Ézsaiás 36
1 És lőn Ezékiás király tizennegyedik esztendejében, feljöve Szanhérib assir király Júdának minden erős városai ellen, és azokat megvevé.
Now in the fourteenth year of king Hezekiah, Sennacherib king of Assyria [Level plain] attacked all of the fortified cities of Judah [Praised], and captured them.
2 És elküldé Assiria királya Rabsakét Lákisból Jeruzsálembe, Ezékiás királyhoz nagy sereggel, ki is megállt a felső tó folyásánál, a ruhamosók mezejének útján.
The king of Assyria [Level plain] sent Rabshakeh from Lachish to Jerusalem [City of peace] to king Hezekiah with a large army. He stood by the aqueduct from the upper pool in the fuller’s field highway.
3 És kijöve hozzá Eljákim a Hilkiás fia az udvarnagy, és Sebna az íródeák, és Jóák Asáfnak fia az emlékíró.
Then Eliakim the son of Hilkiah, who was over the household, and Shebna the scribe, and Joah, the son of Asaph, the recorder came out to him.
4 És mondá nékik Rabsaké: Mondjátok meg kérlek Ezékiásnak, így szól a nagy király, Assiria királya: Micsoda bizodalom ez, melyre támaszkodol?
Rabshakeh said to them, “Now tell Hezekiah, ‘Thus says the great king, the king of Assyria [Level plain], “What confidence is this in which you trust?
5 Azt mondom, hogy csak szóbeszéd az, hogy ész és erő van nálatok a háborúhoz; no hát kiben bízol, hogy ellenem feltámadál?
I say that your counsel and strength for the war are only vain words. Now in whom do you trust, that you have rebelled against me?
6 Ímé te e megtört nádszálban bízol, Égyiptomban, melyre a ki támaszkodik, tenyerébe megy és átfúrja azt; ilyen a Faraó, Égyiptomnak királya, minden benne bízóknak.
Behold, you trust in the staff of this bruised reed, even in Egypt [Abode of slavery], which if a man leans on it, it will go into his hand and pierce it. So is Pharaoh king of Egypt [Abode of slavery] to all who trust in him.
7 És ha azt mondod nékem: az Úrban, a mi Istenünkben bízunk: vajjon nem Ő-é az, a kinek magaslatait és oltárait elrontotta Ezékiás, és ezt mondá Júdának és Jeruzsálemnek: Ez előtt az oltár előtt hajoljatok meg.
But if you tell me, ‘We trust in Yahweh Eloheikhem [Yahweh our God],’ is not that he whose high places and whose altars Hezekiah has taken away, and has said to Judah [Praised] and to Jerusalem [City of peace], ‘You shall worship before this altar?’”
8 Most azért harczolj meg, kérlek, az én urammal, az assir királylyal, és adok néked két ezer lovat, ha ugyan tudsz lovagokat ültetni reájok.
Now therefore, please make a pledge to my master the king of Assyria [Level plain], and I will give you two thousand horses, if you are able on your part to set riders on them.
9 Miképen állasz ellene egyetlen helytartónak is, a ki legkisebb az uram szolgái közt? De hisz Égyiptomban van bizalmad, a szekerekért és lovagokért.
How then can you turn away the face of one captain of the least of my master’s servants, and put your trust on Egypt [Abode of slavery] for chariots and for horsemen?
10 És most talán az Úr nélkül jöttem én e földre, hogy elpusztítsam azt? Az Úr mondá nékem: Menj a földre, és pusztítsd el azt!
Have I come up now without Adonai against this land to destroy it? Adonai said to me, “Go up against this land, and destroy it.”’”
11 És mondá Eljákim és Sebna és Jóák Rabsakénak: Szólj, kérünk, szolgáidhoz arám nyelven, mert értjük azt, és ne zsidóul szólj hozzánk, e kőfalon levő nép füle hallatára.
Then Eliakim, Shebna and Joah said to Rabshakeh, “Please speak to your servants in Aramaic [Elevated], for we sh'ma ·hear understand obey· it; and don’t speak to us in the Jews’ language in the hearing of the people who are on the wall.”
12 És mondá Rabsaké: Avagy a te uradhoz, vagy te hozzád küldött engem az én uram, hogy ezeket elmondjam? és nem az emberekhez-é, a kik ülnek a kőfalon, hogy egyék ganéjokat és igyák vizeletöket veletek együtt?!
But Rabshakeh said, “Has my master sent me only to your master and to you, to speak these words, and not to the men who sit on the wall, who will eat their own dung and drink their own urine with you?”
13 És odaálla Rabsaké, és kiálta felszóval zsidóul, és mondá: Halljátok a nagy királynak, Assiria királyának beszédit!
Then Rabshakeh stood, and called out with a loud voice in the Jews’ language, and said, “Sh'ma ·Hear obey· the words of the great king, the king of Assyria [Level plain]!
14 Ezt mondja a király: Meg ne csaljon benneteket Ezékiás, mert nem szabadíthat meg titeket.
Thus says the king, ‘Don’t let Hezekiah deceive you; for he will not be able to deliver you.
15 És ne biztasson titeket Ezékiás az Úrral, mondván: Kétségtelen megszabadít az Úr minket, nem adatik e város az assiriai király kezébe!
Don’t let Hezekiah make you trust in Adonai, saying, “Adonai will surely deliver us. This city won’t be given into the hand of the king of Assyria [Level plain].”’
16 Ezékiásra ne hallgassatok, mert azt mondja Assiria királya: Tegyetek velem szövetséget és jőjjetek ki hozzám, és akkor kiki ehetik szőlőjéből és az ő olajfájáról, és ihatja kútjának vizét.
Don’t sh'ma ·hear obey· Hezekiah, for thus says the king of Assyria [Level plain], ‘Make your peace with me, and come out to me; and each of you eat from his vine, and each one from his fig tree, and each one of you drink the waters of his own cistern;
17 Míg eljövök és elviszlek titeket oly földre, minő a ti földetek, gabona és must földére, kenyér és szőlő földére.
until I come and take you away to a land like your own land, a land of grain and new wine, a land of bread and vineyards.
18 Rá ne szedjen titeket Ezékiás, mondván: Az Úr megszabadít minket! Avagy megszabadították-é a népek istenei, kiki az ő földét Assiria királyának kezéből?
Beware lest Hezekiah persuade you, saying, “Adonai will deliver us.” Have any of the deities of the nations delivered their lands from the hand of the king of Assyria [Level plain]?
19 Hol vannak Hamáth és Arphádnak istenei? hol Sefarvaimnak istenei? talán bizony megmentették Samariát kezemből?
Where are the deities of Hamath and Arpad? Where are the deities of Sepharvaim? Have they delivered Samaria from my hand?
20 Kicsoda e földek minden istenei között, a ki megszabadította volna földét kezemből, hogy az Úr megszabadítsa Jeruzsálemet az én kezemből?
Who are they among all the deities of these countries that have delivered their country out of my hand, that Adonai should deliver Jerusalem [City of peace] out of my hand?’”
21 Ők pedig hallgatának, és egy szót sem feleltek, mert a király parancsolá így, mondván: Ne feleljetek néki!
But they remained silent, and said nothing in reply, for the king’s order was, “Don’t answer him.”
22 Akkor elmenének Eljákim a Hilkiás fia az udvarnagy, és Sebna az íródeák, és Jóák Asáf fia az emlékíró, Ezékiáshoz meghasogatott ruhákban, és hírül adák néki a Rabsaké beszédeit.
Then Eliakim the son of Hilkiah, who was over the household, and Shebna the scribe, and Joah, the son of Asaph, the recorder, came to Hezekiah with their clothes torn, and told him the words of Rabshakeh.
