Ézsaiás 22
1 Jövendölés a látás völgye ellen. Mi lelt most, hogy mindenestől felmenél a házak tetejére?
Ti pakaammo maipapan iti tanap ti sirmata. Ania ti makagapu nga immulikayo amin kadagiti tuktok dagiti balbalay?
2 Te lármával teljes, zajos város, örvendező város, megöletteid nem fegyverrel ölettek meg, és nem harczon hullottak el!
Maysa a siudad a natagari, maysa nga ili a napnoan ti ramrambak; saan a napapatay dagiti minatayyo babaen iti kampilan, ken saanda a natay iti gubat.
3 Hadnagyaid mind elszaladtak a kézív előtt, de megkötöztettek; a kik benned találtattak, mind megkötöztettek, midőn futni akartak messzire.
Naglibas a sangsangkamaysa dagiti amin a mangiturturaymo, ngem natiliwda nga awanan iti pana, natiliw ken naipanawda amin a sangsangkamaysa; naglibasda manipud iti adayo.
4 Ezért mondom: Ne nézzetek reám, hadd kesergessem magamat sírással; ne siessetek vígasztalni engem, népem leánya romlása felett.
Isu a kinunak, “Saandak a kitaen, agsangitakto iti nasaem; saandak a padasen a liwliwaen maipapan iti pannakadadael ti anak a babai dagiti tattaok.”
5 Mert rémülésnek és eltapodtatásnak és zavarnak napja jő Istentől, a seregeknek Urától a látás völgyére, a mely ledönti a kőfalat, és a hegyeken kiáltás hallatik.
Ta adda aldaw ti pannakariribuk, pannakadadael, ken pannakaburibor manipud iti Apo, a ni Yahweh a Mannakabalin-amin, iti tanap ti sirmata, pannakarebba dagiti pader, ken panagsangsangit dagiti tattao kadagiti banbantay.
6 És Élám fölvette a tegezt, és jő szekeren emberekkel és lovagokkal, és Kir paizst meztelenít.
Alaen ti Elam ti taguban, kaduana dagiti lallaki a naglugan kadagiti karwahe ken nakakabalio, ken isagana ti Kir ti kalasag.
7 És lészen, hogy szép völgyeid betelnek szekerekkel, és a lovagok nyomulnak a kapu felé.
Mapasamakto a dagiti kasasayaatan a tantanapmo ket mapunno kadagiti karwahe ken agpwestonto dagiti kumakabalio iti ruangan.
8 És fölfedi Júdának fátyolát, és tekintesz ama napon az erdő házának fegyverzetére,
Inikkatna ti salaknib ti Juda; ket iti dayta nga aldaw minatmatam dagiti armas iti uneg ti Palasio ti Kabakiran.
9 És meglátjátok, hogy Dávid városán sok repedés van, és összegyűjtitek az alsó tó vizét.
Nakitam a nagadu dagiti birri ti siudad ni David, ken inurnongmo ti danum iti akin-baba a pagurnongan iti danum.
10 És megszámláljátok Jeruzsálem házait, és némely házat lerontotok, hogy a kőfalat megerősíthessétek;
Binilangmo dagiti balbalay ti Jerusalem, ket rinebbam dagiti balbalay tapno patibkerem ti pader.
11 És árkot csináltok a két kőfal között a régi tó vizének; és nem tekintetek arra, a ki ezt cselekvé, és a ki régen elvégzé ezt, Őt nem látjátok!
Nangaramidka iti pagurnongan iti danum iti nagbaetan dagiti dua a pader para iti danum iti daan a pagurnongan ti danum. Ngem saanmo a pinanunot ti nangaramid iti siudad, a nangplano iti daytoy iti nabayagen a panawen.
12 És fölhív az Úr, a seregek Ura ama napon sírásra és gyászolásra, ti magatok megkopaszítására és gyászruha-öltésre,
Agayab ti Apo, a ni Yahweh a Mannakabalin-amin iti dayta nga aldaw para iti panagsangsangit, para iti panagladladingit, para iti pannakakuskos dagiti ulo ken iti panangikawes kadagiti nakersang a lupot.
13 És ímé öröm és vígasság; barmok ölése, juhok levágása, húsevés és borivás; együnk, igyunk, mert holnap meghalunk!
Ngem kitaem, nagramrambakkayo ketdi ken nagragragsakkayo, nagparpartikayo kadagiti baka ken karnero, nangnangankayo iti karne ken naqin-inumkayo iti arak; mangan ken uminumtayo, ta inton bigat, mataytayonton.
14 És megjelenté magát füleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bűn tinéktek, míg meg nem haltok; szól az Úr, a seregek Ura.
Impakaammo daytoy ni Yahweh a Mannakabalin-amin kadagiti lapayagko: “Pudno a saankayto a mapakawan iti daytoy a nagbasolanyo, uray inton mataykayo,” kuna ti Apo a ni Yahweh a Mannakabalin-amin.
15 Így szólt az Úr, a seregek Ura: No, menj el a kormányzóhoz, Sébnához, a királyi ház főemberéhez, és mondd meg néki:
Kinuna daytoy ti Apo a ni Yahweh a Mannakabalin-amin, “Mapanka iti daytoy a mangimatmaton, kenni Sebna a mangimatmaton iti balay ket ibagam,
16 Mi dolgod itt, és ki lesz itten tied, hogy sírt vágatsz itten magadnak? mint a ki sírját magas helyen vágatja, és sziklába véset hajlékot magának!
'Ania ti adda kenka ditoy ken siasinoka ta nangkalika iti maysa a tanem? Nangkalkalika iti tanem iti nangato a disso, nangkitkitikitka iti disso a paginanaam iti dakkel a bato'”
17 Ímé az Úr elhajít téged erős hajítással, és megragadván megragad,
Kitaem, ipurruaknakanto ni Yahweh, nasiglat a tao, ipurruaknakanto; gammatannakanto iti nairot.
18 Hempelygetvén hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda mennek dicsőséged szekerei, te, urad házának gyalázata!
Sigurado nga iwallawallagesnakanto, ken ipurruaknakanto a kasla maysa a bola iti nalawa a pagilian. Mataykanto sadiay ken maipanto sadiay dagiti agkakapintas a karwahem; sikanto ti pakaibabainan ti balay ti apom!
19 És kivetlek állásodból és lerántlak helyedről.
“Ikkatenkanto manipud iti saadmo ken iti nakaisaadam. Maipababakanto.
20 És lesz ama napon, hogy elhívom szolgámat, Eliákimot, a Hilkiás fiát,
Mapasamakto iti dayta nga aldaw nga ayabak ti adipenko a ni Eliakim a putot ni Hilkias.
21 S felöltöztetem őt öltözetedbe, és öveddel megerősítem, és uralmadat kezébe adom, és ő lesz atyjok Jeruzsálem lakosainak és a Júda házának;
Ikaweskonto kenkuana ti kagaymo ken ibarikeskonto kenkuana ti barikesmo, ken iyakarkonto iti imana ti turaymo. Agbalinto isuna nga ama kadagiti agnanaed iti Jerusalem ken iti balay ti Juda.
22 S az ő vállára adom a Dávid házának kulcsát, és a mit megnyit, senki be nem zárja, és a mit bezár, nem nyitja meg senki;
Ikabilkonto iti abagana ti tulbek ti balay ni David; luktannanto ket awanto ti makaiserra; ilukatnanto ket awanto iti makaiserra.
23 S beverem őt, mint szeget erős helyre, és lészen dicsőséges székül az ő atyja házának;
Kas iti maysa a lansa, ipalokkonto isuna iti natalged a lugar, ket agbalinto isuna a trono ti dayaw iti balay ti amana.
24 S reá függesztik atyja házának minden dicsőségét: fiakat és unokákat, minden kicsiny edényt, a csészeedényektől a tömlőknek minden edényeiig.
Ibitindanto kenkuana dagiti amin a pammadayaw iti balay ti amana, dagiti annakna ken dagiti kaputotanna, tunggal bassit a pagkargaan manipud kadagiti sartin agingga kadagiti amin a burnay.
25 Ama napon, azt mondja a seregeknek Ura, kiesik a szeg, mely erős helyre veretett, és levágatik és leesik és összetörik a teher, mely rajta volt, mert az Úr mondá.
Iti dayta nga aldaw — daytoy ti pakaammo ni Yahweh a Mannakabalin-amin — lumukayto ti pasok a naipalok iti natibker a lugar, matukkol ket matnag, ket ti dagsen nga adda iti daytoy ket mapukawto — ta isu ti kinuna ni Yahweh.
