Ézsaiás 25
1 Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dícsérem nevedet! Mivel csodát cselekvél, örök tanácsaid hűség és igazság.
O YHWH, You [are] my God, I exalt You, I confess Your Name, For You have done a wonderful thing, Counsels of old, steadfastness, O steadfast One.
2 Mert a városból kőrakást csináltál, az erős városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város; soha örökké meg nem épül.
For You made of a city a heap, Of a fortified city a ruin, A high place of strangers from [being] a city, It is not built for all time.
3 Ezért dicsőítnek téged erős népek, erőszakos pogányok városai félnek téged!
Therefore a strong people honors You, A city of the terrible nations fears You.
4 Mert erőssége voltál a gyöngének, erőssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erőszakosok haragja olyan volt, mint kőfalrontó szélvész.
For You have been a stronghold for the poor, A stronghold for the needy in his distress, A refuge from storm, a shadow from heat, When the spirit of the terrible [is] as a storm—a wall.
5 Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sűrű felleg miatt, megszünt a pogányoknak éneke.
As heat in a dry place, You humble the noise of strangers, [As] heat with the shadow of a thick cloud, The singing of the terrible is humbled.
6 És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból;
And YHWH of Hosts has made, For all the peoples in this mountain, A banquet of fat things, A banquet of preserved things, Fat things full of marrow, Preserved things—refined.
7 S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket;
And He has swallowed up in this mountain The face of the wrapping that is wrapped over all the peoples, And of the covering that is spread over all the nations.
8 Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott.
He has swallowed up death in victory, And Lord YHWH has wiped [the] tear from off all faces, And He turns aside the reproach of His people from off all the earth, For YHWH has spoken.
9 És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!
And [one] has said in that day, “Behold, this [is] our God, We waited for Him, and He saves us, This [is] YHWH, we have waited for Him, We are glad and rejoice in His salvation!”
10 Mert az Úr keze nyugszik e hegyen, és eltapostatik Moáb az ő földében, mint eltapostatik a szalma a ganaj levében.
For the hand of YHWH rests on this mountain, And Moab is trodden down under Him, As straw is trodden down on a dunghill.
11 És kiterjeszti kezeit abban, mint kiterjeszti az úszó, hogy ússzék; de az Úr megalázza kevélységét és kezei csalárdságát;
And He spread out His hands in its midst, As the swimmer spreads out to swim; And He has humbled his excellence With the machinations of his hands.
12 És magas falaid erősségét lerontja, megalázza, a földre, porba dobja.
And the fortress of the high place of your walls He has bowed down—He has made low, He has caused [it] to come to the earth—to dust.
