< Ézsaiás 30 >
1 Jaj a pártos fiaknak, így szól az Úr, a kik tervet visznek véghez nélkülem, és szövetséget kötnek, de nem lelkem által, hogy bűnre bűnt halmozzanak!
ʻOku pehē ʻe Sihova, ʻE malaʻia ʻae fānau talangataʻa, ʻaia ʻoku fakakaukau kae ʻikai ʻiate au; pea ʻoku ʻufiʻufi ʻaki ʻae meʻa ʻufiʻufi; ka ʻoku ʻikai ʻi hoku laumālie, koeʻuhi ke nau fakalahi ʻae angahala ki he angahala
2 A kik Égyiptomba szállanak alá, és számat nem kérdezik meg, hogy meneküljenek a Faraónak oltalmába, és Égyiptom árnyékába rejtőzködjenek.
ʻOku nau fononga ke ʻalu hifo ki ʻIsipite ke fakamālohi ʻakinautolu ʻi he mālohi ʻo Felo, pea ke faʻaki ki he malu ʻo ʻIsipite; ka naʻe ʻikai te nau fehuʻi ki hoku fofonga!
3 És lesz néktek a Faraó oltalma szégyentekre, és az elrejtőzködés Égyiptom árnyékában gyalázatotokra.
Ko ia ʻe hoko ʻae mālohi ʻo Felo ko homou manga, pea ko e falala ki he malu ʻo ʻIsipite ko homou maveuveu.
4 Mert már Zoánban voltak fejedelmei, és követei Hánesig érkezének.
He ko hono ngaahi houʻeiki naʻe ʻi Soani, pea naʻe haʻu ʻene kau talafekau ki Hanesi.
5 Megszégyenülnek mind a nép miatt, a mely nem használ nékik, a mely nem segít és nem használ, sőt szégyenökre és gyalázatukra lesz!
Naʻa nau mā kotoa pē ʻi he kakai naʻe taʻeʻaonga kiate kinautolu, naʻe ʻikai ko ha tokoni pe ko e ʻaonga, ka ko e fakamā pea mo e ongokovi.
6 Jövendölés dél barma ellen: A nyomor és szorongatás földén keresztül, a honnan nőstény és hím oroszlán és viperák és szárnyas sárkányok jőnek ki; viszik szamárcsikók hátán gazdagságukat, és a tevéknek púpján kincsöket a népnek, a mely pedig nem használ.
Ko e kavenga ʻoe ngaahi manu ʻoku ʻave ki he potu tonga: ki he fonua ʻoe mamahi mo e ongosia, ʻaia ʻoku haʻu mei ai ʻae laione mui mo e laione motuʻa, ʻae ngata fekai pea mo e ngata afi ʻoku puna, te nau fua ʻenau koloa ʻi he uma ʻoe fanga ʻasi mui, mo ʻenau ngaahi meʻa ʻi he hula ʻoe fanga kāmeli, ki ha kakai ʻe ʻikai ʻaonga kiate kinautolu.
7 Hitvány és üres Égyiptom segítsége, ezért nevezem őt nagyszájúnak, a ki veszteg ül,
He ko e meʻa vaʻinga pea taʻeʻaonga, ʻae tokoni mei he kakai ʻo ʻIsipite, ko ia kuo u kalanga ʻi he meʻa ni, Ko honau mālohi ke nofo pe.
8 Most menj, írd ezt táblára nálok, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra bizonyságul örökre.
Te ke ʻalu ni ʻo tohi ia ʻi honau ʻao ʻi he palepale, pea tohi ia ʻi ha tohi koeʻuhi ko e kuonga ki mui ʻo taʻengata pea taʻengata.
9 Mert pártütő nép ez, apát megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét;
ʻO pehē, ko e kakai angatuʻu eni, ko e fānau loi, ko e fānau ʻoku ʻikai fie fanongo ki he fono ʻa Sihova:
10 Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat!
ʻOku nau pehē ki he kau kikite, ʻoua naʻa mamata, pea ki he kau palōfita, ʻoua ʻe fakahā kiate kimautolu ʻae ngaahi meʻa totonu; lea ʻaki kiate kimautolu ʻae ngaahi meʻa mālie, kikite ʻaki ʻae ngaahi kākā:
11 Hagyjátok el az útat, térjetek le már ez ösvényről, vigyétek el előlünk Izráelnek Szentjét!
Tuʻu ki he ʻatā mei he hala, afe atu mei he hala, tuku ke mole ʻi hotau ʻao ʻae tokotaha māʻoniʻoni ʻo ʻIsileli.
12 Azért így szól Izráel Szentje: Mivel megútáltátok e beszédet, és bíztok a nyomorgatásban és a hamisságban, és ezekre támaszkodtok:
Ko ia ʻoku pehē ʻe he tokotaha māʻoniʻoni ʻo ʻIsileli, Ko e meʻa ʻi hoʻomou fehiʻa ki he folofola ni, pea falala ki he fakamālohi mo e mioʻi, mo faʻaki ki ai:
13 Azért e bűn olyan lesz tinéktek, mint a leesendő falhasadék, a mely már kiáll a magas kőfalon, a melynek aztán nagy hirtelen jő el romlása;
Ko ia ʻe hoko kiate kimoutolu ʻae hia ni ʻo hangē ʻae foaʻi ha ʻā maka ʻoku teitei hinga, ʻo hangē ko ha mafahi ʻi ha ʻā māʻolunga ʻoku hoko hono maumau fakafokifā ʻi ha kemo pe taha.
14 És romlása olyan lesz, mint a fazekasok edényének romlása, a mely kimélés nélkül eltöretik, és nem találni töredéki közt oly cserepet, a melyen tűzhelyről tüzet lehetne vinni, avagy vizet meríteni a tócsából.
Pea te ne maumau ia ʻo hangē ko e maumau ʻae ipu ʻoe tufunga ngaohi ipu ʻaia kuo foaʻi ʻo lailai; ʻe ʻikai te ne taʻofi: ko ia ʻe ʻikai ʻilo ʻi hono pā ʻo ia ha konga ke vela ʻi he veʻe afi, pe ʻutu ʻaki ha vai mei he luo.
15 Mert így szól az Úr Isten, Izráelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndességben és reménységben erősségtek lett volna; de ti nem akarátok;
He ʻoku pehē ʻe he ʻEiki ko Sihova, ko e tokotaha māʻoniʻoni ʻo ʻIsileli; ʻI he tafoki mo e nofo pe te mou moʻui ai; ʻi he angavaivai mo e tui ʻe ai homou mālohi: ka naʻe ʻikai te mou loto ki ai.
16 Hanem ezt mondátok: Nem, sőt lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözőitek.
Ka naʻa mou pehē, “ʻE ʻikai; ka te mau hola ʻi he fanga hoosi; ko ia te mou hola:” pea, “Te mau heka ʻi he veʻe vave; ko ia ʻe veʻe vave foki mo kinautolu ʻoku tuli ʻakimoutolu.”
17 Ezer fut egynek riasztására, ötnek riasztására mind elfuttok, mígnem úgy maradtok, mint egy szál fenyő a hegytetőn, mint egy zászló a halmon.
ʻE hola ʻae toko taha afe ʻi he valoki ʻo ha tokotaha; ʻi he valoki ʻoe toko nima te mou hola ai: kaeʻoua ke tuku ʻakimoutolu ʻo hangē ko ha ʻakau fakaʻilonga ʻi he tumutumu ʻo ha moʻunga, pea hangē ko ha fuka ʻi he tafungofunga.
18 S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ő, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Őt szolgálják.
Pea ko ia ʻe tatali ai ʻa Sihova, koeʻuhi ke ne ʻaloʻofa kiate kimoutolu, pea ko ia ʻe fakahikihikiʻi ia, koeʻuhi ke ne ʻaloʻofa kiate kimoutolu: he ko Sihova ko e ʻOtua ia ʻoe fakamaau: ʻoku monūʻia ʻakinautolu kotoa pē ʻoku tatali kiate ia.
19 Mert te nép, mely Sionon Jeruzsálemben lakol, nem fogsz te sírni többé, bizton könyörül rajtad Ő kiáltásod szavára, mihelyt meghallja, megfelel néked;
Koeʻuhi ʻe nofo ʻae kakai ʻi Saione ʻi Selūsalema: ʻe ʻikai te ke toe tangi: te ne fai lelei lahi kiate koe ʻi he leʻo ʻo hoʻo tangi; ʻi heʻene fanongo ki ai, te ne talia koe.
20 És ad néktek az Úr kenyeret a keserűségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé elrejtőzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek!
Pea neongo ʻae ʻatu kiate koe ʻe Sihova ʻae mā ʻoe ongosia, pea mo e vai ʻoe mamahi, ka e ʻikai toe ʻave hoʻo kau akonaki ki ha tuliki, ka e mamata ʻe ho mata ki hoʻo kau akonaki.
21 És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.
Pea ka ke ka afe ki he toʻomataʻu, pea ʻi hoʻo afe ki he toʻohema, ʻe fanongo ʻe ho telinga ki ha lea mei ho tuʻa, ʻo pehē, “Ko eni ʻae hala, ke ke ʻalu ʻi ai.”
22 És megútáljátok megezüstözött bálványaitokat és megaranyozott képeiteket; kiszórod őket, mint az undokságot: ki innen! szólsz nékik.
Te mou fakalieliaʻi foki ʻae ʻufiʻufi ʻo hoʻo ngaahi tamapua siliva kuo tongitongi, pea mo e teunga ʻo hoʻo ngaahi tamapua koula kuo haka: te ke liʻaki ʻakinautolu ʻo hangē ko ha kofu fakalielia; te ke pehē ki ai, “ʻAlu koe ʻi heni.”
23 És ad esőt a magra, a melylyel a földet beveted, és a kenyér, a föld termése, bő és tápláló lesz, és széles mezőn legelnek nyájaid ama napon.
Pea te ne toki foaki ʻae ʻuha ki hoʻo ngaahi tenga, koeʻuhi ke ke tūtuuʻi ki he kelekele; mo e mā ko e fua ʻoe kelekele, pea ʻe lahi ia pea mahu: pea ʻi he ʻaho ko ia ʻe kai ʻe ho fanga manu ʻi he ngaahi potu ʻataʻatā.
24 A barmok és a szamarak, a melyek a földet szántják, sózott abrakkal élnek, a melyet megszórtak lapáttal és villával.
Pea ko e fanga pulu mo e fanga ʻasi mui ʻoku fakamolū ʻae kelekele, te nau kai ʻae meʻakai lelei, ʻaia kuo fakamaʻa ʻaki ʻae fohe mo e lī.
25 És lesznek minden magas hegyen és emelkedettebb halmon patakok, folyamok a nagy öldöklés napján, mikor a tornyok leomlanak.
Pea ʻe ʻi ai ʻi he ngaahi moʻunga māʻolunga kotoa pē, pea ʻi he ngaahi tafungofunga māʻolunga kotoa pē, ʻae ngaahi vai mo e vaitafe ʻi he ʻaho ʻoe tāmateʻi lahi, ʻoka hinga ʻae ngaahi fale māʻolunga.
26 És a holdnak fénye olyan lesz, mint a napnak fénye, és a napnak fénye hétszer nagyobb lesz, olyan, mint hét napnak napfénye; ama napon, a melyen az Úr beköti népe romlását, és vereségének sebét meggyógyítja!
Pea ʻe tatau ʻae maama ʻoe māhina mo e maama ʻoe laʻā, pea ʻe liunga fitu hono lahi hake ʻoe maama ʻoe laʻā, ʻo hangē ko e maama ʻoe ʻaho ʻe fitu, ʻi he ʻaho ʻoku nonoʻo ai ʻe Sihova ʻae lavea ʻo hono kakai, pea fakamoʻui ʻae volu ʻo honau teʻia.
27 Ímé, az Úr neve jő messziről, haragja ég és sötét gomolygó füstje; ajkai rakvák haraggal, és nyelve, mint emésztő tűz!
Vakai, ʻoku haʻu ʻae huafa ʻo Sihova mei he mamaʻo, ʻoku vela ʻi hono houhau, pea ʻoku mamafa ʻae kavenga ʻo ia: ʻoku fonu hono muʻa fofonga ʻi he houhau, pea hangē ko e afi fakaʻauha hono ʻelelo.
28 Lehellete, mint megáradott patak, a mely torkig ér, hogy megrostálja a népeket pusztulás rostájában, és tévelygés zabláját vesse a népségek szájába.
Pea ko ʻene mānava, ʻoku hangē ko e vaitafe ʻoku lōfia, ʻe hake ia ʻo aʻu ki he kia, ke lī ki ʻolunga ʻae ngaahi puleʻanga ʻaki ʻae fohe ʻoe malaʻia: pea ʻe ai ha meʻa taʻofi ʻi he ngao ʻoe kakai, ke fakahalaʻi ʻakinautolu.
29 És fölzendül éneketek, mint a szent ünnepnek éjszakáján, és örvendez szívetek, mint azé, a ki sípolva megy az Úr hegyére, Izráel kőszálához.
Te mou fai ha hiva, ʻo hangē ko e pō ʻoka fai ai ʻae fakataha māʻoniʻoni; pea maʻu mo e fiefia ʻoe loto, ʻo hangē ha taha ʻoku ʻalu mo e meʻa ifi ke haʻu ki he moʻunga ʻo Sihova, ki he Toko Taha Māfimafi ʻo ʻIsileli.
30 És megzendíti az Úr dicsőséges szavát, karjának lesujtását megmutatja megbúsult haragjában és emésztő tűz lángjában, vízáradással, zivatarral és jégeső kövével.
Pea ʻe fakaongo atu ʻe Sihova hono leʻo mālohi, pea ʻe fakahā ʻae tuku hifo ʻa hono nima, ʻaki ʻae māsila ʻo hono houhau, pea mo e ulo ʻoe afi fakaʻauha, ʻaki ʻae veteki, mo e afā, mo e ʻuha maka.
31 Mert az Úrnak szavától megretten Assiria, veri azt akkor vesszővel;
Ko e leʻo ʻo Sihova ʻe tā hifo ai ʻae kakai ʻo ʻAsilia, ʻaia naʻe tā ʻaki honau tokotoko.
32 És a büntető vessző minden sujtását, a melyet az Úr mérend reá, dobokkal és cziterákkal fogjátok kisérni, és Ő kezét fel-felemelvén, harczol ellene.
Pea ko e potu kotoa pē ʻe ʻalu ia ki ai, ʻe ʻi ai ʻae meʻa tā ʻoe tautea, ʻaia ʻe ai mamafa ʻe Sihova kiate ia: ʻe ʻalu mo ia ʻae ngaahi lali iiki mo e haʻape: pea ʻi he ngaahi tau fakamanavahē te ne tauʻi ʻakinautolu.
33 Mert készen van a szörnyű tűzhely régen, készen áll az már a királynak is, mélyen és szélesen csinálta azt, máglyájában tűz és fa bőven; az Úr fuvallata gyújtja meg azt, mint kénköves patak.
He kuo tuʻutuʻuni ʻi muʻa ʻa Tofeti; ʻio, kuo teuteu ia maʻa e tuʻi; kuo ne ngaohi ia ke loloto pea laulahi: ko e fokotuʻunga ia ʻoe afi mo e fefie lahi: ʻoku tutu ia ʻe he mānava ʻa Sihova, ʻo hangē ko e sulifa ʻoku tafe.