< Ézsaiás 16 >

1 Küldjétek a föld Urának bárányát Szelából a pusztán át Sion leányának hegyére.
Prae ukkung khaeah tuucaa to paek oh, Sela vangpui hoi praezaek khoek to, Zion canu ohhaih mae khoek to ah paek oh.
2 Mert mint a bujdosó madár szétszórt fészek körül, olyanok lőnek Moáb leányai az Arnon gázlóin:
Moab nongpatanawk loe angmah ih tabu to caeh taak moe, kamhet rumram tavaa baktiah, Arnon tui angkathaih ahmuen ah om o tih.
3 Adj tanácsot, tarts ítéletet; tegyed árnyékodat délben olyanná, mint az éjszaka, rejtsd el a kiűzötteket, és a bujdosót ne add ki!
Poek het ah loe toenghaih hoiah lok to takroek ah; aqum ah kaom na pakhra tahlip baktiah, athun ah doeh omsak ah; haek ih kaminawk to hawk ah; kaproeng kaminawk to haek hmah.
4 Lakozzanak benned menekültjeim, és Moábnak te légy oltalom a pusztító ellen! Mert vége a nyomorgatónak, megszünt a pusztítás, és elfogytak a földről a tapodók.
Moab prae thung hoi proeng kaminawk to nangmah khaeah omsak ah loe, parokung ih ban hoi loih thai hanah nihcae abuephaih ah om ah; nang pacaekthlaek kami to om ai boeh moe, parokung doeh boenghaih ah phak boeh; pacaekthlaek kaminawk loe prae thung hoi anghmat o boih boeh.
5 És Isten kegyelme megerősített egy ülőszéket, és ül azon igazsággal Dávid sátorában egy bíró, jogosság keresője, igazság ismerője.
Palungnathaih hoiah angraeng tangkhang to caksak tih; loktang hoiah kakoi angraeng tangkhang nuiah anghnu kami loe, toenghaih hoiah lok to caek tih, toenghaih to karangah omsak ueloe, David ih kahni imthung ah lok to caek tih boeh.
6 Hallottuk volt Moáb kevélységét, a felettébb kevélyét, gőgjét, kevélységét, dühét, és üres kérkedését.
Moab amoekhaih to a thaih o boeh; anih loe amoek parai; poeksanghaih, palunglenhaih, palungphuihaih hoiah khosak, toe anih lok amlaihaih loe azom pui ni.
7 Ezért jajgatni fog Moáb Moábért, minden jajgatni fog, és nyögtök Kir-Háresethnek romjain egészen megtörve.
To pongah Moab kaminawk loe angmacae hanah hang o tih, kami boih hang o tih; Kir Hareseth vangpui loe amro boeh pongah, nihcae loe hang o tih; to vangpui loe danpaekhaih to yok boeh.
8 Mert Hesbon földei elhervadának, és Sibma szőlőjének drága vesszőit a népek fejedelmei levágták. Jáézerig értek azok, a pusztát bejárták, kacsai szétterjedtek, és a tengeren túlnyúltak.
Heshbon ih lawknawk loe zaek boih boeh moe, Sibmah ih misurkungnawk doeh zai boih boeh; prae ukkungnawk mah kahoih koek misurkungnawk to khaeh o ving boeh; tadoknawk loe Jazer khoek to phak moe, praezaek khoek to amzam o; anih ih tanghangnawk loe amzam o moe, tuipui khoek to phak.
9 Ezért siratom Jáézer siralmával Sibma szőlőjét, megnedvesítlek könyeimmel Hesbon és Eleálé, mert szüretedről és aratásodról a víg éneklés elmaradt.
Jazer vangpui to ka qah haih baktih toengah, Sibmah ih misurkung doeh ka qah haih han; Aw Heshbon hoi Elealeh, ka mikkhraetui hoiah kang bawh o han boeh! Kahmin thingthai to pakhrik moe, cang aah nathuem ah anghoehaih hoiah hang ih lok loe vaihi angqai krang boeh.
10 Elvétetett a vígság és öröm a kertből, és a szőlőkben nem vígadnak és nem kiáltanak, bort sajtókban nem nyom a bornyomó, véget vetettem a víg éneklésnek.
Oephaih to lak pae ving boeh pongah, lawk thungah anghoehaih om ai boeh; misur takha thungah laasakhaih hoi hanghaih om mak ai boeh; hanghaih to ka boengsak boeh pongah, misurthaih pasawhhaih ahmuen ah mi mah doeh misurthaih pasaw o mak ai boeh.
11 Ezért bensőm Moábért, mint a czitera sír, és szívem Kir-Heresért!
Ka palungthin loe Moab hanah katoeng baktiah tuen ueloe, kai ih takoh doeh Kir Haresh hanah katoeng baktiah tuen tih.
12 És lesz, hogy meg fog tetszeni, hogy Moáb a magaslaton elfáradt, és hogy templomába megy imádkozni, de nem mehet!
Moab loe angmah ih hmuensang ah caeh moe, angpho qawt naah lawkthuih hanah hmuenciim ah akunh, tiah amtueng, toe anih mah pazawk thai mak ai.
13 Ez a beszéd, a melyet szólott az Úr Moáb felől már régen.
To atue hoi kamtong Moab kawng pongah Angraeng mah hae tiah lok thuihcoek boeh.
14 És most szól az Úr, mondván: Három esztendő alatt, melyek, mint napszámos esztendői, megaláztatik Moáb dicsősége egész nagy népével együtt, és maradéka kicsiny, kevés és erőtelen lészen.
Toe Angraeng mah, Vaihi tamna ah thlai ih kami hanah saning kroek pae baktih toengah, Moab prae lensawkhaih loe saning thumto thungah, pop parai angmah ih kaminawk boih hoi nawnto hnaphnaehaih ah om o tih, kanghmat kaminawk doeh tamsi o ueloe, thazok o tih boeh, tiah a thuih.

< Ézsaiás 16 >