Ézsaiás 32
1 Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben;
Ето, един цар ще царува с правда, И началниците ще управляват с правосъдие;
2 Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.
И всеки човек от тях ще бъде като заслон от вятър И като прибежище от буря, Като водни потоци на сухо място, Като сянка от голяма канара в изтощена земя.
3 És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;
Очите на виждащите не ще бъдат помрачени, И ушите на слушащите ще бъдат внимателни.
4 A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.
Също и сърцето на безразсъдните ще разбере мъдрост, И езикът на гъгнивите ще говори бърже и ясно.
5 Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek.
Подлият не ще се нарича вече великодушен, Нито ще се казва сребролюбецът щедър;
6 Mert a bolond csak bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.
Защото подлият ще говори подло, И сърцето му ще работи беззаконие, Тъй щото да върши нечестие и говори заблуда против Господа, За да изтощи душата на гладния, И да направи питието на жадния да чезне.
7 A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.
А на коварния средствата са зли; Той измислюва лукави кроежи За да погуби сиромаха с лъжливи думи Даже като немотния говори право.
8 De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.
Но великодушният измислюва великодушни неща, И за великодушни неща ще стои.
9 Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam`, és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem`!
Станете, вие охолни жени, и слушайте гласа ми; Чуите думата ми, вие безгрижни дъщери;
10 Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.
За една година и няколко дни ще бъдете смущавани, вие безгрижни; Защото гроздоберът ще чезне, беритбата няма да настане.
11 Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.
Треперете, вие охолни; смутете се вие безгрижни; Съблечете се и оголете се, и опашете кръста си с вретище.
12 Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.
Те ще се бият в гърди за приятни полета, За плодородните лозя.
13 Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;
Тръни и глогове ще растат в земята на людете Ми, Още и върху всичките къщи, гдето се веселят във веселещия се град;
14 A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.
Защото палата ще бъде изоставен, Шумният град ще бъде напуснат, Крепостта и кулата ще станат до века пещери, Наслаждение на диви осли, пасбище на стада,
15 Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;
Докато духът се излее на нас от свише, И пустинята стане плодородно поле, И плодородното поле се счете като лес.
16 És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;
Тогава правосъдие ще се засели в пустинята, И правда ще обитава в плодородното поле.
17 És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.
Правдата ще издействува мир; И светлината на правдата ще бъде покой и увереност до века.
18 Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.
И Моите люде ще обитават в мирно заселище, В утвърдени жилища, и в тихи успокоителни места.
19 De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed!
Но ще пада градушка върху падащия лес; И градът съвсем ще се сниши.
20 Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!
Блажени вие, които сеете при всяка вода, Които изпращат навред нозете на вола и на осела!
