ezüst lánczot reá;
Ang larawan, sa usa ka magbubuhat gitunaw kana, ug ang magsasalsal sa bulawan nagahal-op niini sa bulawan, ug nagatunaw alang niini sa talikala nga salapi.
20 A ki szegény ily áldozatra, oly fát választ, a mely meg nem rothad; okos mestert keres, hogy oly bálványt állítson, a mely nem ingadoz.
Kadtong kabus kaayo sa mao nga balad nagapili sa usa ka kahoy nga dili madunot; siya nagapangita alang kaniya ug usa ka batid nga magbubuhat aron sa paghimo ug usa ka linilok nga larawan, nga dili matarug.
21 Hát nem tudjátok és nem hallottátok-é, hát nem hirdettetett néktek eleitől fogva, hát nem értettétek-é meg a föld fundamentomait?
Wala ba kamo manghilabo? wala ba kamo makadungog? wala ba kini ikasugilon kaninyo gikan pa sa sinugdan? wala ba kamo makasabut gikan pa sa sinugdan? wala ba kamo makasabut gikan pa sa mga pagkatukod sa yuta?
22 Ki ül a föld kereksége fölött, a melynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra;
Siya mao ang nagalingkod ibabaw sa kalingin sa kalibutan, ug ang mga pumoluyo niini sama sa mga dulon; nga nagabuklad sa mga langit ingon sa usa ka tabil, ug nagaladlad kanila ingon sa usa ka balong-balong nga pagapuy-an;
23 Ki a fejedelmeket semmivé teszi, és a föld biráit hiábavalókká változtatja;
Nga nagahimo sa mga principe sa pagkawalay kapuslanan; nga nagahimo sa mga maghuhukom sa yuta ingon nga kakawangan.
24 Még alig plántáltattak, még alig vettetének el, alig vert gyökeret a földben törzsük, és Ő csak rájok fuvall, és kiszáradnak és őket, mint polyvát, forgószél ragadja el:
Oo, sila wala ikatanum; oo, sila wala ikapugas; oo ang ilang punoan wala makagamut sa yuta: labut pa siya nagahuyop kanila, ug sila nangalaya, ug ang alimpulos nagaibut kanila nga daw tuod sa balili.
25 Kihez hasonlíttok hát engem, hogy hasonló volnék? szól a Szent.
Nan kang kinsa man diay ako ipanig-ingon ninyo, nga aron ako mahisama kaniya? nagaingon ang Balaan.
26 Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, a ki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen.
Ihangad ang inyong mga mata sa itaas, ug tan-awa kong kinsay nagbuhat niini, nga nagadala sa ilang panon sa tinagdaghan; siya nagatawag kanilang tanan pinaagi sa ngalan; tungod sa kadaku sa iyang gahum, ug tungod kay siya kusgan sa kagahum, walay mausa nga makulang kanila.
27 Miért mondod Jákób és szólsz ekként Izráel: Elrejtetett az én útam az Úrtól, és ügyemmel nem gondol Istenem?!
Nganong nagaingon ikaw, Oh Jacob, ug nagasulti, Oh Israel: Ang akong dalan natago gikan kang Jehova, ug ang justicia nga angay kanako, miagi na gikan sa akong Dios?
28 Hát nem tudod-é és nem hallottad-é, hogy örökkévaló Isten az Úr, a ki teremté a föld határait? nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsesége!
Wala ba ikaw makaila? wala ba ikaw makadungog? Ang Dios nga walay katapusan, si Jehova, ang Magbubuhat sa kinatumyan sa yuta, dili maluya, ni kapuyan; walay makasusi sa iyang salabutan.
29 Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja.
Siya nagahatag ug gahum niadtong maluya; ug kaniya nga walay kabaskug nagadugang siya ug kusog.
30 Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is;
Bisan pa ang mga batan-on mangaluya ug makapuyan, ug ang mga batan-on mangapukan sa hilabihan gayud:
31 De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!
Apan kadtong nagabuhat kang Jehova magabag-o sa ilang kusog; sila manlupad pinaagi sa mga pako ingon sa mga agila; sila manalagan, ug dili makapuyan: sila manlakaw, ug dili mangaluya.

< Ézsaiás 40 >