< Ézsaiás 32 >
1 Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben;
Behold, a king reigns for righteousness, As for princes, they rule for judgment.
2 Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.
And each has been as a hiding place [from] wind, And as a secret hiding place [from] inundation, As streams of waters in a dry place, As a shadow of a heavy rock in a weary land.
3 És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;
And the eyes of beholders are not dazzled, And the ears of hearers attend.
4 A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.
And the heart of those hurried understands to know, And the tongue of stammerers hurries to speak clearly.
5 Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek.
A fool is no more called “noble,” And to a miser it is not said, “rich”;
6 Mert a bolond csak bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.
For a fool speaks folly, And his heart does iniquity, to do profanity, And to speak error concerning YHWH, To empty the soul of the hungry, Indeed, he causes the thirsty to lack [their] drink.
7 A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.
And the miser—his instruments [are] evil, He has counseled wicked schemes, To corrupt the poor with lying sayings, Even when the needy speaks justly.
8 De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.
And the noble counseled noble things, And he rises up for noble things.
9 Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam`, és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem`!
Women, easy ones, rise, hear my voice, Daughters, confident ones, give ear [to] my saying,
10 Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.
In days and a year You are troubled, O confident ones, For harvest has been consumed, The gathering does not come.
11 Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.
Tremble, you women, you easy ones, Be troubled, you confident ones, Strip and make bare, with a girdle on the loins,
12 Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.
They are lamenting for breasts, For fields of desire, for the fruitful vine.
13 Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;
Over the ground of my people thorn [and] brier go up, Surely over all houses of joy of the exulting city,
14 A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.
The palace has been left, The multitude of the city forsaken, Fort and watchtower have been for dens for all time, A joy of wild donkeys—a pasture of herds;
15 Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;
Until the Spirit is emptied out on us from on high, And a wilderness has become a fruitful field, And the fruitful field is reckoned for a forest.
16 És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;
And judgment has dwelt in the wilderness, And righteousness remains in the fruitful field.
17 És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.
And a work of the righteousness has been peace, And a service of the righteousness—Keeping quiet and confidence for all time.
18 Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.
And My people have dwelt in a peaceful habitation, And in steadfast dwelling places, And in quiet resting places.
19 De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed!
And it has hailed in the going down of the forest, And the city is low in the valley.
20 Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!
Blessed [are] you sowing by all waters, Sending forth the foot of the ox and the donkey!