Ézsaiás 20

1 Amely esztendőben Asdódba ment a Tartán, Szargon Assiria királya küldvén őt, és vívá Asdódot és azt elfoglalá:

‌ʻI he taʻu naʻe haʻu ai ʻa Tatani ki ʻAsitoti, (i he kuonga naʻe fekau ia ʻe Sakone ko e tuʻi ʻo ʻAsilia, ) ʻo ne tauʻi ʻa ʻAsitoti, pea lavaʻi ia;

2 Ez időben szólott az Úr Ésaiás, Ámos fia által, mondván: Menj és oldd le a gyászruhát derekadról, és sarudat vond le lábadról! És úgy cselekedett, járván ruha és saru nélkül.

‌ʻI he kuonga pe ko ia naʻe folofola ʻa Sihova kia ʻIsaia ko e foha ʻo ʻAmosi, ʻo pehē, “ʻAlu ʻo vete ʻae tauangaʻa mei hoʻo noʻotanga vala, pea toʻo ʻae topuvaʻe mei ho vaʻe. Pea naʻa ne fai ia, ʻo ʻeveʻeva taʻehakofu pea taʻetopuvaʻe.

3 És mondá az Úr: A mint szolgám Ésaiás ruha és saru nélkül jár három esztendeig jegyül és jelenségül Égyiptomra és Szerecsenországra nézve:

Pea naʻe pehē ʻe Sihova, ʻO hangē kuo ʻeveʻeva telefua pea taʻehatopuvaʻe ʻa ʻeku tamaioʻeiki ko ʻIsaia ʻi he taʻu ʻe tolu ko e fakaʻilonga mo e meʻa fakaofo ki ʻIsipite pea ki ʻItiopea;

4 Úgy viszi el Assiria királya Égyiptom foglyait és Szerecsenország rabjait, ifjakat és véneket, ruha és saru nélkül és mezítelen alfellel, Égyiptomnak gyalázatára;

‌ʻE pehē ʻae taki pōpula ʻe he tuʻi ʻo ʻAsilia ʻae kakai ʻo ʻIsipite, pea mo e kakai pōpula ʻo ʻItiopea, ʻae talavou mo e mātuʻa, ʻae telefua mo e taʻehatopuvaʻe, ʻio, ʻi he taʻekofu honau kongaloto, ko e fakamā ʻoe kakai ʻIsipite.

5 S megrettennek és megszégyenülnek Szerecsenország miatt, a melyben reménykedtek, és Égyiptom miatt, a melyben dicsekedtek.

Pea te nau manavahē pea mā ki ʻItiopea ko ʻenau ʻamanaki, pea mo ʻIsipite ko honau vikivikiʻanga.

6 És szól e partvidék lakosa ama napon: Ímé így járt reménységünk, hova segítségért futottunk, hogy Assiria királyától megszabaduljunk; hát mi miként menekülhetnénk meg?

Pea ʻe pehē ʻae tangata ʻoe fonua ni ʻi he ʻaho ko ia, ‘Vakai ʻoku pehē ʻemau ʻamanaki, ʻaia naʻa mau hola ki ai ke maʻu ʻae tokoni ke mau hao ai mei he tuʻi ʻo ʻAsilia: pea ʻe fēfē koā ʻemau hao?’”