< Ézsaiás 32 >

1 Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben;
Íme igazság szerint fog király uralkodni és kormányzók fognak jog szerint kormányozni.
2 Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.
És mindegyik lesz mint menedék szél elől, mint rejtek zápor ellen, mint vízpatakok a sivatagban, mint nehéz kőszálnak árnyéka bágyadt földön.
3 És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;
Nem vakulnak meg a látók szemei és a hallók fülei figyelni fognak.
4 A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.
Az elhamarkodók szíve értelmes lesz megismerésre és a dadogók nyelve siet tisztán beszélni.
5 Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek.
Nem neveztetik többé az aljas nemesnek és a fösvény nem mondatik előkelőnek.
6 Mert a bolond csak bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.
Mert az aljas aljasságot beszél és szíve jogtalanságot cselekszik, istentelenséget cselekedve és tévedést beszélve az Örökkévaló ellen, üresen hagyva az éhezőnek lelkét és a szomjazónak italát elvonva.
7 A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.
És a fösvénynek fegyverei gonoszak; ő fondorlatokat eszelt ki, hogy megrontsa a szegényeket hazug beszédekkel és mikor a szűkölködő jogosságot beszél.
8 De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.
De a nemes dolgokat eszelt ki, és ő nemes dolgoknál megmarad.
9 Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam`, és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem`!
Gondtalan asszonyok, fel, halljátok szavamat, bizakodó leányok, figyeljetek beszédemre.
10 Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.
Esztendőn fölül napok múlva remegni fogtok ti bizakodók, mert elveszett a szüret, gyümölcsszedés nem lesz.
11 Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.
Reszkessetek ti gondtalanok, remegjetek ti bizakodók, vetkőzzetek, meztelenedjetek, gyászt öltsetek az ágyékra!
12 Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.
Mellet verdesnek a gyönyörűséges mező miatt, a termékeny szőlő miatt.
13 Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;
Népem földjén tövis és tüske nő ki, bizony mind a vígságos házain az ujjongó városnak.
14 A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.
Mert a kastély pusztán maradt, a zajos város elhagyatott, bástya és őrtorony barlangokká váltak örökre, vadszamarak vígságául, nyájak legelőjéül.
15 Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;
Mígnem kiömlik ránk a szellem a magasból és a puszta termőfölddé lesz és a termőföld erdőnek tekintetik.
16 És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;
És lakozik a pusztában jogosság és igazság a termőföldön lakik.
17 És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.
És lesz az igazságnak műve béke és az igazság munkája békesség és biztonság mindörökre.
18 Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.
És lakni fog népem a béke hajlékában és biztos lakásokban és gondtalan nyugalomban.
19 De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed!
És jégeső lesz, mikor ledől az erdő és alacsonyra alacsonyul a város.
20 Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!
Boldogok ti; akik magot szórtok minden víz mellett, kik szabadon bocsátjátok az ökör és szamár lábát.

< Ézsaiás 32 >